Kicsapong� �rzelmek

Harry �s Ginny kapcsolata nem volt robban�sszer�. Nem lehetett l�tni �ket elb�jva cs�kol�zni a folyos�n, vagy a szobrok takar�s�ban �lelkezni. A legt�bb, ami pletyk�ra adhatott okot, �m ahhoz m�gis csak kev�s volt, hogy Harry mikor a l�ny vele volt folyton a kez�t fogta. Mikor m�r Hermione is sz�v� tette a dolgot p�r nappal a nagy randev� ut�n Ginny beadta a derek�t �s mes�lni kezdett.

- J�l van, elmondom… - s�hajtott a fiatalabb l�ny.

- Erre v�rok mi�ta – s�rgette bar�tn�je.

- Tudod m�g sz�momra is hihetetlen. Miut�n ti elk�s�rt�tek Tonksot �s mi egyed�l indultunk vissza a kast�lyhoz �n megpr�b�ltam megcs�kolni Harryt. Csakhogy � nem engedte. Azt mondta, hogy az eddigi �lete k�osz volt �s semmi sem �gy t�rt�nt, ahogy az megszokott lenne. Azt mondta, hogy ezt az egy dolgot szeretn� rendesen csin�lni… - mondta pironkodva a l�ny. Hermione �tszellem�lt k�ppel n�zett r�.

- Te szents�ges Merlin! Harry James Potter feln�ttebb, mint gondoltam – �muldozott.

- �n is meglep�dtem. Azt mondta, hogy ind�tsunk �gy, mintha nem is ismern�nk egym�st. Besz�lgess�nk, menj�nk el randizni �s majd a harmadik vagy negyedik randin tal�n elj�n az id�, hogy megcs�koljon. Szeretne teljesen megismerni – taglalta Ginny.

- Dr�ga bar�tn�m, te megfogtad Merlin l�b�t – vigyorogta Hermione.

- Tudom, csak… ez egy kicsit furcsa. M�rmint �n hiszek neki �s tisztelem az�rt, mert �gy gondolja a dolgokat, de… kicsit fesz�lyez, hogy nem tudom teljesen tiszt�n kivenni, hogy most tetszem neki vagy sem – panaszolta.

- Ebben az egyben biztos vagyok. Tetszel neki, nagyon is k�l�nben nem h�vott volna randira. Harry nem olyan, aki sz�nalomb�l vagy sz�rakoz�sb�l elcsavarja a l�nyok fej�t – bizonygatta az id�sebb.

- Tudom. M�g most se hiszem el – mosolyogta boldogan Ginny.

- �n azt nem hiszem el, hogy a h�bor�nak v�ge �s mind itt vagyunk – mondta k�nnyed�n Hermione.

- Pedig ideje lenne elfogadnod, hogy v�ge. M�r nem kell rettegn�nk, nincs t�bb emberrabl�s, nincsenek v�ratlan hal�lesetek. Nyugalom van.

- Tudom, csak neh�z az �t�ll�s. Ha �gy vessz�k az ut�bbi �t �vben folyamatosan vesz�lyben voltunk, m�g most sem hagyom el a szob�t p�lca n�lk�l… - h�zta el a sz�j�t Hermione.

- Mordon most b�szke lenne, ha hallana – kuncogta Ginny.

- H�t igen, „lankadatlan �bers�g” – kacar�szott a m�sik l�ny is. M�g egy ideig besz�lgettek Harryr�l, a j�v�j�kr�l �s a h�bor� ut�ni �letr�l, majd el�j�tt egy olyan t�ma, ami bombak�nt �rte Hermion�t.

- Hermione, most hogy m�r nincs vesz�ly, nyugalom van mond meg �szint�n, hogy mit gondolsz a b�ty�mr�l? – pedzegette a Weasley csemete. Hermione megfesz�lt, �s kiss� f�ljebb cs�szott a fat�rzs ment�n. L�v�n szeptember v�ge volt, az id�j�r�s m�g n�ha k�ny�r�letes volt a di�kokhoz �s megaj�nd�kozta �ket n�h�ny kellemes, naps�t�ses �r�val.

- �n nem is tudom – suttogta Hermione.

- Mit nem tudsz? Tetszik vagy nem tetszik? Mert tavaly m�g �gy l�ttam, hogy hat�rozottan tetszett neked – akad�koskodott a l�ny.

- Ginny, tudom hogy h�ly�n hangzik, de az�ta eltelt n�h�ny h�nap �s… �szint�n sz�lva az el�z� tan�vben m�g �r�ltem volna, ha Ron bevallja az �rz�seit, vagy csak tesz egy gesztust fel�m, de most… most m�r ink�bb zavarba ejt� lenne a dolog. A csata �ta �n is megv�ltoztam. �gy �rzem, hogy feln�ttem, �s nem csak az�rt mert bet�lt�ttem a tizenhetet… Tudom, hogy te is l�ttad �s ott volt�l. L�ttam az embereket holtan, sebes�lten, v�rbe fagyva. Elvesztettem egy j� bar�tot… b�r senki sem tudta Sirius �s �n… valami furcsa kapcsolat volt k�zt�nk. Nem bar�ti, de nem is csal�dtag volt a sz�momra. Furcsa volt, mintha egy amolyan lelki t�rsam lett volna.

- Te bele volt�l z�gva Siriusba? – ny�g�tt f�l Ginny.

- Mi? Jaj nem! Nem voltam bel� szerelmes, �s � se bel�m, hiszen az ap�m is lehetett volna, de… valahogy sokat jelentett a sz�momra, ezt nem igaz�n tudom elmagyar�zni – h�zta el v�g�l a sz�j�t.

- H�t ez el�g furcsa…

- Az, �s mikor Sirius meghalt �n… hirtelen �gy �reztem, mintha fel�bredn�k. Eg�szen addig elvoltam a saj�t kis vil�gomban, egy biztons�gos burokban, ami hirtelen kipukkant �s �n a f�ld�n tal�ltam magam. Sirius mindig megvigasztalt, megnevettetett. � b�kolt nekem el�sz�r �letemben. Azt mondta n�lam okosabb kis boszork�nnyal m�g nem tal�lkozott. � pont a sz�ges ellent�tem volt. Vad, f�kezhetetlen, meggondolatlan, szertelen, tal�n ez�rt is ragaszkodtam hozz�, mert � megtestes�tette mindezt, ami �n sohasem lehettem. B�r most m�r nem k�ne feln�ttk�nt viselkednem, h�ly�lhetn�k mint a korombeliek, fecseghetn�k naphosszat a pasikr�l �s a sminkr�l, nem tudom megtenni. Ez m�r nem ugyanaz az �let – fejezte be Hermione szomor�an elmosolyodva.

- H�t, nem mondom hogy meg�rtelek, mert akkor hazudn�k. Te mindig is feln�tt volt�l, mindig k�vetted a szab�lyokat, d�nt�seket hozt�l helyett�nk, ir�ny�tott�l minket. B�r Harry volt a vez�r, m�gis te volt�l az ir�ny�t�. Szerintem most az a bajod, hogy nem tudsz magaddal mit kezdeni – tal�lgatott Ginny.

- Igen, van benne valami.

- Teh�t a b�ty�m t�l… gyerekes m�r hozz�d, ha j�l veszem ki a szavaidb�l – mondta v�g�l a v�r�s haj�.

- Szeretem Ront, de mint bar�tot. R�gen szerettem volna, ha t�bb lettem volna a sz�m�ra, de az m�r elm�lt. Most m�r t�nyleg csak a bar�tja akarok lenni – jelentette ki a l�ny.

- Aha, teh�t Ron kil�ve, mert gyerekes, Viktor aranyos, de nem lobbantja be a sz�ved… Akkor m�gis ki k�ne neked? – �rtetlenkedett.

- Nem tudom, �n szeretem a komolyabb pasikat, na mondjuk Percy a vil�g�rt se kellene – borzongott meg a l�ny.

- Sz�val legyen komoly, de helyes.

- A helyess�g nem felt�tel – sz�gezte le Hermione.

- Azt ne mond nekem, hogy mondjuk egy cs�nya pasival �sszej�nn�l… - mondta felh�borodva Ginny.

- Ha az illet� okos, lelem�nyes, lehet vele besz�lgetni �s �rt�keli m�sok tud�s�t akkor ak�r sz�ba is j�het. �n olyan valakit akarok, aki er�s, de nem csak a fizikumra gondolok. Legyen karizm�ja, legyen hat�rozott, �lljon ki amellett amiben hisz. Az sem kell, hogy t�lzottan kedves legyen, elv�gre nem arra v�gyom, hogy valaki mindig nekem adjon igazat. Lehessen vele �rtelmesen veszekedni – mondta mosolyogva Hermione.

- Aha, �sszegezve. Legyen, okos, hat�rozott, karizmatikus, j� vitapartner �s a k�lseje nem sz�m�t… van egy rossz h�rem. Ilyen pasi m�r nem l�tezik – mondta Ginny. Hermione k�rd�n n�zett r�.

- Mi az hogy m�r nem l�tezik?

- Hemrone, a le�r�sod alapj�n a te �lom pasid nem m�s, mint Perselus Piton professzor – mondta somolyogva a l�ny. Hermione sz�jt�tva n�zett bar�tn�j�re, �s nem tudta hogy nevessen vagy bosszankodjon.

- Ginny! � egy tan�runk volt, hogy lehetsz ilyen?

- Most mi�rt? � volt a leg karizmatikusabb ember, okos volt, lelem�nyes, h�s�ges �s hat�rozott. Nem mondhatod, hogy nem volt hat�rozott, ahogy a pontokat vonta le t�l�nk �s j� vita partner volt, csak a pontjaink b�nt�k ut�na. A k�ls�t meg te magad mondtad, hogy mindegy – vigyorogta a l�ny.

- Most mi�rt vagy ilyen gonosz? Piton am�gy se volt cs�nya – cs�szott ki Hermione sz�j�n, mire Ginny f�lpattant.

- Merlinre! Neked t�nyleg � volt az ide�lod! – �muldozott.

- Ginny, m�g meghallja valaki – csit�totta a l�nyt.

- Hermione, ez durva – borzongott meg a l�ny.

- Ink�bb besz�lj�nk m�sr�l – aj�nlotta az id�sebb.

- J�, az id�sebb Pitont Merlin nyugosztalja, de itt a fiatalabb. Okos? Igen. Lelem�nyes? Nan�! Hat�rozott? T�bbs�g�ben igen… �s, nem cs�nya. Pont mint az apja csak fiatalabb �s helyesebb kiad�sban – taglalta Ginny nagy �t�l�ssel. Hermione elh�zta a sz�j�t, �s esz�be jutott a kis „veszeked�s�k”.

- H�t nem tudom. Nem �gy t�nt, mint akinek tetszen�k. Roxmorts el�tt mondtam neki, ha nincs programja menj�nk egy�tt a k�nyvesboltba �s ut�na �lj�nk be valahova erre tot�l zavartan habogott nekem, hogy ez akkor most randi akar-e lenni. �n meg mondtam, hogy nem de l�tszik hogy mennyire viszolyog m�g a gondolat�t�l is…

- Uh, pedig nekem �gy t�nt, hogy tetszel neki. Legal�bbis el�g sokat st�r�l, mikor egy�tt vagyunk – hadarta Ginny. K�zben a t�ban az �ri�spolip nagyot csapott a cs�pjaival el�ld�zve n�h�ny k�bor sir�lyt a part menti szikl�kr�l.

- H�t �n nem vettem �szre. Minden esetre �n elvagyok. Lehet, hogy olyan pasi nem l�tezik amilyenr�l �n �lmodom, de id�vel majd lejjebb adok a m�rc�b�l… mondjuk ha annyi id�s leszek mint McGalagony – suttogta kuncogva. Az �ra d�lut�n n�gyet �t�tt, �s �k elindultak befel� a kast�lyba, hogy nekil�ssanak a h�zi feladatnak.

Ginny a k�nyvt�rba ment tanulni. Lun�val megbesz�lt�k, hogy egy�tt k�sz�lnek f�l a sz�net el�tti nagy dolgozatra sz�mmisztik�b�l. M�r f�l �r�ja gubbasztottak a k�nyvek felett, de m�g semmire se jutottak. Furcsa m�don a k�nyvt�r most hemzsegett a di�kokt�l. Mindenki beadand�kat �s h�zi feladatokat �rt. Sokan Ginny�khez hasonl�an a dolgozatjaikra tanultak. Annyira belemer�ltek a k�nyvbe – vagyis abba, hogy nem �rtenek bel�le semmit – hogy �szre sem vett�k mikor egy sz�ke haj� sr�c t�vedt be a m�g�tt�k l�v� k�nyves polcok k�z�. A k�nkeserves agyzsibbad�s els�k�nt Lun�t �rte el, aki k�nj�ban m�r felki�ltott.

- ����������, gy�l�l�m! Ki a fene �rti ezt?! – hogy felh�borod�s�nak hangot adjon er�sen r�gkap�lni kezdett a kez�vel �s l�b�val minek k�vetkezt�ben hatalmas csattan�ssal v�g�dott el a k�padl�n. A k�nyvt�ros n� szigor�an r�juk pisszet �s kitilt�ssal fenyeget�z�tt.

- Eln�z�st, cs�ndben lesz�nk – h�r�tott Ginny. K�zben valaki megjelent a f�ld�n fekv� Luna f�l�tt �s seg�t� kezet ny�jtott a bajba jutott l�nynak.

- �, itt a sz�ke herceg �s megment – mondta mosolyogva Luna. Draco kiss� elv�r�s�d�tt, de seg�tett f�lt�p�szkodni a l�nynak.

- Nem �t�tted meg magad? – k�rdezte t�le.

- �, m�r hozz�szoktam – v�laszolta a l�ny. K�zben Ginny alaposan v�gigm�rte a sr�cot.

- Am�gy mivel szenvedtek ennyire? – �rdekl�d�tt Draco.

- Sz�mmisztika nagydoga, holnaput�n – mondta szinte undorodva Ginny.

- Aha, �s nem �rtitek – �llap�totta meg a sr�c.

- Nem… seg�ts sz�ke herceg – k�ny�rg�tt Luna. Lebiggyesztette sz�ja sz�l�t, �s hatalmasra nyitotta szemeit. Pont olyan volt mint egy szomor� kiskutya. Draco kezdte furcs�n �rezni mag�t �s megint v�r�s�dni kezdett.

- J�l van, n�zz�k, de nem biztos, hogy tudok seg�teni – mondta belet�r�d�en. Luna v�lla f�l�tt �thajolva kezdte el olvasni a p�ld�kat �s �rogatott valamit a k�nyvbe. Ginny elgondolkodva n�zte �ket. Bizarr, de furcsa m�don kellemes l�tv�nyt ny�jtott egy�tt a p�ros. P�r perc m�lva a fi� m�r b�szen magyar�zott nekik.

- Az volt a f� baj, hogy ford�tva akart�tok elkezdeni – mondta nekik. Ginny sz�jt�tva meredt a k�nyvre.

- Basszus! Hogy lehettem ennyire s�t�t? – k�rdezte d�h�sen saj�t mag�t�l a l�ny.

- Nem vagy s�t�t, csak szerelemes – mondta �br�ndosan Luna �s k�zben kicsi sz�vecsk�ket reptetett a l�ny feje f�l�. Ginny felvonta egyik szem�ld�k�t �s �gy n�zett r�.

- H�t m�r nem az�rt, de ti most ink�bb annak n�ztek ki, mint �n – vetette oda. Luna h�trabillentette fej�t, hogy jobban l�ssa a f�l� tornyosul� fi�t, Draco pedig len�zett r�. Egy pillanatig Ginny azt hitte, hogy meg fogj�k egym�st cs�kolni, de azt�n egyszerre r�zt�k meg a fej�ket.

- Nem!

- Nem. – mondt�k szinte egyszerre �s elmosolyodtak.

- Ez akkor is h�tborzongat�. Mondjuk j� hat�ssal vagytok egym�sra. Luna h�lyes�ge kezd r�d ragadni Malfoy, kezdesz laz�bb lenni. Viszont a te komolys�god meg Lun�nak tesz j�t, mert egyre t�bbsz�r vannak tiszta pillanatai – g�nyol�dott Ginny. Luna s�rtetten nyelvet �lt�tt a m�sikra.

- Na �n l�pek, hagylak titeket tanulni. Viszl�t – intett a l�nyoknak, majd gyorsan elsietett.

H�la Draco seg�ts�g�nek a k�t l�nynak el�g j� lett a dolgozata, �gy nyugodt sz�vvel d�lhettek h�tra am�g el nem kezd�dik a sz�net. M�r csak egy nap volt a h�tb�l �s szombaton Holl�h�t Hugrabug meccs volt az els� a tan�vben. Mindenki l�zasan gy�rtotta a plak�tokat �s szurkol� posztereket. A k�t csapat pedig minden szabadid�t kihaszn�lt a gyakorl�sra.

Szombat reggel m�r tapinthat� volt a fesz�lts�g a h�zak k�zt. A holl�h�tasok m�g az �tlagosn�l is visszafogottabbak voltak, m�g a hugrabugn�l beindult a k�osz. Mindenki tombolt, �s �rj�ng�tt az asztalokn�l. A mardek�rosok m�r jav�ban fogad�sokat k�t�ttek, hogy Draco Malfoy vajon mikor t�ri �ssze mag�t hal�losan. A Griffend�l asztal�n�l is �l�nkebb volt a hangulat. Igaz�b�l a csapattagok tork�n nem nagyon ment le egy falat sem. S�t volt olyan, aki le se ment reggelizni.

Reggeli ut�n mindenki elindult a p�lya fel�. Mindenfel�l biztat� vagy �ppen g�nyol�d� verseket hangoztattak. A di�kok elfoglalt�k a saj�t lel�t�ikat. Luna most nem tartott griffend�les bar�taival. � is ott tombolt az els� sorban a h�zt�rsaival. A lel�t�kon �temes dobog�s vette kezdet�t ahogy a k�t csapat megjelent. Viktor ismertette a szab�lyokat.

- Szab�lyos, sz�p j�t�kot akarok l�tni, �rthet� voltam? – k�rdezte mire a k�t csapatkapit�ny b�lintott. Kezet fogtak �s f�lemelkedtek a leveg�be. Krum is felsz�llt, majd belef�jt s�pj�ba �s bedobta a kvaffot. A j�t�k kezdet�t vette.

- Hajr� Holl�h�t! – kiab�lt�k k�rusban a h�ztagok. Az ellenf�l lel�t�j�n hasonl� �rj�ng�s ment v�gbe. Harry�k hol az egyik, hogy a m�sik csapatnak szurkoltak. M�g a Mardek�r di�kjai �let�kben el�sz�r drukkoltak a Hugrabugnak – persze nem puszta j�indulatb�l.

- Gyer�nk idi�ta cs�rhe! Ny�rj�tok m�r ki Malfoyt! – �v�lt�tte Parkinson, mire McGalagonyt�l kapott egy nagyon cs�nya pillant�st.

A j�t�k viszonylag kiegyenl�tetten ment. Hol az egyik, hol a m�sik csapat szerzett pontot. Ez eg�szen addig �gy ment, m�g a Holl�h�t egyik terel�j�t – n�v szerint Michaelt – le nem l�kte a sepr�j�r�l az egyik gurk�. A sr�c nem tudott tov�bb j�tszani, mert ny�lt alkart�r�se lett.

- A fene, pedig most nagyon szoros a j�t�k – morogta Ron.

- Az, �s r�ad�sul a Hugrabug hihetetlen a mostani �ssze�ll�t�ssal – mondta Harry letagl�zottan.

- Azt hiszem t�bbet kell edzen�nk – h�zta el a sz�j�t Ginny l�tva, hogy a m�sik k�t csapat mennyire j�.

A Holl�h�t miut�n elvesztette egyik terel�j�t mintha m�ly �lomb�l �bredt volna. Egy gyors csapatmegbesz�l�s ut�n �sszekapt�k magukat �s kezdtek felj�nni a m�sik csapathoz k�pest. K�zben a cikesz vill�m gyorsas�ggal sz�guldott a p�ly�n. Malfoy �s a hugrabugos Zacharias Smith fej-fej mellett r�p�lve pr�b�lt�k elkapni a cikeszt. Az egyik hirtelen kanyarban a hugrabugos l�b�val er�sen megl�kte Draco sepr�j�t, mire az kiss� ir�ny�thatatlan lett a gyors temp� miatt �s a fi� k�nytelen volt lass�tani.

- Ezt nem hiszem el! Smith durvul! – kiab�lta Ron meglepetten.

- Mi a j� franc van? Egy ilyet a mardek�rosokt�l v�rna az ember, nem a Hugrabugt�l! – kontr�zott r� Harry. Perselus �sszeszor�tott szemekkel pr�b�lt r�j�nni, hogy mi is t�rt�nik.

- Ez�rt nem j�r pontlevon�s, vagy valami? – �rtetlenkedett Hermione.

- Szerinted eddig lett baja a mardek�rosoknak, ha vel�nk ilyet csin�ltak? – k�rdezte g�nyosan Ron.

- De ez akkor is tisztess�gtelen! – jelentette ki Hermione.

- Az, de nem szab�lyellenes. Am�g csak a halad�st akad�lyozza mindent lehet. Ha s�r�l�s lesz a v�ge, csak akkor vonhat� le pont – taglalta Piton.

- �, �rtem – mondta a l�ny.

K�zben Draco ism�t visszaszerezte el�z� temp�j�t, csakhogy ez nem volt el�g. �ppen a Holl�h�t lel�t�ja el�tt sz�guldottak el, mikor Draco egy pillanatra oldalra ford�totta a fej�t �s megl�tta Luna rem�nyked� arc�t. Egy tized m�sodpercig mintha meg�llt volna az id� k�r�l�tte. L�tta a l�ny �l�nk, kipirult arc�t, a boldog mosoly�t, �s a csillog� szemeit. Visszakapta tekintet�t a cikeszre. Hirtelen mintha �j er�t kapott volna, elkezdett gyors�tani. Pillanatokon bel�l utol�rte a m�sik fog�t, aki p�nik szer�en pr�b�lta meg lel�kni �t a sepr�j�r�l, de hi�ba. Draco szil�rdan rep�lt a cikesz fel�. A karj�t kiny�jtotta az arany labd��rt, �s �rezte, ahogy a bens�j�ben sz�t�rad valami furcsa boldogs�g, el�gedetts�g.

- �s Draco Malfoy megfogja a cikeszt! Holl�h�t 180 pont Hugrabug 60 pont! Az els� meccset a Holl�h�t nyerte, sz�p volt fi�k-l�nyok! – mondta a bemond�. A Holl�h�t lel�t�j�n m�g mindig ugr�ltak az emberek �s elkezdtek le�z�nleni a p�ly�ra. Draco Malfoy diadalittasan megtett m�g egy k�rt, kez�ben a cikesszel. Harry�k megtapsolt�k a fi�t, b�r Ron m�g mindig valami nem oda ill�t kiab�lt a sr�cnak, de Ginny gyors int�zked�se – gyomorba v�g�sa – elhallgattatta.

Ahogy Draco f�ldet �rt a holl�h�tasok a v�llukra vett�k �s elkezdt�k a kast�ly fel� vonszolni. A fi� boldog volt, mert most komolyan �gy �rezte, hogy siker�lt el�rnie valamit. Valamit, ami miatt a t�bbiek �szint�n tisztelik �s �r�lnek a siker�nek. A Mardek�rban az ilyen �nnepl�s nem r�la, vagy �rte sz�lt, hanem egyszer�en az�rt, mert ilyenkor Draco fizetett mindent �s a sok ingyen�l� vigadhatott az � kont�j�ra. Azt hitte, hogy az a j�, de t�vedett. Most l�tta csak eddig mekkor�t t�vedett.

Esz�be jutott a lel�t�n �ll� l�ny, �s azonnal keresni kezdte tekintet�vel, csakhogy Luna nem volt sehol. Mikor a t�bbiek v�gre hagytak neki egy szusszan�snyi id�t elindult k�r�ln�zni. Terry gyorsan elkapta �s nem akarta elengedni.

- H�t te merre? – �rdekl�d�tt.

- Keresem a gy�zelm�nk kulcs�t – mondta a fi� �s tov�bb indult, de nem egyed�l, Terry m�g�tte haladt.

- Nem �rtelek. Agyadra ment a menetsz�l? – k�rdezte kacagva. Draco h�tra fordult �s komoly k�ppel v�laszolt.

- Veszt�sre �lltam, nem sokon m�lt, de hirtelen megl�ttam Lun�t, hogy mennyire rem�nykedik benne, hogy elkapom a cikeszt �s nem akartam neki csal�d�st okozni – hadarta a fi�. Terry pislogott p�rat, majd k�nyszeredetten felnevetett.

- Te belez�gt�l Lovegoodba – ny�gte ki v�g�l.

- Nem, nem hiszem… ez csak valami furcsa… - r�zta meg a fej�t a fi�.

- M�r pedig nekem ez pont �gy hangzott, mint aki tot�l szerelmes – veregette h�tba a sz�k�t.

- �n nem… - ny�gte Draco, de valahogy olyan �rz�se volt, hogy tal�n a m�siknak igaza van. M�g sohasem volt szerelmes, teh�t honnan is tudhatta volna. Az anyj�nak volt el�g ny�lcsorgat� reg�nye, amit egyik ny�ron stik�ban elolvasott. Nem igaz�n tetszett neki, mert t�ls�gosan fellengz�snek mutatta be a szerelmet, holott � nem ilyesmit �rzett Parkinson ir�nt. Kedvelte a l�nyt, csinos volt, gazdag �s j� csal�db�l val�.

Viszont most j�tt csak r�, hogy az mekkora �tver�s volt mag�val szemben, hiszen amit most �rez, az nagyon hasonl�t arra, amiket a k�nyvekben olvasott. A felismer�s, hogy beleszeretett egy l�nyba olyan volt, mintha egy gurk� tal�lta volna mellkasba. Most m�r csak azt nem tudta, hogy a l�ny mit sz�lna hozz�. Hiszen m�r c�lozgattak r� p�ran, de � mindig csak megr�zt�k a fej�ket. Val�sz�n� a l�ny csak bar�tk�nt n�z r� �s ezt nem akarja t�nkretenni. Hirtelen a fellegekb�l lepottyant a f�ldre.

M�g mindig meg akarta tal�lni a l�nyt, de m�r nem tudta, hogy mi lenne jobb. Megtal�lni, vagy ink�bb elker�lni. Hiszen � egy Malfoy, �s csak sz�gyent meg szomor�s�got okoz m�soknak. M�r pedig nem akarta ezt tenni azzal a l�nnyal akit szeret. A griffend�les �nfel�ldoz�s mintha kezdett volna �rtelmet nyerni. Megv�deni azt amiben hiszel, vagy akit szeretsz, m�g ha te bele is pusztulsz. Terry hirtelen megjelent el�tte maga ut�n r�ngatva Lun�t. Draco nemet intett neki a fej�vel jelezve hogy hallgasson.

- �n tudtam, hogy �gyes leszel sz�ke herceg! – mondta a l�ny boldogan, majd adott egy puszit a fi� arc�ra. Draco teljesen elpirult �s nem jutott sz�hoz. Terry �nel�g�lt vigyorral a k�p�n hagyta ott �ket. A buli egyre zajosabb lett �gy a k�t fiatal le�lt az egyik ablakba, hogy legal�bb a saj�t hangjukat hallj�k. Draco nem gy�z�tt betelni a l�ny sz�ps�g�vel. A kecses vonalaival, a szemeivel.

- F�, �s amikor a v�g�n elkezdt�l sz�guldani, az cs�cs volt – mes�lte lelkesen a l�ny.

- Ja igen, el�g j� volt – mondta zavartana  fi�.

- Viszont most nem vagy valami boldog – �llap�totta meg a l�ny �sszevont szem�ld�kkel.

- De boldog vagyok, csak kif�radtam. Elszoktam az ilyen intenz�v edz�st�l. A ny�ron nem tudtam rep�lni – magyar�zkodott.

- �rtem, akkor viszont csendesen �nnepelj – aj�nlotta a l�ny �s el�vett k�t vajs�r�s �veget. Az egyiket a fi� kez�be nyomta. Draco d�bbenten n�zett r� a l�nyra, mire az csak megejtett fel� egy f�loldalas mosolyt.

- �dv�z�llek az �j �letedben Draco Malfoy, rem�lem hogy mostant�l boldog leszel – mondta a l�ny, majd koccint�sra emelte �veg�t. A fi� csak elnevette mag�t, de k�vette a m�sik gesztus�t �s koccintott vele.

- �gy legyen Ms Lovegood… �gy legyen – mosolyogta a l�nynak. Luna boldog �s �szinte kacag�sa melegs�ggel t�lt�tte meg a mellkas�t. Furcsa volt, szeretett volna s�rni, de nem az�rt mert szomor� volt, hanem mert m�g �let�ben nem volt ennyire boldog.

<<      >>

Hozz�sz�l�sok megjelen�t�se

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.