Trag�dia k�zeleg

 (Csak er�s idegzet�eknek 18+, er�szakos jelenet)

Hermione vil�ga hirtelen ism�t t�k�letes lett. �jra csiripeltek a madarak, a csillagok f�nyesen ragyogtak az �gen, r�viden sz�lva minden t�k�letes volt. Pl�ne, mikor szombat este nyolckor a Sz�ks�g szob�j�ba �rve, nem csak Perselust tal�lta ott, de az �sszes bar�tj�t egy�ttv�ve. Eredetileg �gy tudta, hogy Alecet �s Carlisle-t veszik be a Rem�ny Rendj�be, ez�rt lesz egy kis �sszej�vetel. Sirius mindenki legnagyobb d�bbenet�re be akarta vetetni Lydi�t is a tagok k�z�, mondv�n a l�ny nem olyan, mint amilyennek hiszik. Albus Dumbledore viszont ellene volt a dolognak. Sirius v�g�l letett a dologr�l, �s ink�bb az alaposabb ismerked�sre t�rekedett. Legnagyobb sajn�lat�ra ezt a bulit el kellett titkolnia a l�ny el�l, �s emiatt durc�s is volt egy ideig.

Az eg�sz sz�let�snapi bulit beavat�snak �lc�zt�k, �gy Hermion�nak meg sem fordult a fej�ben, hogy ez csak miatta van. A l�ny �lete tal�n egyik legt�k�letesebb napja volt, f�leg miut�n megkapta az aj�nd�kait. Persze, nem mintha annyira �rdekelt�k volna az aj�nd�kok, sokkal ink�bb, amit jelk�peztek. Hogy nincs egyed�l, �s vannak bar�tai. Sokkal t�bb, mint azt valaha rem�lte. Kapott j� n�h�ny k�nyvet, ruh�t �s parf�m�t. Viszont a sz�m�ra leg�rt�kesebb dolog egy nyakl�nc volt.

Kikerekedett szemmel bontotta ki a Perselust�l kapott nyak�ket. De nem csak � d�bbent le, hanem a t�bbiek is.

- Azta! Perselus, ez meg honnan van? Kiraboltad a Gringottsot? – h�ledezett Alec.

- Nem, csal�di �r�ks�g – v�laszolta Piton kiss� fesz�lyezetten.

Sirius szeme felvillant �s m�r el�re �lvezte, hogy bajba keverheti a m�sikat.

- Piton, ez egy szett r�sze? – �rdekl�d�tt.

- Igen, de mi�rt k�rdezed… - bizonytalanodott el.

- Perselus, ez t�l �rt�kes, nem adhatod nekem – kezdett el tiltakozni a l�ny.

- De �n neked akarom adni! A nagyap�m adta oda any�mnak, � pedig azt mondta adjam oda annak, aki… fontos nekem – fogalmazta �t hirtelen mondand�j�t.

- Vagyis ez… �desany�d hozom�nya? – bukott ki a k�rd�s Susannb�l.

- Iiiiigen.

- Perselus, ugye tiszt�ban vagy vele, hogy ebben a szettben van egy p�r f�lbeval�, bross, tiara �s egy gy�r� is? – faggat�zott Frank vigyorogva.

- Mit akartok ezzel? Perselus, t�nyleg nem adhatod nekem…

- De, Neked akarom adni! – jelentette ki Piton, mire mindenki b�szen vigyorogni kezdett.

- Hermione �gy helyes, ha felvil�gos�talak. Ez a szett egy esk�v�i hozom�ny, vagy nevezd, ahogy akarod. Piton, mikor akarod a gy�r�t is odaadni neki? – k�rdezett r� kertel�s n�lk�l James.

Perselus m�r nagyon szeretett volna els�llyedni sz�gyen�ben. Hermione arca l�ngolt, sz�ve pedig majd kiugrott a hely�r�l.

- Sr�cok, hagyj�tok m�r! K�l�nben is, ti mikor adtatok aj�nd�kot a bar�tn�iteknek? – vonta k�rd�re �ket Lily. Erre az �sszes �rintett fi� kiss� �ssz�bb h�zta mag�t.

Hermione amint �sszeszedte mag�t, f�lreh�zta Perselust, hogy nyugodtabban tudjanak besz�lni.

- Ez igaz? M�rmint, hogy t�nyleg egy olyan szett r�sze? – faggat�zott.

- Hermione, legal�bb te ne gy�t�rj. Igen, annak a bizonyos szettnek a r�sze, �s nem! Nem gondoltam meg magam, ez t�ged illet… �s id�vel a t�bbi is – cs�szott ki a sz�j�n.

Hermione hitetlenkedve meredt r�, majd elfelejtkezve mindenkir�l hirtelen megcs�kolta Perselust. Egyszer csak arra lettek figyelmesek, hogy mindenki f�tty�g a h�tuk m�g�tt.

- Jaj! Merlinre, lebuktattam magunkat – ijedt meg a l�ny.

- Tudod mit? Egye fene – vigyorodott el Perselus, majd hanyatt d�nt�tte a l�nyt, �s �gy cs�kolta meg.

- �, l�tom Piton is tud n�h�ny tr�kk�t – nevette el mag�t James. Valahogy az eg�sz titkol�z�st annyira feleslegesnek �rezt�k, hogy �gy d�nt�ttek, bevallj�k bar�taiknak, hogy egy�tt vannak. Persze csakis nekik �s nem h�resztelik a dolgot.

Igaz�b�l senki sem lep�d�tt meg a fejlem�nyeken, valahol mindenki sz�m�tott m�r arra, hogy �k �sszej�nnek.

Dumbledore meghagyta, hogy legk�s�bb t�zre mindenki legyen a k�rlet�ben, �gy a t�rsas�g lassan sz�tsz�ledt. Hermione �s a t�bbiek nevetg�lve s�t�ltak fel a toronyba, azonban j� kedv�k nem tartott sok�ig. A kandall� el�tt, az egyik fotelben �lve tal�lt�k Petert. A fi� d�h�sen m�regette �ket, �s haragj�t nem rejtette v�ka al�.

- Hol a Merlin b�nat�ba voltatok?! – vonta k�rd�re �ket.

- Hogy? Ja, h�t csak a kast�lyban… - pr�b�lkozott Sirius.

- Ja persze, csak a kast�lyban. Kezd elegem lenni, hogy mostan�ban mindig mindenb�l kihagytok! – morogta fesz�lten.

- Bocs Peter, azt hiszem ez az �n hib�m. Tudod egy r�gt�nz�tt sz�let�snapi bulit tartottak nekem, �s…

- Aha! Tudtam, hogy te vagy a dolog m�g�tt. Elveszed a bar�taimat, meg belekevered a slepped az eg�szbe – mutatott a l�nyokra �s Carlisle-ra.

- Peter, �llj le! Gondolkozz, miel�tt megsz�lalsz, ugyanis az egyik a bar�tn�m, a t�bbi meg a bar�tom! – sz�lt r� James.

- Tudj�tok mit? Nem �rdekel, ha ennyire nem vagytok r�m k�v�ncsiak, akkor hagyjuk is – duzzogott, majd felv�gtatott a szob�j�ba. Hermione suttogva sz�lt oda Jamesnek.

- Vigy�zzatok vele, de az�rt csak �vatosan, tudod k�zel a bar�taid, de az ellens�geid m�g k�zelebb…

- �rtem, �s vigy�zni fogunk. Na j� �letem, �n most megyek �s szuny�lok egyet – k�sz�nt el Lilyt�l, majd a fi�kkal egy�tt fels�t�lt a szob�jukba.

A Peter �ltal keltett vihar hamar el�lt. Hermione szerint t�l hamar is. Azonban az elk�vetkezend� egy h�napban semmi sem t�rt�nt. Perselus �s Hermione k�z�s kutat�feladatra hivatkozva, m�g t�bb id�t tudott egy�tt t�lteni. Gomb�c, a cica egyre csak n�tt, �s m�lt�n nev�hez sz�lesedett is. Hermione m�r komolyan agg�dott, hogy valami baja van kedvenc�nek. Hagrid azonban megnyugtatta, hogy ez egy teljesen norm�lis dolog, f�leg egy ilyen kever�k macsk�n�l, �s id�vel majd kin�vi.

A napok olyan gyorsan teltek egym�s ut�n, hogy a di�koknak szinte felocs�dni sem volt idej�k, m�ris el�rkezett az els� roxmortsi h�tv�ge.

Reggel mindenki igyekezett le a kapuhoz. Sirius kiss� bossz�san figyelte t�volod� bar�tait, l�v�n � maga el volt tiltva a s�t�t�l. Minden t�k�letesen zajlott, a p�rok egy�tt �ltek be s�tizni Madam Puddifoot k�v�z�j�ba, majd ki-ki ment a maga dolg�ra.

Alice �s Frank a tal�rszab�szatban k�t�ttek ki, m�g James �s Lily m�g maradtak egy forr� csokira. Susann �s Carlisle az els� hivatalos randev�jukon ink�bb a s�ta mellett d�nt�tt. Remus, Perselusszal �s Hermion�val pedig bet�rt a k�nyvesboltba.

A fi�k b�szen tanulm�nyozt�k az egyik leg�jabb b�jitalokkal foglalkoz� k�nyvet, �s Perselus szent�l meg volt gy�z�dve, hogy ez seg�thet a f�zet�nek tov�bbfejleszt�s�ben.

Hermione most ink�bb a b�b�jtannal foglalkoz� k�nyvek k�zt keresg�lt. �ppen le akart venni egy vastag k�nyvet a fels� polcr�l, mikor hirtelen megmerevedett. Nem tudott megmozdulni, se besz�lni. Szeme sark�b�l megl�tott egy alakot kil�pni a polcok k�z�l. Az illet�n csuklya volt, �gy nem l�thatta az arc�t, azonban nem is kellett hozz�, el�g volt megsz�lalnia �s azonnal tudta, bajban van.

- Elegem van bel�led Dumbledore. Minden olyan sz�pen ment, m�g meg nem jelent�l. James�k mostanra szinte semmit nem mondanak el nekem, �s tudom, hogy ez miattad van. Pedig minden olyan j�l haladt, b�ztak bennem, �t tudtam verni �ket. Most viszont… De nem baj, az �ppen el�g lesz nekem, hogy tudom az � p�lc�ja v�gez majd veled! – sziszegte indulatosan, majd megfogta a l�ny karj�t �s hirtelen elt�ntek.

Hermione m�g �let�ben nem rettegett ennyire. Peter most kimutatta a foga feh�rj�t, ami egyet jelent azzal, hogy neki tal�n annyi. Ahogy a m�sik besz�lt, mag�ban az�rt rim�nkodott, hogy valaki keresse �t, hogy valaki n�zzen fel�. Hol van ilyenkor Perselus? Merre lehet Remus? H�t senki sem l�tja?! A k�rd�sek csak �gy z�poroztak az agy�ban, mikor pedig meg�rezte karj�n a m�sik �rint�s�t, tudta, hogy elveszett.

A k�vetkez� pillanatban j�tt a r�nt�s, �s mire �szbe kapott, m�r egy k�d lepte udvaron �lltak, k�r�l�tt�k pedig j� n�h�ny hal�lfal� �csorgott.

- V�gre meg�rkezett! Micsoda megtiszteltet�s Ms Dumbledore – hajtott kiss� fejet Vodelmort.

A l�ny m�g mindig mozdulatlan volt, ez�rt a Nagy�r megsz�ntette az �tkot. Az utaz�st�l �s a test�ben felhalmoz�dott adrenalint�l kiss� megrogyott a t�rde, de nem esett el.

- Nos, ifj� bar�tom, azt hiszem m�lt�n bizony�tott�l nek�nk. Elhoztad, amit k�rtem, ez pedig jutalmat �rdemel. Sajnos mivel m�g k�t az iskola b�kly�ja, egyel�re nem kaphatod meg a s�t�t jegyet, de amint elv�gezted, t�rt karokkal v�runk magunk k�z�.

Hermione riadtan n�zett a csillog� szem� fi�ra. Peter pont olyan arcot v�gott, mint amikor Umbridge teljes hat�sk�rrel ruh�zta f�l a di�kokat illet�en, eszel�s volt �s �r�lt.

- �gyes fi� volt�l, most t�vozhatsz – k�ldte el v�g�l a Nagy�r. Peter csak m�lyen meghajolt �s m�r ott sem volt. Hermione most m�g ink�bb f�lt.

- Nagyuram, megkezdhetj�k a k�nz�s�t? – k�rdezett r� Bella. Voldemort a k�rd�st egy �tokkal jutalmazta. Hermione nem tudta mire v�lni a dolgot.

- Ejnye Bella, l�gy t�relmes, a kisasszonnyal m�s terveim vannak. � lesz az els� az �j k�s�rletemben – mosolygott r�, mire Hermione szinte sokkot kapott. Hirtelen az esz�be �tl�tt Perselus �v v�gi intelme, �s hogy mit kellett tennie annak �rdek�ben, hogy �t is bevegy�k.

- Azt hiszi siker�lni fog? – k�rdezett r� kiss� reszket� hangon.

- Nocsak, van hangja is – �llap�totta meg egy hal�lfal�.

- El�g id�t pocs�koltunk el besz�lget�sre, Bella vidd a cell�j�ba �s gondoskodj r�la… - utas�totta a boszork�nyt.

- Mire gondolsz, Nagy�r? – �rtetlenkedett Bella.

- Csak n�zz r�, ez a mugli �lt�z�k… adj r� valami boszork�nyhoz m�lt�t, de ne t�l sokat, ha pedig nem venn� f�l, b�rd r� valahogy – kacagta, majd elindult a h�z fel�.

Hermione nem tehetett m�st, k�vette a fekete haj� boszork�nyt. Kez�t megk�t�zt�k, �gy m�g a tartal�k p�lc�j�t sem tudta el�rni.

A pinc�be �rve Bella bevezette �t egy t�ml�cbe, ami szemmel l�that�lak hossz� ittl�tre volt berendezve. A l�nyt kir�zta a hideg, ahogy v�gign�zett a hatalmas �gyon. M�r most forgott a gyomra.

- Most pedig vetk�zz, addig var�zsolok valami g�nc�t neked – mordult r� Bella.

- Eszem �g�ban sincs, de m�g ha akarn�k, se tudn�k, mert meg vagyok k�t�zve te hegyi troll! – vetette oda. Bella elh�zta a sz�ja sz�l�t, majd �rd�gien elvigyorodott.

- Ebben az esetben… - mutatott a l�nyra, mire annak test�be ismer�s f�jdalom has�tott. A cruciatust m�g �gy is els�re felismerte, hiszen m�g elevenen �lt a csontjaiban az eml�k�k. A k�nz�s f�l percig tartott �s mikor v�ge lett, Hermione keze szabad volt. Vett egy m�ly l�legzetet, majd gyorsan beny�lt csizmasz�r�ba, hogy lefegyverezze a m�sikat, de az gyorsabb volt.

- Ejnye, teh�t kett� volt n�lad. Cseles, de nem el�gg�. Vetk�zz! - sz�lt r� a l�nyra.

- Nem!

- Rendben, akkor majd �n – s�hajtott fel Bella, majd egyetlen p�lcaint�ssel let�pte a l�ny �sszes ruh�j�t, k�zt�k Hermione utols� mentsv�r�t, a nyakl�nc�t, amivel megmenek�lhetett volna. Hermione riadtan n�zte a f�ldre hull� �kszert �s ezt Bella is �szrevette.

- �, csak nem a fi�dt�l kaptad? De �des, ugye nem baj, ha �sszet�r�m? – k�rdezte, majd a l�ny szeme l�tt�ra robbantotta fel. Hermione csak most kezdte el felfogni, hogy ruha n�lk�l �ll a m�sik el�tt, �s a pince sem valami t�l meleg. Bella leplezetlen�l m�rte v�gig, majd alaposan k�rbe is j�rta.

- H�t, nem leszel valami nagy falat a Nagy�rnak. V�zna l�bak, lapos fen�k, kicsi mellek… - m�regette.

Hermione �gy �rezte mag�t, mintha valami �llat lenne, akit megv�tel el�tt alaposan megvizsg�lnak.

- Na mindegy, egy alkalomra j� leszel neki – vigyorodott el, majd r�var�zsolt egy h�l�k�nt�st. A l�ny m�g mindig alig tudott megmozdulni, r�szben az ijedts�g, r�szben pedig az elszenvedett �tok miatt. Mikorra f�leszm�lt, Bellatrix m�r elhagyta a t�ml�c�t, � pedig egyed�l maradt. Most m�g ink�bb egyed�l �rezte mag�t, �s az elkesered�s led�nt�tte a l�b�r�l. A f�ld�n t�rdelve meredt maga el�, nem akarta elhinni a t�rt�nteket.

Fogalma sem volt mennyi id� telt el, tal�n csak percek, de az is lehet, hogy �r�k, minden egyes pillanattal elveszettebbnek �rezte helyzet�t. Folyamatosan azt v�rta, hogy meghallja a kiszabad�t�s�ra k�ld�tt Rendtagok hangj�t, vagy p�rbajra utal� zajokat, de semmi sem volt, csak a nyomaszt�, m�lys�ges cs�nd. Tal�n �szre sem vett�k, hogy elt�ntem? Vagy egy ember�rt nem kock�ztatnak annyi �letet?

Egyre k�ts�gbeesettebb gondolatai k�zepette hirtelen valami neszez�sre lett figyelmes a r�csok fel�l. Riadtan pillantott a hang ir�ny�ba, de m�r b�nta is tett�t, ott ugyanis maga Voldemort �llt. Az id�sebb f�rfin – mert itt m�g nem volt olyan ocsm�ny k�gy�szer� l�ny, mint amilyennek a l�ny ismerte – egy z�ld k�nt�s volt, mely alatt csak sejteni lehetett, hogy nadr�g van. A l�ny riadtan k�szott h�tr�bb a f�ld�n, m�g el nem �rte az �gy sz�l�t.

- Ejnye kisasszony, ne legy�l ilyen f�l�nk – d�nny�gte a Nagy�r.

- Mit akar t�lem? – k�rdezte a l�ny, mire Voldemort elvigyorodott.

- K�nny� szerrel kicsikarhatn�k bel�led minden inform�ci�t, de �n valami m�sra gondoltam. Hasznosabb leszel a k�s�rletemben, �s ha nem siker�l a tervem, m�g mindig kiszedhetem bel�led azt, amit akarok.

- Maga szem�t diszn�! – sziszegte a l�ny d�h�sen.

- Ugyan kedves, ne legy�l ilyen morcos. Fogd fel �gy a dolgot, hogy a tudom�nyt szolg�lod – kacagott fel, majd odas�t�lt a l�ny el� �s felr�ntotta a f�ldr�l. Hermione kap�l�zni kezdett, de ezzel cseppet sem hatotta meg a m�sikat.

- K�r minden er�fesz�t�s�rt, ellenem nem gy�zhetsz – jelentette ki a f�rfi, azzal er�szakosan megcs�kolta. Hermione minden erej�t bevetve r�ntotta el a fej�t, �s tasz�totta el a m�sikat.

- Lehet, hogy �n nem gy�zhetek, de a bar�taim elj�nnek, �s meg fogj�k �lni, Tom – sziszegte indulatosan.

Voldemort a neve hallat�ra el�kapta p�lc�j�t, a l�nyra szegezte, majd kimondta r� a k�nz� �tkot.

- Ostoba vagy, engem senki sem gy�zhet le! – jelentette ki, mik�zben abbahagyta a l�ny k�nz�s�t.

Hermione f�jdalm�ban az �gyra roskadt, de m�g tartotta mag�t.

- M�rpedig le fogj�k gy�zni, �s nem lesz alkalma visszat�rni – morogta a boszork�ny maga el�.

- Ezzel mire c�lzol?! – ki�ltott r� Voldemort.

- Csak arra, amit m�r maga is tud. V�ge a j�t�knak, m�r csak maga van Tom Denem, hiszen �rezte, ahogy megsemmis�lnek, nem igaz? Egyik a m�sik ut�n. Azzal pedig tiszt�ban van, ha tov�bb has�tja a lelk�t, akkor elvesz�ti a j�zan �t�l�k�pess�g�t, �s minden emberi von�s�t – vigyorogta Hermione.

Voldemort d�h�sen k�ld�tt r� egy �jabb �rt�st, mire Hermione teste g�rcsbe r�ndult �s elv�g�dott az �gyon.

- A nagyb�ty�d mindent el�rult, igaz? Nem baj, tal�n m�dos�tunk a tervemen, �s nem csak k�s�rletezni fogok rajtad – sziszegte Voldemort.

Mikor az �tok ism�t abbamaradt, Hermione leveg� ut�n kapkodott. Ez sokkal rosszabb volt, mint Bellatrix �tka, sokkal er�sebb �s intenz�vebb.

- Mindent tudok, ami l�nyeges, tudom ki az anyja �s ki volt az apja, hogy te magad �lted meg �t. Tudom, hogy csak egy f�lv�r vagy, semmi t�bb. M�g hogy aranyv�r?! Csak egy ill�zi�! Egykor mindenki mugli sz�let�s� volt, olyan nincs hogy aranyv�r! Egy ostoba eszme rabj�v� v�lt �s felhaszn�lta a saj�t kis �nz� c�ljai el�r�s�re. Csak az�rt, mert az apja elhagyta az anyj�t – ami �rthet� is volt tekintve, hogy egy b�jital hat�sa alatt voltak egy�tt – nem is csoda. Maga csak egy sz�nalmas, s�rtett, szerencs�tlen, aki m�sk�nt nem tudja mag�t ki�lni, csak azzal, ha m�soknak �rthat – fejezte be a l�ny d�ht�l eltorzult arccal.

Voldemort ezt v�gighallgatva �ktelen haragra gerjedt, majd �rd�gi vigyor �lt ki az arc�ra.

- Igazad van, nincs is ann�l jobb, ha m�soknak �rthatok, �s amit veled teszek, azt k�l�n�sen fogom �lvezni – nevette el mag�t, majd hirtelen r�vetette mag�t a l�nyra.

Hermione nem tudott mozdulni a test�re nehezed� s�ly miatt. Karjait feje f�l�tt megbilincselte a f�rfi bal keze, m�g a jobbj�val m�r a l�ny h�l�ingje alatt matatott. Hermione hi�ba vonaglott, semmit sem �rt el vele. M�r nem volt el�g ereje ellenkezni, a sok cruciatus megtette a hat�s�t. Mikor Voldemort kioldozta k�nt�s�t �s f�lig letolta nadr�gj�t, r�m�lten kerekedett ki a szeme. Csak most tudatosult benne igaz�n, hogy mi fog t�rt�nni.

- Hagyjon! – suttogta, de s�ket f�lekre tal�lt. A f�rfi er�szakosan sz�tfesz�tette l�bait, majd k�ny�rtelen�l bel�hatolt.

Hermione test�ben sz�t�radt az iszonyatos f�jdalom, �s egy vel�t r�z� sikoly hagyta el a sz�j�t. Elveszett, minden elveszett.

Perselus �s Remus n�h�ny perc ut�n a l�ny ut�n indultak, csakhogy ott senkit se tal�ltak. Elindultak sz�tn�zni a sorok k�zt, de itt sem j�rtak sikerrel.

- Megtal�ltad?

- Nem, �s ez egyre ideges�t�bb, vajon hova mehetett? – �rtetlenkedett Perselus.

- K�rdezz�k meg az elad�t, hogy l�tta e kimenni – aj�nlotta Remus. Gyorsan odasietettek a kassza m�g�tt �ll� boszork�nyhoz.

- Eln�z�st, nem l�tott kimenni egy nagyj�b�l ilyen magas, g�nd�r, barna haj� l�nyt, aki vel�nk �rkezett? Piros pul�ver volt rajta – hadarta Perselus.

- Sajn�lom, de ezen az ajt�n biztos nem ment ki. N�zz�tek meg a polcok k�zt, ott kell lennie – mondta, majd visszafordult �ppen olvasott k�nyv�hez.

Perselus el�kapta p�lc�j�t �s egy helymeghat�roz� b�b�jt k�ld�tt a boltra.

- Hermione nincs itt – jelentette ki.

- Lehet m�gis kiment – pr�b�lkozott Remus. Ezut�n kiszaladtak az utc�ra �s Piton ism�t elv�gezte a b�b�jt. Csakhogy ism�t ugyan az lett az eredm�ny.

- A pokolba! – ki�ltott f�l, majd eliramodott a kast�ly fel�. Menet k�zben �sszetal�lkoztak James�kkel. �ket is kifaggatt�k h�tha tal�lkoztak vele, de a v�lasz itt is nemleges volt.

- Gondolod, hogy baja esett? – aggodalmaskodott Lily.

- �rzem, hogy bajban van – jelentette ki Perselus, majd futva tett�k meg a h�tralev� utat.

A kast�lyba �rve val�s�ggal berobbantak az igazgat� szob�j�ba.

- Mi t�rt�nt? – �llt fel az id�s m�gus.

- Hermione elt�nt, szerintem elrabolt�k – jelentette ki Perselus.

Az igazgat� azonnal riad�ztatta a Rend tagjait, �s k�zben elk�ldte Jamest a Tekerg�k t�rk�p��rt, h�tha a l�ny m�gis a kast�lyban van. P�r perccel k�s�bb Potter meg is jelent a t�rk�ppel �s keresni kezdte Hermione nev�t.

- Nincs sehol – jelentette ki idegesen. K�zben Lily is elkezdte tanulm�nyozni a t�rk�pet, �s felt�nt neki valami.

- Peter most jelent meg, eddig nem volt ott – mondta a l�ny.

Potter �s Black d�h�sen n�ztek �ssze.

- A mocsok, h�t megtette! – mordult f�l Perselus.

- Mr Potter, Mr Black, k�rem hozz�k ide Mr Pettigrewt – k�rte �ket.

A fi�k nem is ellenkeztek, azonnal elindultak, hogy elkapj�k Petert. N�h�ny perc idegesked�s ut�n Petert szab�lyosan ber�ncig�lt�k az irod�ba.

- Fi�k, �lljatok m�r le! Mi bajotok van? – kiab�lta Peter. Perselus erre elemi er�vel vet�d�tt el�re, �s ragadta meg a m�sik tork�t.

- Ki vele te patk�ny, hova vitted Hermion�t!? – k�rdezte sziszegve.

- Fogalmam sincs, mir�l besz�lsz. Valaki szedje m�r le r�lam – rim�nkodott.

- Most j�tt�l vissza a kast�lyba, Hermione pedig elt�nt. Ne tagadd tov�bb, tudjuk, hogy te volt�l – mondta Lily t�rgyilagosan.

Peter k�rben�zett, de makacsul hallgatott.

- �gy hiszem Mr Pettigrew nem lesz t�l k�szs�ges vel�nk szemben. Mr Black, adj�k be ezt neki – mondta Dumbledore.

Peter mocorgott egy kicsit, de v�g�l lenyelte a Veritaserumot. A hat�s azonnali volt.

- Te vitted el Hermion�t? – k�rdezte James.

- Igen…

- Hova vitted? – s�rgette Lily.

- Nem tudom…

- Ki parancsolta meg, hogy elvidd? – k�rdezte Albus.

- A S�t�t Nagy�r… Tervei vannak vele, valamilyen kutat�s… - ny�gte a fi�.

Perselus arca els�padt, �s meg is t�ntorodott. Ha Albus nem tartja meg, minden bizonnyal elv�g�dik a f�ld�n.

- Perselus, j�l vagy? – k�rdezte Lily, de a v�laszig m�r nem jutottak el. Az iroda ajtaja kiv�g�dott �s egy feh�r haj� l�ny viharzott be rajta. K�rbe sem n�zett, csak az Albus, Perselus kett�sre koncentr�lt.

- Igazgat� �r, baj van. Megtudtam, hogy valakit el akarnak rabolni a l�nyok k�z�l, azt hiszem Hermione a c�lpont – mondta.

- K�sz�n�m Ms White, de sajnos elk�st�nk, m�r megt�rt�nt – s�hajtott fel az igazgat�. Mindenki d�bbenten n�zte a mardek�ros l�nyt, aki csak most vette �szre a t�bbieket.

- Azt hiszem az inkognit�mnak l�ttek – ny�g�tt f�l.

- Benn�k megb�zhat, Mr Pettigrew eml�keit pedig �gy is m�dos�tani fogjuk – jelentette ki az igazgat�.

- Teh�t � tette? Elmondta, hogy hova vitte? – faggat�zott a l�ny.

- Nem tudja – morogta Sirius.

Lydia szeme a m�sikra villant, de annak arc�n csak hatalmas z�rzavart v�lt f�lfedezni.

- Pettigrew, mit l�tt�l mikor odament�l?

- Hom�lyos… S�r� k�d volt, alig lehetett l�tni. Sokan voltak, k�rben �lltak… A S�t�t Nagy�r, Lestrange-�k, nem tudom… – sorolta Peter.

- L�ttad az �p�letet? Milyen volt? – s�rgette Lydia.

- �n nem… nem tudom, csak k�d�t l�ttam �s azt a f�t… - ny�sz�r�gte.

- Milyen f�t? – r�zta meg James.

- Nem tudom, olyan volt… Volt a t�rzs�ben egy nagy od�, lent a f�ld�n… �t lehetett l�tni rajta… - fejezte be. Ez sem t�nt el�gs�ges inform�ci�nak.

- Ebb�l m�g nem tudjuk meg, hogy hol van – s�hajtott fel Albus. V�g�l Petert bez�rt�k, �s r�b�zt�k Mordonra, m�g �k maguk neki�lltak kutatni.

- Mi lenne, ha kivenn�nk az eml�keit �s megn�zn�nk? – bukott ki Siriusb�l a k�rd�s.

Albus erre teljesen felvillanyoz�dott.

- Ez nem is olyan rossz �tlet, megyek �s idehozom az eml�keket, addig v�rjatok itt – mondta, majd elsietett.

Perselus mag�ba roskadva �lt az egyik sz�ken, m�g Lily v�ll�t �tkarolva pr�b�lta meg megnyugtatni. James felsz�lten s�t�lt fel-al�, Sirius pedig meredten figyelte Lydi�t.

- Teh�t te vagy a k�m, akir�l az �reg besz�lt? – bukott ki bel�le a k�rd�s.

- Igen. M�r lassan egy �ve hozom az inform�ci�kat – suttogta a l�ny.

- Na �s, hogy jutott�l hozz� ezekhez? – �rdekl�d�tt Lily.

- Hallgat�zom, leselkedem. A sr�cok t�bbs�g�nek megered a nyelve az �gyban, f�leg, ha azt hiszik az � oldalukon �llok – felelte.

- Teh�t az is hazugs�g volt, hogy a v�leg�nyed meg a csal�dod bosszant�s�ra fekszel le mindenkivel? – k�rte sz�mon Sirius, saj�t mag�t sem �rtette, hogy mi�rt �rzi ennyire rosszul mag�t.

- Hagyd, Black. Lydia t�k�letesen beleillett az igazgat� terveibe. L�zadt a csal�dja ellen, nem vallotta a n�zeteiket, �s �gy k�t legyet �thettek egy csap�sra. Ne hib�ztasd – motyogta az orra alatt. 

Sirius ezt hallva elhallgatott. Nemsok�ra az igazgat� is visszat�rt �s megkezdt�k az utaz�st Peter eml�keibe.

A l�tottak mindenkit megd�bbentettek, �s sz�v�k szerint, ha tehett�k volna ott helyben meg�tkozz�k a hal�lfal�kat. Mikor alaposabban k�rben�ztek, megl�tt�k azt a bizonyos f�t a k�zelben, de �gy sem volt ismer�s a hely senkinek.

- Hol a pokolban vagyunk? – fakadt ki Sirius. V�g�l, miel�tt Peter elt�nt megl�ttak valamit. Egy s�rk� volt, rajta pedig ez �llt.

Nem rem�lek semmit. Nem f�lek semmit�l. Szabad vagyok.

Sirius ahogy vissza�rtek, azonnal az �r�asztalhoz rohant, majd fel�rta a sz�veget egy pergamenre, majd felolvasta a t�bbieknek.

- Nem rem�lek semmit. Nem f�lek semmit�l. Szabad vagyok. Ez egy s�rk�n volt… Ismer�s, de nem tudom honnan – hadarta Sirius.

- Igen, nekem is, de �n se tudom hova tenni… - v�gta r� James.

- Lehet, hogy m�r olvast�tok valahol – pr�b�lkozott Remus.

- Nem. �n m�r l�ttam ezt a s�rk�vet, biztos vagyok benne, csak nem tudom, hogy kicsod��… - akad�koskodott Potter.

- Nem rem�lek semmit, nem f�lek semmit�l, szabad vagyok… Sygnus Black… Megvan! Ezt a nagyb�ty�m mondogatta mindig, mikor kicsi voltam. Tal�n �t �ves lehettem amikor meghalt. Bella az � l�nya. Merlinre, Bella birtok�n vannak! Most m�r az �v� az eg�sz kast�ly Edinburgh mellett – hadarta szinte egy szuszra.

Albus csak erre v�rt, azonnal szervezkedni kezdett �s alig h�sz percen bel�l m�r indul�sra k�szen �lltak.

<<      >>

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.