Black h�z

Hermione el�gg� sz�d�lt, annak ellen�re is, hogy Sirius a karj�ban tartotta. Mikor kil�ptek a kandall�b�l a f�rfi elindult vele az emelet fel�.

- M�r letehet, professzor – mondta halkan a l�ny.

- Sirius! Merlinre, tegezz m�r – f�rmedt r�, de nem tett eleget a k�r�snek.

- Sajn�lom tan�r �r, ezt nem tehetem meg – makacskodott a l�ny. Sirius kezdte elvesz�teni a t�relm�t. Kimondhatatlanul m�rges volt a m�sikra, ami�rt az �gy viselkedett vele. Hirtelen megtorpant a f�rd�szoba el�tt �s letette a l�nyt.

- Menj be, zuhanyozz le. Tal�lsz tiszta t�r�lk�z�t a szekr�nyben �n meg idek�sz�tek egy pizsam�t. Van negyed�r�d. Ha addig nem k�sz�lsz el, bemegyek – fenyeget�z�tt. Hermione d�bbenten n�zett r�.

- Nem tenn�d…

- De megtenn�m, �s meg is fogom. M�r f�l percet elvesztegett�l. �n a helyedben sietn�k – s�rgette. Hermione kelletlen�l bel�pett, majd megpr�b�lt olyan gyorsan v�gezni, ahogy csak tudott. Sirius t�z perccel k�s�bb visszat�rt az ajt� el�, �s hallgat�zni kezdett. Kiss� elmosolyodott, ahogy meghallotta a v�z csobog�s�t.

- Idekint hagyom a pizsam�t! – ki�ltotta el mag�t. Hermione nem v�laszolt. Ann�l m�g mindig feld�ltabb volt. Miut�n v�gzett mag�ra tekerte a t�r�lk�z�t, �m az ajt� fel� menetben, hirtelen megl�tta mag�t a t�k�rben. Sz�rny� l�tv�nyt ny�jtott. Mintha egy infernus n�zett volna vissza r�. M�g a tekintete is fak�nak t�nt. Vett egy m�ly leveg�t, majd kinyitotta az ajt�t �s bevette a pizsam�t. Meglepet�s�re az a saj�tjai k�z�l val� volt. Lassan fel�lt�z�tt �s vetett egy utols� ut�lkoz� pillant�st a t�k�rk�p�re, majd kil�pett. Meglepet�s�re Sirius m�r ott v�rta.

- Menj a szob�mba – mutatta az ir�nyt.

- Nem megyek – ellenkezett a l�ny.

- De m�sz, ha mondom – sziszegte Sirius. Hermione �gy v�lte ebb�l m�g nagy baj nem lehet, �gy bes�t�lt oda. A kisasztalon egy t�l g�z�lg� leves v�rta �t.

- Egy�l egy kicsit – k�rlelte. Hermione elfintorodott. Semmi kedve nem volt enni.

- Nem vagyok �hes – h�r�tott.

- Nem azt k�rdeztem, hogy �hes vagy e, azt k�rtem, hogy egy�l. De ha nem eszel, ak�r egy imperiusszal is r�vehetlek – fenyeget�z�tt. Hermione bossz�san le�lt �s elkezdett kanalazni. A t�zedik ut�n arca olyan sz�nt �lt�tt, mintha mindj�rt kidobn� a taccsot. Persze nem is �llt t�le messze.

- Nem b�rok t�bbet – nyafogta. A f�rfi �gy v�lte egyel�re ennyi is el�g lesz.

- Rendben, most gyer�nk az �gyba – siettette. Hermione kikerekedett szemekkel n�zett r�.

- De �n nem akarok!

- Nem k�rdeztelek, k�z�ltem veled valamit. Most azonnal lefekszel oda, vagy k�nyszer�teni foglak – morogta Black.

- Nem tenn�d meg – n�zett r� g�nyosan a l�ny. Sz�m�t�sa azonban nem j�tt be, mert a k�vetkez� pillanatban Sirius m�r fel is kapta �s szab�lyosan bev�gta az �gyba, majd mell� fek�dt. Hermione hiszt�rikusan r�gkap�lt, de nem �rt el vele semmit. A f�rfi sokkal er�sebb volt n�la. Hermion�nak es�lye sem volt, f�leg ilyen legyeng�lt �llapotban. Mikor ereje v�gleg elhagyta tehetetlen d�hvel zokogni kezdett.

- Ut�llak… Gy�l�llek! Eressz el! – kiab�lta.

- �n, viszont szeretlek �s ez�rt nem foglak elengedni – oktatta ki Sirius, majd gyeng�den mag�hoz vonta a l�nyt �s hagyta, hogy az fej�t a nyak�ba f�rja. �rzett minden keser� k�nnycseppet, ami elhagyta a l�ny arc�t �s a nyak�ban tal�lt nyugov�ra.

- Nem. Te nem szeretsz. El�rult�l – suttogta alig hallhat�an. Szavaib�l csak �gy �radt a csal�dotts�g. Annyira elkeseredett volt, mintha soha t�bb� nem kelne fel sz�m�ra a nap. Mintha sohasem �rezn� t�bb� az �ltet� meleget. Mag�nyos volt, m�g ha a f�rfi �t is �lelte. Sz�rnyen mag�nyos.

- Sajn�lom, de �rtsd meg, hogy nem tehettem m�st. Viszont mostant�l m�sk�nt lesz. Meg�g�rem – duruzsolta a f�rfi. Hermione szeretett volna hinni a szavainak, de f�lt. F�lt az �jabb csal�d�st�l, hogy ism�t elhagyj�k, hogy h�tat ford�tanak neki.

- M�r egyszer meg�g�rted, hogy mindig ott leszel, ha sz�ks�gem lesz r�d, de az els� adand� alkalommal h�tat ford�tott�l nekem.

B�r szavait alig lehetett hallani, m�gis �les pengek�nt v�jtak a f�rfi sz�v�be. Mardosta a b�ntudat, ami�rt hagyta, hogy a l�ny ilyen �llapotba ker�lj�n. Hermion�nak igaza volt. Val�ban cserbenhagyta. Eld�nt�tte, hogy j�v�teszi. Nem hagyja, hogy Hermion�nak �jra r�m�lmai legyenek. Lassan �tkarolta a l�nyt, �s magukra ter�tette a takar�t, majd l�gyan simogatni kezdte Hermione h�t�t, hogy ezzel is megnyugtassa. A l�ny s�r�sa szipog�ss� szel�d�lt, m�g v�g�l l�gz�se egyenletess� v�lt, �s lassan �lomba mer�lt. A f�rfi nem tudta meddig fog tartani, mire Hermione fel�p�l, de k�sz volt addig vele maradni. S�t, m�g ut�na is, b�rmeddig tartson a dolog. V�g�l Siriust is elnyomta az �lom, �s estig fel sem �bredtek.

Hermione mozdult meg els�k�nt. Furcs�n �rezte mag�t, nyugodtan, de m�gis izgatottan. Ahogy megmozdult, �rezte a mellette fekv� testet. Lassan eljutottak hozz� a hangok is. Egy er�s, �m nyugodt sz�v dobban�sai. Milyen gy�ny�r� dallamot is j�tszott. Hermione akaratlanul elmosolyodott a gondolatra, hogy ez olyan, mintha valaki �nekelne neki.

Azt�n vett egy m�ly leveg�t �s m�r �rezte is az illatot. Beletelt p�r m�sodpercbe, mire r�j�tt mit is �rez. Moha, szant�lfa �s fah�j illat. Ismer�s volt, �s oly kedves a sz�v�nek. Lassan tudatosult benne, hogy az illathoz �s a sz�vdobog�shoz valaki tartozik. Lassan nyitotta ki a szem�t, mintha f�lne att�l, amit l�tni fog. Alig l�tott ki az apr� r�sen, amit k�mlel�ny�l�snak haszn�lt. Megnyugodott. Sirius volt az, az � dr�ga Siriusa. Elmosolyodott, elv�gre a f�rfi igazat mondott neki. Vele maradt.

Lassan a f�rfi is mocorogni kezdett, �s pislogva r�n�zett a l�ny barna szemeire. Azok k�v�ncsian k�mlelt�k �t. Mint egy kisgyermek az els� kar�csony�n, mikor m�r tiszt�ban van vele, hogy ez a nap m�s, mint a t�bbi. K�l�nleges.

- Hogy aludt�l? Volt r�m�lmod? – k�rdezte a f�rfi.

- Nem volt. Mennyit aludtunk? – k�rdezte Hermione. Sirius r�n�zett az �r�ra �s teljesen led�bbent. Az pontosan t�z �r�t mutatott.

- T�z �ra van – mondta a f�rfi.

- Az j� sok. Olyan h�rom lehetett mikor elaludtunk – mondta a l�ny, majd kiss� neh�zkesen fel�lt az �gyban.

- Nem �ppen, �gy �rtem d�lel�tt t�z – vigyorogta a f�rfi. Hermione d�bbenet�ben m�g a sz�j�t is t�tva felejtette.

- Merlinre. �letemben nem aludtam m�g ennyit egyhuzamban – ny�gte ki.

- �gy t�nik, hogy most igen, de nem is furcsa. Sokat kell pihenned, hogy rendbe gyere. Most viszont n�zz�nk valami reggelit, mert nagyon �hes vagyok – kordult meg a f�rfi hasa, jelezve ideje lenne enni valamit. Mind a ketten �gy d�nt�ttek, hogy felesleges fel�lt�zni�k, mivel hamarosan �gy is visszafekszenek. Les�t�ltak a konyh�ba, ahol egy h�ziman� fogadta �ket.

- J� reggelt Professzor �r, Ms Granger – k�sz�nt nekik.

- Szia – mosolyodott el Hermione.

- Bonny sz�m�ra nagy �r�m, hogy seg�thet �n�knek – hajb�kolt a man�.

- K�sz�nj�k a seg�ts�get. Esetleg van valami a reggelib�l? Gondolom k�sz�tett�l valamit. Sajn�lom, hogy nem j�tt�nk le enni, de elaludtunk – szabadkozott Sirius.

- Az �r k�r bocs�natot Bonnyt�l? – k�rdezte nyekeregve a man�.

- Igen. Biztos finomat k�sz�tett�l – b�kolt tov�bb a f�rfi. A man� erre egy csom� �telt pakolt az asztalra, Sirius pedig vigyorogva n�zte a felhozatalt. Hermione csak megcs�v�lta a fej�t.

- L�tom, nem csak a n�kh�z �rtesz – g�nyol�dott a l�ny.

- H�! Tudok kedves �s megnyer� lenni. Bonny pedig egy nagyon kedves �s rendes h�ziman� – v�gta r� a f�rfi.

- Nem is �ll�tottam m�st – kuncogta a l�ny. M�r most sokkal jobb sz�nben volt, mint miel�tt lefek�dtek volna aludni.

�gy k�t �r�t t�lt�ttek a nappaliban, mire elk�sz�lt az eb�d. B�r Hermione m�g nem volt �hes, Sirius unszol�s�ra evett egy keveset. A f�rfi �gy d�nt�tt, hogy a d�lut�ni szieszt�hoz a nappaliban l�v� kanap� is el�g lesz. Kiss� megnagyobb�totta, majd lefek�dt r�, Hermione pedig k�vette. A hely nem volt valami nagy, �gy a boszork�nynak szab�lyosan r� kellett fek�dnie a m�sikra. Sirius egy cseppet sem b�nta a dolgot. Lelke lassan kezdett megnyugodni. Mivel � nem volt �lmos, �gy m�r el�re odak�sz�tett egy k�nyvet, �s azt olvasgatta. N�ha len�zett a rajta szuszog� l�nyra, �s elmosolyodott. Hermione most annyira b�k�snek t�nt. Fej�t a f�rfi mellkas�n nyugtatta, m�g karjaival szab�lyosan belecsimpaszkodott. Az eg�sz annyira term�szetes volt, mintha ez egy teljesen norm�lis �s megszokott helyzet lett volna. Pedig hat�rozottan nem volt az, �s ezt csak s�lyosb�totta, amikor Minerva v�ratlanul megjelent a kandall�n kereszt�l.

Ahogy a z�ld l�ngok felcsaptak, egy alak jelent meg a kandall�ban. Sirius el�sz�r megijedt, hogy ki a h�vatlan l�togat�, de mikor megl�tta az igazgat�n�t kiss� megnyugodott. Persze ez is csak �tmeneti volt, l�v�n a boszork�ny szem�ld�ke a magasba szaladt a l�tv�nyt�l.

- Itt meg mi folyik? – k�rdezte a t�le telhet� leg csendesebben.

- Alszik. Olyan egy k�r�l aludt el – magyar�zta a f�rfi.

- Na de mi�rt nem az �gyban vannak? Ez �gy egy�ltal�n nem lehet k�nyelmes – oktatta ki a m�sikat.

- K�nyelmes vagy sem, neki �gy is j�, a t�bbi pedig nem sz�m�t – z�rta r�vidre a dolgot a f�rfi. McGalagony helyet foglalt a fotelban, �s elgondolkozva szeml�lte a l�nyt. Hermione hat�rozottan nyugodtnak t�nt. Von�sai kisimultak, �s mintha jobb sz�nben lett volna, mint el�z� nap.

- Eddig mennyit aludt?

- Tegnap h�romt�l ma reggel t�zig aludtunk – v�laszolta Sirius halkan.

- Aludtak? – lep�d�tt meg a boszork�ny.

- Tudja, �n is f�radt voltam egy kiss�. A tan�t�s nem is olyan k�nny� feladat – h�zta el a sz�j�t.

- No hiszen… K�pzelje mag�t az �n helyzetembe, mikor olyan di�kjaim voltak, mint Maguk – d�nny�gte a n�. Sirius majdnem felnevetett, csakis Hermione tartotta vissza t�le. Azonban ennek ellen�re is a l�ny �bredezni kezdett. Nagyot ny�jt�zott, �s k�zben m�g jobban �t�lelte a f�rfit.

- Hermione, vend�g�nk van – suttogta Sirius, mik�zben kisim�tott egy tincset a l�ny arc�b�l. A boszork�ny felemelte fej�t �s k�rbe n�zett, majd mikor felismerte a fotelban �ld�g�l� id�s n�t, hirtelen felpattant.

- Igazgat�n�… - ny�g�tt f�l, majd zavartan Siriusra n�zett.

- Semmi baj, maradj csak gyermekem. �r�mmel l�tom, hogy siker�lt aludnod egy kicsit – mosolyodott el.

- Igen, az�ta nem volt r�m�lmom se – jelentette be a l�ny, mintegy nyugtat�sk�nt.

- Ennek igaz�n �r�l�k. Ami a tov�bbiakat illeti. �gy v�lem, hogy puszt�n ennyi egy�tt alv�s nem el�g, �s Poppy is t�mogatja az �tletem. A szob�tokban l�v� kandall�t �sszek�t�m Sirius kandall�j�val, �s minden este n�la fogsz aludni. Nem szeretn�m nagydobra verni a dolgot, de ha kitud�dik, akkor ezt gy�gykezel�snek min�s�tj�k, �s mint k�l�nleges helyzetet kezelj�k majd. Ami titeket illet. Szigor�an csakis aludni fogtok – n�zett nyomat�kosan a f�rfira.

- Na de kik�rem magamnak! Szerinted r�m�szn�k Hermion�ra? – h�borgott Sirius.

- Ez mindkett�t�knek sz�l. Vagyis jobban mondva Hermion�nak – n�zett r�. Hermione t�tott sz�jjal b�mult vissza.

- �n se vagyok olyan!

- Most m�g nem, de lehet hogy egy kis id� ut�n kezdenek m�s ir�nyba terel�dni a dolgok, �s a szexu�lis kapcsolatot szigor�an megtiltom, am�g az iskol�ban vagytok – sz�gezte le a n�. Sirius fels�hajtott, �s bossz�san n�zett az igazgat�n�re.

- Na �s mit �rtesz pontosan szexu�lis kapcsolat alatt? – piszk�lta az igazgat�n�t.

- Term�szetesen nem fek�dhettek le egym�ssal, de ezt k�rdezni sem kellett volna – h�borgott.

- Nem is �llt sz�nd�kunkban – jelentette ki v�g�l Sirius, majd visszah�zta Hermion�t, hogy az ne �csorogjon mellette. A l�ny �nk�nytelen�l �lt vissza a kanap�ra egyenesen Sirius �l�be. Minerva erre ism�t felvonta a szem�ld�k�t, de m�r nem tett �jabb megjegyz�st. Minden esetre eld�nt�tte, hogy rajta tartja a szem�t a kett�s�n.

- Mr Potter �s Ms Garner holnap reggel �rkeznek. Mr Weasley hozza el �ket, �s majd csak szerd�n kell visszamenni�k az iskol�ba ugyancsak a kandall�n �t. Nem szeretn�m, ha esetleg valami baj t�rt�nne. Am�g azt a n�h�ny hal�lfal�t el nem kapj�k, marad az �vatoss�g - jelentette ki a boszork�ny.

- Nagyszer�. Esetleg van m�g valami m�s is? – faggat�zott Sirius.

- Nincs, csak ennyit akartam. Most viszont megyek, m�g rengeteg elint�znival�m van – jelentette be, majd fel�llt �s elt�nt, ahogy �rkezett. Hermione kif�jta a benntartott leveg�t.

- Komolyan n�ha a fr�sz ker�lget t�le, pedig m�r nem vagyok els�s – borzongott meg. Sirius ezen nevetni kezdett, ami kiss� bosszantotta a boszork�nyt.

- Ne nevess ki!

- Bocs�ss meg, de nem b�rtam visszatartani. Igazad van. Minerva m�g mindig ijeszt� tud lenni – adott igazat a m�siknak. Hermione kiss� f�szkel�dni kezdett a f�rfi �l�ben, ami igencsak �rz�kenyen �rintette Siriust. V�g�l egy hat�rozott mozdulattal felemelte a l�nyt �s letette a kanap�ra. Hermione persze jelezte nemtetsz�s�t, egy r�vidke hangad�ssal.

- H�mpf… - morogta maga el�.

- Most meg mi van? – �rtetlenkedett a f�rfi.

- Mi�rt tett�l le? – fakadt ki a l�ny. Sirius megvakarta a fej�t �s elgondolkozva n�zett a m�sikra.

- H�t… H�t mert… - �m nem tal�lta a megfelel� szavakat.

- J�l van, akkor ne is mondd el – s�rt�d�tt meg a l�ny, majd karba font k�zzel elfordult t�le. Sirius ism�t elmosolyodott. Im�dta Hermion�t, amikor �gy viselkedett, ahogy a sz�j�t biggyesztette, a bossz�s csokol�d�barna szemeket, amikkel olyan sz�r�san tudott r�n�zni. Hirtelen t�rt mag�hoz �s r�tta meg mag�t gondolatai miatt. Ink�bb fel�llt �s kis�t�lt a konyh�ba. Hermione csal�dottan n�zett ut�na. A szoba m�ris hidegebbnek t�nt, �s hirtelen mintha elemi er�vel szakadt volna r� a mag�ny. Nagyj�b�l egy percig b�rta, majd elsomford�lt a f�rfi ut�n. Sirius a konyhaasztaln�l �lt �s te�j�t sz�rcs�lgette. �gy t�nt valami nagyon lek�ti gondolatait, mert azt sem vette �szre, amikor Hermione els�t�lt m�g�tte, majd kih�zta a mellette l�v� sz�ket. A boszork�ny leplezetlen�l b�multa �t. A hat�rozott vonal� �llat, a furcsa ac�lk�k sz�n� szemet, �s az �ves ajkakat, amik ism�t a cs�sze oldal�hoz �rtek. Hermione Siriusszal egy�tt nyelt egyet. Vajon milyen lenne meg�zlelni az ajkait? Biztos puha �s l�gy lenne a cs�k… vagy ink�bb szenved�lyt�l t�lf�t�tt? Ahogy id�ig eljutott hirtelen elv�r�s�d�tt, majd riadtan kezdte b�mulni az asztallapot. Sirius csak ekkor figyelt f�l r�, hogy m�r nincs egyed�l. Egy int�s�re a l�ny el� ker�lt egy cs�sze tea �s n�mi apr�s�tem�ny.

- Egy�l egy kicsit, a vacsora csak k�s�bb lesz – mondta hat�rozottan. Hermione nem ellenkezett, b�r nem k�v�nta a s�tem�nyt, s�t m�g a te�t sem. Azonban jobbnak v�lte, ha tele van a sz�ja, m�g miel�tt valami ostobas�g cs�szna ki rajta. Sirius nem sz�lt t�bbet, csak kom�tosan iszogatta tov�bb a te�j�t, majd s�rg�s dologra hivatkozva elvonult a dolgoz�szob�ba. A l�ny megsemmis�lten n�zett ut�na. Persze tudta nagyon j�l, hogy nem l�ncolhatja mag�hoz a f�rfit, de akkor is f�jt neki, hogy az csak �gy otthagyta.

- Bonny k�sz�tsen valamit a kisasszonynak? – k�rdezte kedvesen a h�ziman�.

- Nem Bonny, el�g lesz ez – s�hajtott fel.

- Bonny l�tja, hogy a kisasszony nagyon v�kony. Ez nem eg�szs�ges… - hozakodott el� vele.

- Igazad van. Tudod… Ha elmondom neked a t�rt�netem, meg�g�red, hogy senkinek nem mondod el?

- Bonny meg�g�ri! – b�logatott hevesen a man�l�ny.

- J� teh�t az eg�sz �gy kezd�d�tt… - �s elmes�lte az eg�sz hist�ri�t a man�nak, aki hatalmas szemekkel hallgatta v�gig. N�ha szipogva t�r�lgette k�nnyeit, vagy �vatosan megsimogatta �rn�je karj�t. Mikor befejezte, tan�cstalanul n�zett a man�ra.

- Most mit csin�ljak? Az eg�sz annyira abszurd. M�rmint olyan, mintha dementorok lenn�nek a k�zelemben, ak�rh�nyszor � elmegy mell�le… - s�hajtott f�l. Bonny �rt�n b�lintott, majd pr�b�lt v�laszolni.

- Bonny �gy veszi ki a kisasszony szavaib�l, hogy a kisasszony nagyon szereti az urat, �s csakis vele �rzi mag�t biztons�gban – �llap�totta meg.

- Ez igaz, m�s mellett nem b�rn�k �gy aludni, �s persze szeretem is, olyan mintha a csal�dom r�sze lenne, egy testv�r vagy bar�t, ahogy tetszik – mondta Hermione.

- Bonny nem ilyen szeretetre gondolt. Olyanra, ami egy f�rfi �s n� k�z�tt van. A kisasszonyom szerelmes az �rba – cincogta a man�l�ny. Hermione hitetlenkedve n�zett r�. M�g hogy � szerelmes legyen Sirius Blackbe? Egy n�l�n�l k�tszer id�sebb f�rfiba? R�ad�sul egy olyanba, aki k�zismerten nagy n�cs�b�sz h�r�ben �llt? Az ki volt z�rva.

- Szerintem t�vedsz…

- Kisasszonyom, mondja meg, hogy mit �rez pontosan – utas�totta a man�. Hermione hosszasan t�prengett, de nem b�rta megfogalmazni. Annyi minden kavargott benne, hogy nem tal�lta r� a szavakat.

- Nem megy – s�hajtott f�l b�natosan, majd fej�t az asztallapra hajtotta. Bonny szomor�an n�zett r�, �s visszat�rt a f�z�shez, de kor�ntsem hagyta abba a cseveg�st.

- A kisasszony �ssze van zavarodva, ez term�szetes, de ha megnyugszik, r� fog j�nni, hogy mit �rez. Bonny tudja… Mikor valaki szerelmes, �gy �rzi, bel�l sok-sok pillang� repdes a test�ben. �gy �rzi, hogy b�rmire k�pes lenne, csakhogy azzal legyen, akit szeret. Szereti �t, �s nem sz�m�t, hogy az mit tesz vele, vagy mit mond neki, csak szereti. Ha kellene, az �let�t �ldozn� �rte, �s mosolyogva halna meg. M�sra sem v�gyik, csakhogy r�mosolyogjon, hogy hozz�sz�ljon. Mindig azon j�rnak a gondolatai, hogy hogyan vetesse mag�t �szre. Mikor � m�s valakire n�z, az nagyon rossz, nagyon f�jdalmas. Idebent… mintha szor�tan�k a sz�v�t. �gy �rzi, hogy belehal a b�natba, ha � nem szereti. Mikor kider�l, hogy t�vedett, �s � is szereti, akkor lesz csak nagyon boldog. M�r nem sz�m�t semmi, csakis �, hogy szereti… Sz�p �r�k, sz�p pillanatok… de ha nem vigy�z, akkor elszaladnak. Egyszer m�r nem tud mit tenni, nem haszn�l semmi, mert � nem j�het vissza. �r�kre elmegy, �s nem j�n vissza, pedig szereti �s � is szereti… - hangja szipog�sba torkollott �s k�nnyeit k�t�ny�vel pr�b�lta meg let�r�lni. Hermione m�lys�gesen megd�bbent a kis man�l�ny viselked�s�n. Let�rdelt mell� �s �t�lelte, �gy pr�b�lta meg vigasztalni. Csak most t�nt f�l neki Bonny furcsa testalkata.

- Bonny… megk�rdezhetem, hogy honnan tudod mindezt?

- Bonny volt szerelmes, �s m�g mindig szerelmes, de a szerelme elhagyta… �r�kre… - szipogta a man�l�ny.

- Mi t�rt�nt? – �rdekl�d�tt a l�ny, majd Bonny furcs�n domborod� pocakj�ra n�zett. – Bab�t v�rsz? – k�rdezte.

- Bonny annyira sajn�lja. Bonny hib�zott. Sz�gyelli mag�t. Tudja, hogy man�k k�zt nem lehet kapcsolat, csak ha a gazd�juk enged�lyezi, de Bonny… megszegte a szab�lyt – szipogta a man�.

- �n, nem hib�ztatlak. Mes�ld el, hogy mi t�rt�nt – b�ztatta.

- � olyan m�s volt. Furcsa, mer�sz, b�tor, k�l�nleges. Mindenki azt mondta Bonnynak, hogy ne, mert � rossz man�. Azt mondt�k sz�gyent hoz a man�kra, �s Bonnyra is. Bonny csal�dja r�g�ta a Roxfortban szolg�l, nagyon… nagyon r�g�ta. Kitagadt�k Bonnyt, ami�rt nem fogadott sz�t. M�r nem k�sz�nnek neki, nem seg�tik a munk�ban, csak megvet�en n�znek r�… - suttogta szomor�an.

- Ez borzalmas – h�ledezett Hermione.

- Bonny sz�l�anyja pr�b�lt seg�teni Bonnynak, de Bonny apja nagyon �sszeveszett vele, meg is �t�tte. Bonny nem akarta ezt, �gy elvonult �s csakis a legrosszabb munk�kat v�gzi b�ntet�sk�nt.

- Na �s ki a baba apja? – M�g meg akarta k�rdezni, hogy hol van most, de arra m�r nem volt sz�ks�g.

- Dobby az… Dobby volt az – zokogott fel. Hermione nem b�rta tov�bb �s szint�n s�rni kezdett. Annyira sajn�lta a man�l�nyt, �s annyira egy�tt �rzett vele. Sejtelme sem volt, hogy Dobbynak volt valakije. M�g csak esz�kbe sem jutott a dolog.

- Bonny, figyelj, elrendezz�k a dolgot valahogy. Ha kell, besz�lek az ap�ddal, �s…

- Ne! Bonny nagyon kikapna, ami�rt elmondott egy ilyen sz�gyenteljes dolgot – r�m�lt meg a man�.

- Ez nem sz�gyenteljes. Legy�l b�szke arra, hogy Dobby a kisbab�d apuk�ja, mert ha � nincs, akkor most a gonoszok gy�ztek volna. � mentette meg Harry Pottert, �s minket is. Harry holnap hazaj�n �s elmondjuk neki ezt az eg�szet. Biztos vagyok benne, hogy kital�lunk valamit – �g�rte a l�ny. Miut�n siker�lt megnyugtatnia Bonnyt, elindult Sirius keres�s�re. A dolgoz�szob�j�ban tal�lt r�.

- Sirius, besz�lhetn�nk? – k�rdezte, mire a f�rfi felpillantott r�.

- Term�szetesen. Mir�l lenne sz�?

- �n… sz�val, ha v�ge az iskol�nak, �n elk�lt�z�m – jelentette be. Sirius d�bbenet�ben m�g a penn�t is elejtette.

- Hogy?! – bukott ki bel�le.

- Nem akarok �tban lenni. Ez a te h�zad �s Harry�. �n csak egy vend�g vagyok n�latok – magyar�zta.

- Na de ez az otthonod! M�gis mi�rt menn�l el? Mi�rt ne maradn�l itt? – �rtetlenkedett a f�rfi.

- Mert ezt kell tennem, de most nem is ez a l�nyeg. Kider�lt, hogy Bonny terhes, �s a csal�dja a Roxfortban kitagadta, mert nem a megfelel� man�val k�t�tte �ssze az �let�t. A l�nyeg… a man� Dobby volt, �gy r�szemr�l k�teless�gemnek �rzem, hogy seg�tsek neki – fejezte be.

- H�t ez megd�bbent�, de hogy j�n ehhez az, hogy el akarsz menni innen? – �rtetlenkedett tov�bb.

- Egyszer�. Ha v�ge a sulinak, Harry minden nap itt lesz veled, val�sz�n� Ginny is el�g s�r�n lesz itt, �s te is biztos tal�lsz majd valakit, akivel �sszek�theted az �leted. R�m m�r nem lesz sz�ks�g �s csak �tban lenn�k. Van p�nzem a Gringottsban. Egy kis lak�sra el�g lesz, azt�n ahogy dolgozom, majd id�vel egy nagyobba tudok k�lt�zni. Minden esetre szeretn�m megv�ltani Bonnyt a Roxfort tulajdon�b�l – magyar�zta.

- M�g mindig nem tudom, hogy a k�t dolog hogyan f�gg �ssze – �rtetlenkedett tov�bb a f�rfi.

- Csak r�j�ttem, hogy �n nem akarok �gy j�rni, mint �. Talpra kell �llnom, egyed�l – suttogta a l�ny. Sirius gondterhelten n�zett r�.

- Hermione, k�rlek, gondod �t. M�g olyan messze van a tan�v v�ge. R��rsz akkor d�nteni ilyesmir�l, amikor m�r befejezted – pr�b�lkozott Sirius.

- Ez igaz. �n csak… Hah, �szint�n sz�lva fogalmam sincs, hogy mi �t�tt bel�m – hazudta. Pontosan tudta. Megr�m�lt a saj�t �rz�seit�l. Minden, amit Bonny mondott, minden egyes sz�, mintha csak a saj�t bens�j�ben tombol� hurrik�nt l�tta volna meg egy pillanatra. Riadtan jutott el tudat�ig, hogy t�nyleg �rez valamit Sirius ir�nt. S�t nem csak valamit, hanem szeretetet. Forr�, �szinte �s ny�lt szerelmet. Csakhogy ez lehetetlen volt, tudta j�l. Es�lye sem volt, hogy megh�d�tsa a f�rfit. Elv�gre kinek k�ne egy olyan l�ny, mint �. �lland� k�ts�gek gy�t�rt�k �gy is, hol k�lsej�vel, hol jellem�vel vagy �ppen m�ltj�val kapcsolatban. Annyira lehetetlennek t�nt, hogy mindezek ellen�re valaki k�pes legyen beleszeretni. Pl�ne nem Sirius. Egy olyan f�rfi, akinek a l�bai el�tt hevernek a leggy�ny�r�bb boszork�nyok, �s aki�rt mindent megtenn�nek. M�gis hova gondolt, amikor engedett saj�t gyenges�g�nek, �s hagyta kivir�gozni azt az apr�cska hajt�st. Nem volt k�ts�g, az � hib�ja, teh�t neki kell rendbe hoznia.

- Hermione, ne foglalkozz ilyesmivel, tudod, hogy ez a te otthonod is – bizonygatta Sirius.

- Igen, �s k�sz�n�m. Azt hiszem, lepihenek…

- V�rj, veled megyek – �llt f�l a f�rfi.

- Ne! Nem kell, elboldogulok. K�sz�n�m – mondta egy halv�ny mosoly k�s�ret�ben a l�ny, majd becsukta maga m�g�tt az ajt�t. Sirius gondterhelten �lt tov�bb az �r�asztal�n�l, m�gnem eld�nt�tte, tennie kell valamit. 

<<      >>

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.