nimphadora
Névnap

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
Chat
 
Házi kedvenc

 

 
Piton fia 18

A Potter kúria

 

Lassan közeledett a karácsonyi szünet, de az újságírók még mindig előszeretettel cikkeztek a lányról. Hermione viszont már kezdett immunissá válni velük szemben. Persze volt nagy riadalom, amikor jött a hír, hogy Doránál elfolyt a magzatvíz. Charlie az igazgatótól kapott egy hét szabadságot, hogy velük lehessen. Harry és Perselus pedig addig jártak Dumbledore nyakára míg az öreg el nem engedte őket a hétvégére. A lányok is szívesen mentek volna, de az igazgató őket már nem engedte el. Harry egy csomó fényképet készített a kicsi Teddyről, és Remus levelét is átadta a nőnek. Tonks eddig csak azt tudta, hogy a férfi elköltözött és lemondott róluk.

 

Kedves Dora,

Először is bocsánatot kérek a viselkedésem miatt. Remélem te és a baba is jól vagytok. Most biztosan képmutatónak tartasz, de tényleg aggódtam. Remélem, hogy a baba rád fog ütni és nem rám. És most nem a vérfarkasságomra célzok. Tudom, hogy az nem öröklődik, hála legyen Merlinnek.

Rengeteget gondolkoztam ezen, úgy vélem nektek így lesz a legjobb. Hiszen ismersz. Tudod mennyire önsanyargató vagyok. Nem akarom, hogy a kicsi egy ilyen alak mellett nőjön föl, mint én. A háború és a barátaim elvesztése mostanra kiölt belőlem minden pozitív érzést. Sajnálom, hogy nem lehetek jó férj és apa, de így lesz a legjobb. Charlie rendes ember és legalább annyira szeret titeket, mint én, sőt még jobban is. Kérlek, ne gyűlöli meg, bár tudom megérdemelném.

Már nem fogok visszatérni Angliába, így ha titokban szeretnéd tartani a kicsi előtt a kilétemet, nem lesz gond. Legyen boldog és nyugodt életetek.

Örök hálával és szeretettel,

Remus J. Lupin

 

Tonks ahogy elolvasta furcsa mód nem sírta el magát. Nem volt szomorú, sem pedig dühös. Tudta, ha Remus itt marad nem válhattak volna igazi boldog családját. Ránézett a fiának szánt borítékra, majd felsóhajtott.

- Harry, megőriznéd ezt a levelet a keresztfiadnak?

- Persze. Tudod már, hogy mit fogsz mondani neki? – érdeklődött a srác. Viszont a választ Charlie adta meg.

- Teddy tudni fogja, hogy ki az igazi apja – jelentette ki a férfi.

 

Végül elérkezett a karácsonyi szünet. Harry úgy döntött a szünet alatt meglátogatja a Potter birtokot, amit a minisztérium addig lezárt előle. Ginny, Ron, Perselus, Hermione és MrWeasley elkísérték őt. A családi bűbájos működtek így a fiú beléphet ezt a kapun. A ház nem volt olyan nagy és fényűző, mint a Malfoy birtok, de még így is jóval nagyobb volt mint a Black ház.

- Hát ez nem semmi – nyögött föl Ron.

- Ön járt már itt Mr Weasley? – kérdezte a fiú reménykedve. A házban minden szépen rendbe volt téve. A bútorokat alaposan letakargatták.

- Már nagyon régen még a szüleid esküvőjén – felelte a férfi. Ahogy alaposabban is körbenéztek a házban egyszer csak halk beszélgetésre lettek figyelmesek. Az egyik földszinti szoba felől jött a hang.

- Harry, van itt valaki? – kérdezte feszülten Ginny. Végül kivont pálcával nyitottak be. Odabent sötét volt, de több ember hangját is hallani lehetett.

- Gyerekek elég a veszekedésből – utasította őket egy idősebb női hang. Harry hirtelen fényt gyújtott, de a hirtelen jött világosság szinte teljesen elvakította.

- Aú! Hé! Nem lehetne finomabban? – jött a kérés, majd a következő pillanatban kitört a káosz.

- Sirius? – jött a kérdés Hermionétól.

- Harry! – kiáltott föl egy ismeretlen hang.

- Apa? Anya?

- Milyen nagyra nőttél –jött az idős női hang. Harry kikerekedett szemmel nézte az íróasztal fölé lógatott három festményt. A középsőn egy idősebb pár volt, mellette jobbra Harry szülei, míg a másik oldalon Sirius egy fiatalkori festménye. Azonban nem csak Harry dermedt le, hanem Perselus is. Hermione észlelve a bajt bátorítóan megfogta a kezét.

- Merlinre mondom nem is hittem volna, hogy létezik varázsfestmény a családodról – jegyezte meg Arthur.

- No lám csak nem Arthur Weasley? Hány éve is, hogy utoljára találkoztunk? – kérdezte Harry nagyapja.

- Legalább tizenkilenc? - tűnődött el a férfi.

- Jajj Harry annyira féltem, hogy te is odavesztél – sápítozott az idős boszorkány.

- Én.. nekem le kell ülnöm – nyögött föl a fiú, majd nemes egyszerűséggel a földre huppant. James ezen jót nevetett míg Lily csillogó tekintettel figyelte fiát.

- Talán menjünk ki – ajánlotta Hermione, miközben kifelé tuszkolta Perselust. Lilynek csak most tűnt föl a sápadt fiú.

- Perselus? Az nem lehet... Miért vagy itt? Miért vagy ilyen fiatal? – faggatózott a nő, de persze Sirius és James is belekezdtek.

- Kizárt, hogy Piton legyen – vágta rá James.

- Hát, remélem, hogy már a föld alatt rohad három méterrel – röhögte Black.

- Sirius elég! Ő nem Piton, vagyis de csak a fia. Ráadásul ne beszélj így a professzorról! Ha tudni akarod az élete árán mentett meg engem Voldemorttól és utána hogy elkapták két hétig kínozták!  Tehát fogd vissza magad – figyelmeztette őket Harry.

- Még szép, hogy feláldozta magát, ha már minket elárult – dobogóra James. Erre az idős Potter fejbe vágta fiát.

- Fiam halottakról jót vagy semmit!

- Aú, jól van na – modult föl James.

- Mégis mennyi idő telt el a halálom óta – faggatózott Black.

- Nem túl sok, de sok minden történt. Először is megúsztuk a csatát a minisztériumban. Utána Harry megszökött a nagynénje házából és elkapták. Utána a professzor kiszabadította, majdnem két hétig életben volt még utána. Harrynek látomása volt így elindultunk megmenteni, de már késő volt. Viszont sok embert megmentettünk. Köztük Perselust is – mutatott a mögötte álló fiúra Hermione. – Harry gyámja most az igazgató úr valamint Perselusé is. Együtt laktak a Black házban Tonksszal. A házat átalakították és mostanra megszületett Dora kisfia Teddy, aki amúgy Remus fia, de a haverod egy gyáva pöcs így Charlie Weasley fogja átvenni az apa szerepet mellette. Tömören ennyi – hadarta Hermione egy szuszra. Lilyék csak pislogni tudtak döbbenetükben. Nem igazán értették a helyzetet.

- Tehát Piton akkor most egy amolyan hős lett? – kérdezte fanyarul James.

- Igen. Egész idő alatt kémkedett az igazgatónak. Olyan tökéletesen játszotta a szerepét, hogy ha én nem cseszem el a helyzetet, akkor még mindig élne – szomorkodott el Harry. Perselusnak valahol itt lett elege az egészből.

- Harry hányszor módja még, hogy fejezd be az önostorozást! Senki haláláról nem tehetsz. Tessék itt vannak a szüleid meg a keresztapád. Kérdezd meg őket, hogy hogyan éreznek – szólt rá a másikra, majd sarkon fordult és kiviharzott.

- Na ez mondjuk elég pitonos volt –suttogta Ginny, mire Hermione csak elnevette magát és elindult a fiú után.

- Na jó, először is szeretném tudni, hogy ki kicsoda – szögezte le Mrs Potter.

- Nos az unokátokat ezek szerint felismerték. Ez a leányzó a lányom és Harry barátnője egyben. A még mindig csak tátongó úriember Ron a legkisebb fiam és Harry barátja. A határozott leányzó pedig Hermione. Nem tudom, hogy Sirius mennyit mesélt róla?

- Tapi ódákat zengett a kislányról vagyis már nem is olyan kislány – vakarta meg a fejét James.

- Nos igen, na de mi most kimegyünk beszélgessetek csak – ajánlotta az idős Weasley. Mikor az ajtó becsukódott mögöttük Harry a festményeket pillantott.

- Harry, annyira büszke vagyok rád – szipogta az anyja.

- Nem érzem, hogy bármivel is rászolgáltam volna – ellenkezett a fiú.

- Miket beszélsz? Az én fiam győzte le Voldemortot – lelkendezett James, mire Sirius vállba veregette.

- Ez az egész csak egy elcseszett jóslat miatt alakult így. Jobban örültem volna, ha egy átlagos gyerekként nőhetnek fel a családom körében és úgy, hogy senki sem utál – morogta a srác.

- Jaj kicsikém – szipogta Lily.

- Nem kell miattam szomorúnak lenned, csak értesd meg apával, hogy én nem vagyok olyan mint ő. Én már nem utálom Pitonot. Minden évben megmentett a haláltól. Ráadásul a fia az egyik legjobb barátom, sőt ez alatt a pár hónap alatt szinte testvérek lettünk. Mi több Draco Malfoy mostanra szintén a barátaim közé tartozik. Valaki azt mondta, hogy a festmények képtelenek a változásra. Nem is erre kérlek, csak fogd vissza magad apa. A kedvemért kérlek. Sokat veszekedtem Pitonnal. Mindig szívatott az órán, de én is tettem ezért. Viszont ő is belátta és én is, hogy ez így nem jó. Egyszer engedély nélkül belenéztem a merengőjébe. Láttam mit műveltek vele a tóparton. Akkor forgott a gyomrom az egészről, mert rájöttem, hogy én olyan vagyok mint ő és Ti pedig pont olyanok mint akik engem bántottak az iskolában.

- Harry az nem úgy volt...

- Ne apa! Tudom, hogy azt mondta anyára, de barátok voltak. Ilyen helyzetben azt bántjuk legjobban akit szeretünk. Bár ti meghaltatok értem az életem pokol volt akárcsak az övé gyerekként. Petunia néniéknél úgy éltem mit egy házimanó. Nem volt semmi, a lépcső alatti gardróbban kellett laknom. Még a roxfortos levelem is odakaptam. Amikor bekerültem a varázsvilágba az emberek egyik fele istenített a másik pedig gyűlölt mindezt egy olyan dolog miatt, ami nem az én érdemem volt. Az emberek bántottak és kihasználtak. Éppen ezért olyan nehéz nekem végighallgatni, hogy a professzort szapuljátok. Mert őt is mindenki utálta, soha senki nem ismerte el. Úgy kellett meghalnia, hogy senki sem tudta, mit vitt véghez... – suttogta Harry egyre levertebben. Aztán meghallották a kiáltást az ajtón túlról.

- Harry James Potter, ha nem fejezed be a depizést bemegyek és megátkozlak – kiabálta Hermione teli tüdőből, mire Harry elvörösödött.

- Hát, Hermione mindig tudja, hogy mit kell tenni az ilyen helyzetekben – dünnyögte Ron, mire odakint kitört a nevetés.

- Rendben, legyen ahogy akarod. Majd megpróbálok normális lenni...

- Köszönöm apa – mosolyodott el a fiú.

- Na jó, más téma! Dora és Remus? Bárhogy számolom már hasban volt az a gyermek, ha most született. Ha élnék kinyírnám Remust. Még csak engedélyt sem kért tőlem! Ráadásul lelép és egyedül hagyja őket!?

- Tudod milyen Remus. Szereti Dorát, ahogyan ő is őt, de nem képes túllépni a helyzetén. Dora már hét hónapos volt, amikor rájött. Amúgy én leszek a keresztapa és csúnyán el fogom kényeztetni. Charlie pedig jó srác és odavan értük. Már megkérte a nővérkém kezét – somolyogta a fiú.

- Hát legalább nem lesz egyedül –jegyezte meg Mrs Potter. Harry hálásan rámosolygott az öregre.

- Na és Perselus fia hogyan került elő? Ki az anyja? – faggatózott Lily.

- Amikor megtámadták Voldemortot akkor szabadítottuk ki. Az anyja egy mugli nő volt. Az apjával nem sokat találkozott, nem voltak jóban. Az anyja már évek óta halott, a mamája pedig az elrablásakor vesztette életét – hadarta Harry.

- Jajj szegénykém! – jajdult föl Harry mamája.

- Teljesen olyan mintha az apját láttam volna – merengett el Lily.

- Biztos... – nyögte zavartan Harry. Közben valaki kopogtatott az ajtón. Harry gyorsan kinyitotta és betessékelte Mr Weasleyt.

- Sajnálom, hogy ennyire alkalmatlan az időpont, de mennünk kéne Harry. Még Perselust is el kell vinnem a Prince birtokra – hozakodott elő a dologgal a férfi. Közben az említett már kint ült a ház előtt a lépcsőn és próbált nyugodt maradni. Annyira ideges volt, hogy remegett keze lába. Lassan Harry is megérkezett. Elköszönt a festményektől és lehuppant Perselus mellé. A srác észre sem vette , amikor Hermione eltűnt mellőle.

- Hát ez meglepett – kezdte Harry. Piton próbálta összeszedni magát.

- Ja, de örülj neki. Legalább beszélgettél velük – próbálkozott.

- Igen, bár apám kissé kiakasztó.

- Ne utáld őt, Ő sem volt jobb – morogta maga elé. Végighallgatta a védőbeszédet, amit Harry mondott róla és ez volt, ami igazán kiborította. Tudta, hogy amit a fiú mond, az mind igaz és bármennyire is próbálta elzárni magában ezeket a dolgokat mindig is ott voltak benne.

- Én csak azt tudom, hogy apám igazságtalanul beszélt. A professzor halott, amiket elkövetett ellenük vagy ellenem már nem léteznek. Most már csak Te vagy és Te nem követed el ugyan azokat a hibákat – somolyogta Harry. Perselus ereiben meghűlt a vér.

- Harry te...

- Csak nyugi, ami volt elmúlt. Te vagy az egyik legjobb barátom szinte a testvérem – veregette hátba a mellette ülőt.

- Mégis mióta tudod?

- Szinte a legelejétől. Csak kíváncsi voltam, hogy mit hozol ki belőle. Ráadásul amikor láttam, hogy Hermione érdeklődik irántad, már nem volt téma – somolyogta a fiú. Perselus alig tudott megszólalni. Teljesen ledöbbent a másikon.

- Miért nem mondtad el senkinek? Miért mondtad azokat az apádnak? Én nem szolgáltam rá! – tiltakozott.

- Nem tudtam milyen céllal vagy most ebben a „szerepben” ezért nem is szóltam senkinek. Amit az apámnak mondtam pedig mind igaz. Te mentettél meg minden évben. Vállaltad a szerepet és nem inogtál meg pedig mindenki utált. Nem lehetett egyszerű. Őszintén, én így nem tudtam volna végigcsinálni. Láttam az emlékeidben, hogy milyen volt az apám. Pont olyan, mint akik engem bántanak. Ráadásul mikor kiderült, hogy milyen volt a gyerekkorod már nem éreztem utálatot, hiszen te én voltam – vallotta be Harry. Perselus kínjában a szája szélét harapta, hogy ne kezdjen el bőgni.

- Én csak annyit szeretnék mondani, hogy sajnálom a sok bajt, amit okoztam és köszönök mindent – fejezet be Harry. Közben meghallották a közlekedők hangját így a beszélgetés abbamaradt. Perselus még sok mindent szeretett volna kérdezni, de úgy vélte még ráérnek. A házat lezárták és tovább indultak a Prince kúriában. A két birtok még gyalogosan sem lett volna túl messze egymástól, de ők a hoppanálás mellett döntöttek.

 

A Prince kúria hasonló nagyságú volt, mint a Potter rezidencia. Az egyetlen különbség, hogy itt nem voltak beszélő festmények, de Piton nem is bánta. Már régebben járt itt annak reményében, hátha talál az édesanyjáról egy portrét, csalódnia kellett. Mint kiderült az egyetlen festményt még a nagyszülei semmisítették meg amikor lányuk hozzáment egy muglihoz. Természetesen Pitonnak se kellett több száműzte nagyszülei festményét a padlásra egy ládába.

- Nagyon szép a ház – kezdte Ginny. Perselus végig Hermionét figyelte. A lány döbbenten állt az udvar közepén.

- Azt hiszem Hermione sokkot kapott – gúnyolódott Ron.

- Nem! Csak hűha... Ez valami hihetetlen! Gyönyörű – ámuldozott. Perselus kezdett megnyugodni.

- De jó lenne, ha ti itt élnétek mi meg Harryvel a Potter birtokon a gyerekek meg átjárnának egymáshoz – kiáltott Ginny. Mr Weasley harsányan felnevetett míg Ron értetlenül állt a dolog előtt.

- De mi lenne a Black házzal?

- A házat Teddy nevére fogom íratni – jelentette ki a fiú, mire mindenki ledöbbent.

- Ez most komoly? – pislogni Ron.

- Igen, de ne izgulj nálunk mindig lesz egy kis szoba csak neked fenntartva – gúnyolódott Harry. Erre Ron elkezdte üldözni és sikeresen elterültek a hóban.

<<      >>

 
Oldalajánlás
 
Saját írásaim
 
Mások írásai
 
Pontos idő
 
Naptár
2024. Április
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Hirdetőfal

Nimphadora: Sorsdöntő fordulat
13. fejezet
Egyelőre felfüggesztve de nem véglegesen!
 

Nimphadora: Piton fia

Befejezett!

  

 

 
Szavazás
Lezárt szavazások
 
Látogatók
Indulás: 2009-06-30
 

Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek érdemes belenéznie. Ez csak intelligencia kérdése. Tedd meg Te is. Várlak    *****    Új kínálatunkban te is megtalálhatod legjobb eladó ingatlanok között a megfelelõt Debrecenben. Simonyi ingatlan Gportal