Els� tal�lkoz�s

Perselusnak egyre ink�bb kezdett elege lenni a gyeng�lked�b�l, de Poppy a vil�g �sszes kincs��rt sem engedte volna ki. M�r �t napja, hogy mag�hoz t�rt, de m�g mindig az �gyat nyomta. Albus rengeteg k�nyvet hozott neki, de m�g egyetlen �js�got sem l�tott. Kezdte mag�t �gy �rezni, mint egy rab. Az igazgat� id� k�zben elint�zte az elhelyez�si pap�rokat, valamint a Perselus szem�ly�t igazol� okiratokat is.

A fi� �ppen egy k�nyv k�zep�n tartott, mikor valaki megk�sz�r�lte a tork�t. Piton igyekezett tudom�st sem venni r�la. Viszont a l�togat� kitart� volt, �gy morogva letette a k�nyvet. Csakhogy a v�rt javasasszony helyett valaki eg�szen m�s �llt el�tte. Piton meglep�d�tt, �gy nem sz�lt semmit.

- �m, szia… Harry vagyok. Harry Potter – ny�jtott kezet. Piton csak pislogni tudott, de kis f�zisk�s�ssel elfogadta a felk�n�lt jobbot.

- Piton – felelte kiss� kim�rten. Harry feszengve figyelte az �gyon fekv� alakot.

- Tudod… nagyon hasonl�tasz r� – Piton felhorkantott.

- Ja, k�pzelem… - morogta. Harry kiss� elmosolyodott.

- Ilyenkor meg f�leg. – Piton �sszevonta szem�ld�k�t �s keresztbe fonta karjait a mellkasa el�tt.

- Minek j�tt�l? – k�rdezett r�.

- Csak… szeretn�m kifejezni a r�szv�temet – hajtotta le Harry a fej�t.

- K�pzelem mennyire egy�tt �rzel. Am�gy pedig nincs mit sajn�lni… - vetette oda Piton. Harry �rtetlen�l n�zett r�.

- De hiszen az ap�d meghalt – hitetlenkedett.

- H�t igen, �s mit v�rsz t�lem? Vessem magam a f�ldre �s b�gjek, mint egy taknyos t�z �ves? Perselus… az ap�m, nem igaz�n volt az ap�m, legyen ennyi el�g. Nem k�l�n�sebben hat meg, hogy meghalt, nem sok id�t t�lt�tt�nk egy�tt – fejezte be Piton.

- De h�t… de h�t m�gis az ap�d volt! – tiltakozott Harry.

- Igen, de ez m�r l�nyegtelen. Ha csak ez�rt j�tt�l, ak�r el is mehetsz. – Harry megr�zta a fej�t.

- Nem. Te nem besz�lhetsz �gy Pitonr�l! Lehet, hogy egy szem�t volt velem szemben, de akkor is ki�llt az�rt, amiben hitt. R�gen t�vedett, de helyrehozta a hib�it. Az ap�d… sz�mtalanszor megmentette az �letem. �n sem �gy viselkedtem vele, ahogy meg�rdemelte volna. Nem tagadom, hogy ut�ltam �s ez k�lcs�n�s volt, de becs�ltem annyira, hogy legal�bb ilyenkor bel�ssam, t�vedtem. – Piton k�z�ny�sen n�zett Harryre.

- Sz�p v�d�besz�d, de ett�l nem t�mad f�l. Most pedig ha nem haragszol szeretn�k pihenni. – Azzal visszaemelte a k�nyv�t �s folytatta az olvas�st. Harry d�h�sen hagyta el a gyeng�lked�t. Perselus vett egy m�ly leveg�t. Furcsa �rz�s volt tudni, hogy pont Harry Potter �llt ki mellette.

Harry d�h�sen v�gtatott f�l az igazgat�hoz, �s olyan er�vel v�gta be az iroda ajtaj�t, hogy Fawkes ijedt�ben f�lreppent.

- Valami gond van Harry? – �rdekl�d�tt az �r�asztal m�g�tt �l� m�gus.

- Ez egy kret�n! Azt hittem Pitonn�l nincs szemetebb ember, de van! M�gpedig �! A saj�t apj�r�l �gy besz�l, mint egy… mint egy nem is tudom mir�l – fakadt ki a fi�.

- Lassabban, ha k�rhetem. Teh�t besz�lt�l Perselusszal? – Harry megtorpant, m�g mindig furcsa volt neki, hogy ezt a fiatal fi�t is �gy h�vj�k, mint a rettegett b�jitaltan�rt.

- Igen, �s mint mondtam, ez egy szem�t.

- Harry, ne vonj le elhamarkodott k�vetkeztet�seket. Perselus… el�g neh�z eset. Tal�n m�g az apj�n�l is nehezebb. Mostanra senkije sem maradt, se csal�dja, se bar�tai. Szerintem csak az�rt viselkedik �gy, mert f�l b�rkit is k�zel engedni mag�hoz. Ez�rt ilyen rideg �s elutas�t�. – Harry fortyogva ugyan, de helyet foglalt.

- Ez akkor sem hely�nval�… m�giscsak az apja volt.

- Mit mes�lt r�la? – faggat�zott Albus.

- Hogy nem sokat l�tta… l�nyeg�ben ennyit. – Albus fels�hajtott, nem szeretett hazudni, f�leg nem Harrynek.

- H�t igen. Perselus, m�rmint az id�sebb… nos, nem igaz�n �rtett a gyerekekhez. Eugene… az ifjabb Piton nem s�r�n tal�lkozott vele. Az ut�bbi id�ben m�r lett volna r� es�ly, hiszen az �desanyja elhunyt, de ugye te is tudod, hogy Voldemort visszat�rt. Eugene pedig potenci�lis vesz�lyt jelentett a sz�m�ra. A kapcsolatuk egy�ltal�n nem volt felh�tlen, ez�rt is ilyen ellens�ges a fi�. – Harry elgondolkozott, majd vontatottan kezdett el besz�lni.

- H�t… al��rom, hogy Pitonnal… el�g neh�z volt kij�nni. Viszont a sr�c visszafoghatn� mag�t… k�l�nben olyan �lete lesz, mint az apj�nak. – Dumbledore-nak ezzel egyet kellett �rtenie. El is d�nt�tte, hogy megpr�b�l hatni Perselusra.

P�r �ra m�lva el is ment a gyeng�lked�re, hogy egy alapos fejmos�sban r�szes�tse Pitont. Perselus m�g mindig az �gyban fek�dt.

- Perselus, besz�ln�nk kell – Piton semmi j�ra nem sz�m�tott.

- Igen?

- Harry volt n�lam �s…

- �s �rulkodott? Csak nem megs�rtettem a Griffend�l herceg�t? – g�nyol�dott Piton.

- Perselus, el�g! – emelte f�l a hangj�t Albus.

- J�l van…

- Harry el�gg� a sz�v�re vette, hogy �gy �llsz hozz� az egykori b�jitaltan tan�r�hoz… Mondott valamit, amit szerintem neked is meg k�ne sz�vlelned – mondta Albus.

- M�gis mit?

- Ha �gy folytatod te is �gy v�gzed, mint Perselus Piton. – Azzal sarkon fordult �s otthagyta �t. Perselus hosszasan b�multa az �gya v�g�t �s folyamatosan az j�rt az agy�ban, amit Albus mondott. Ismerve a r�gi �let�t, valahogy nem akart �jra beleker�lni.

Eltelt m�g k�t nap, mire Poppy v�gre valah�ra �gy d�nt�tt, hogy Perselus elhagyhatja a gyeng�lked�t. Albus beszerzett neki n�h�ny ruhadarabot, ami nem igaz�n nyerte el a tetsz�s�t.

- Ezek meg micsod�k? – sz�rny�lk�d�tt a k�k farmer �s a feh�r p�l� l�tt�n.

- �gy tudom, a mai fiatalok igencsak kedvelik ezt az �ssze�ll�t�st.

- De nem �n! Albus, ezt nem gondolhatod komolyan… - h�borgott.

- Perselus, te m�g csak egy gyerek vagy, nem �lt�zhetsz tet�t�l talpig feket�be, �s nem z�rk�zhatsz el a t�bbiek el�l – oktatta ki Albus.

- Na de… - akad�koskodott Piton.

- Egy sz�t se t�bbet! Nem engedem, hogy �jra elk�vesd a r�gi hib�idat! Holnap elviszlek v�s�rolni t�ged �s Harryt is. – Piton odakapta a fej�t.

- Pottert? M�gis minek? – lep�d�tt meg.

- Mert imm�r Harry is az �n gy�ms�gom alatt �ll. Meg�g�rtem neki, hogy elhozom a nagyn�nj�t�l �s ezt be is tartottam. – Piton keresztbe fonta kezeit �s m�rgel�dve n�zett az id�s m�gusra.

- Nagyon rem�lem, hogy k�l�n szob�m lesz. Nem akarok vele egy helyis�gben lenni! – jelentette ki ellentmond�st nem t�r�n Piton.

- Nyugodj meg, azt kell mondanom, Harry sem szeretne veled egy szob�ba k�lt�zni – somolyogta.

- Szerencs�je…

- �, �s Perselus, rem�lem gondolkozt�l azon, amit p�r napja mondtam. – Perselus kelletlen�l b�lintott, majd elindult Albus ut�n, hogy elfoglalja �j lakoszt�ly�t.

A szoba az els� emeleten volt, ami m�ris ellenszenvess� tette Perselus sz�m�ra. Nagys�gra olyan volt, mint a r�gi lakr�sze, �s a r�gi holmijai t�bbs�ge m�r ott volt a szob�ban, �s nem is nagyon kellett rendezgetnie. Bel�pve a h�l�ba azonnal a szekr�ny�hez l�pett. Kit�rva az ajtaj�t elborzadva fogadta a l�tv�nyt. A szekr�ny tele volt sz�nes ruhadarabokkal, �s csak egyetlen fekete p�l�t �s egy fekete farmert tal�lt benne. Kivette a s�t�t ruhadarabokat �s mag�ra �lt�tte. M�ris jobban �rezte mag�t, ahogy belen�zett a t�k�rbe. Kiss� ugyan furcs�nak hatott ez a fiatal k�ls�, de megszokhat�nak �t�lte. Ahogy eln�zte mag�t, haja sokkal r�videbb volt, �pphogy csak le�rt �ll�ig. Eld�nt�tte, hogy ezzel kezdenie kell valamit, elv�gre most el�g id�tlen�l fest. M�g ha a haja hossz� lenne, akkor tal�n eg�sz t�rhet�en n�zne ki, de ezzel a se r�vid se hossz� v�ltozattal gyal�zatosan festett.

Ahogy �gy tov�bb n�zegette mag�t, m�g valami felt�nt neki. Az orra nem volt olyan kamp�s, mint amire eml�kezett. Megpr�b�lt visszaeml�kezni, hogy ennek mi lehet az oka. Azt�n esz�be jutott, mikor hatodik m�sodik f�l�v�ben Potter orrba r�gta �s a javasasszonynak m�r nem siker�lt helyrehoznia t�r�tt orr�t.

- Most legal�bb m�r ezzel nem lehet g�nyolni… - morogta, ahogy v�gigsim�tott orra vonal�n. M�g egy percig n�zte mag�t a t�k�rben, majd �gy d�nt�tt fog egy k�nyvet �s letelepszik olvasni. Ezzel az elhat�roz�s�val nem is volt gond… �gy t�z percig. Azt�n a kellemes, nyugodt csendet kopogtat�s hangja t�rte meg. Perselus �lesen besz�vta a leveg�t, �s pr�b�lt �gyet sem vetni a zavar� t�nyez�nek, csakhogy a kopogtat�s nem maradt abba.

V�g�l idegesen becsukta a k�nyvet �s az ajt�hoz v�gtatott. Hirtelen t�pte f�l, csakhogy a v�rt l�togat�val szemben – aki Albus lett volna – egy el�gg� meglep� szem�ly �llt el�tte. Piton csak d�bbenten n�zte a m�sikat, majd alaposabban v�gigm�rte l�togat�j�t.

A l�nyon egy el�gg� �ttetsz� bl�z, �s egy r�vidnadr�g volt. A haja pedig laz�n omlott v�ll�ra. Mire Piton �szhez t�rt, hogy � most kit is b

�mul, m�r k�s� volt:

Hermione Granger megsz�lalt.

- Szia. Hermione Granger vagyok – mutatkozott be a l�ny. Perselusba mintha vill�m csapott volna megr�zta a fej�t.

- Aha, �s mit akarsz? – vetette oda. Hermione felvonta szem�ld�k�t, mint aki nem �rti a m�sik reakci�j�t.

- Csak szerettem volna bemutatkozni, �s tal�n besz�lgetni egy kicsit… - Piton ezt hallva reflexb�l bev�gta az ajt�t, ami hangosan csap�dott r� majdnem Hermione orr�ra. A l�ny t�tott sz�jjal meredt az ajt�ra. Nem tudta elhinni, hogy valaki mi�rt viselkedik vele ennyire… ellens�gesen. Megmakacsolta mag�t, �s �jra d�r�mb�lni kezdett az ajt�n. Piton alig tett meg k�t l�p�st m�ris vissza kellett fordulnia. Hasonl� st�lusban nyitott ajt�t, mint az el�bb.

- Mi van m�r?! – �v�lt�tte a l�ny k�p�be, aki kiss� elbizonytalanodott.

- Majdnem… majdnem bet�rted az orrom – morogta. Piton k�v�ncsian m�regette a l�ny arc�t, de az orra s�rtetlen volt. Ellenben nyak�n �s arc�n j� n�h�ny kisebb seb �ktelenkedett. A l�ny f�lfigyelt r�, hogy min akadt meg a m�sik szeme.

- A miniszt�riumi csata… - mondta, majd megfordult, �s f�lreh�zta haj�t, hogy megmutassa a tark�j�n �ktelenked� hatalmas forrad�st.  – Ez pedig mikor megtal�ltalak a t�ml�cben… Bellatrix kedves kis aj�nd�ka volt… - morogta. Piton �sszevont szem�ld�kkel ny�jtotta ki a kez�t a l�ny tark�ja fel�, majd hirtelen meg�llt �s visszar�ntotta a kez�t. Zavar�ban megk�sz�r�lte a tork�t.

- �hm… teh�t mit… szeretn�l? – v�ltott egy kicsit kedvesebb st�lusra. Hermione boldogan elmosolyodott.

- Csak egy kicsit szeretn�k veled besz�lgetni – Perselus fels�hajtott, majd f�lre�llt az ajt�b�l. Hermione t�tov�n indult el �s ahogy be�rt az ajt�n a sz�ja t�tva maradt. Perselus nem �rtette, hogy mi baja a l�nynak, majd tekintete k�vette az �v�t �s megakadt a k�nyvespolcon.

- J� sok k�nyved van. Mind olvastad? – �rdekl�d�tt Hermione csillog� szemekkel.

- H�t… - kezdett bele Piton, azt�n kapcsolt – tudod, az ap�m� volt a t�bbs�ge… van amiket olvastam m�r, de m�g nem mindet.

Hermione szeme szomor�an csillogott mik�zben helyet foglalt az egyik fotelban. Perselus kiss� feszengve �lt le vele szemben.

- Tudod, b�rki b�rmit is mondjon… � j� ember volt. Mindenki hib�zik egyszer, de kevesen vannak, akik felv�llalj�k �s igyekeznek jav�tani a rossz d�nt�seiken. �n ez�rt is tiszteltem �t, na meg persze a tud�sa miatt – suttogta a l�ny. Perselus zavartan morgott valamit. Nem �rtette, hogy mi �t�tt a vil�gba. El�sz�r Potter veszi �t a v�delm�be, majd ez az eminens griffend�les…

- Ez csak a te v�lem�nyed – mondta. Hermione d�h�sen ford�totta oda k�nnyes arc�t.

- Nem akartam elhinni Harrynek, hogy ilyen vagy, de ezek szerint t�vedtem. Nem �rtelek, hogy mi�rt vagy ilyen az ap�ddal szemben, m�g ha rossz is volt a kapcsolatotok, legal�bb pr�b�lj meg neki megbocs�jtani… Ez az els� l�p�s afel�, hogy m�sokat is elfogadj – Piton felmordult.

- Ki mondta, hogy �n el akarok fogadni m�sokat? Soha senkire nem volt sz�ks�gem… - vetette oda, majd idegesen f�lpattant.

- Val�ban? Tudod, nem hiszek neked. Szerintem te igaz�b�l f�lsz, hogy nem tudsz megfelelni m�sok elv�r�sainak, ez�rt begub�zol. K�rlek, ne csin�ld ezt… - suttogta a l�ny. Perselusnak kezdett furcsa �rz�se lenni – tal�n lelkiismeret furdal�sa? – nem tudta eld�nteni. Viszont valahogy nem vitte r� a l�lek, hogy tov�bb ellenkezzen ezzel a l�nnyal. Az ereje kezdett elsz�llni.

- Majd megpr�b�lok… m�s lenni – v�laszolta. Hermione �gy t�nt ezzel a halov�ny �g�rettel is megel�gszik. Mosolyogva fordult oda a fi�hoz.

- Ennek igaz�n �r�l�k. Ha komolyan mondtad az el�bbit, akkor gyere el holnap este Harry sz�let�snapi bulij�ba. Az igazgat� �r megengedte, hogy idej�jj�nk p�ran �nnepelni. �n is ez�rt vagyok itt – magyar�zta a l�ny. Piton elh�zta a sz�j�t. Nem volt kedve egy Potter �ljenz� t�rsas�ghoz, de nemet sem akart mondani.

- Tal�n ben�zek – v�laszolta.

- Ez is t�bb mint a semmi. Hidd el, Harry�k sz�vesen v�rnak, �s senki sem fog megenni – viccel�d�tt. Piton felvont szem�ld�kkel meredt r�.

- Majd kider�l. Na �s h�nyan lesztek? – k�rdezett r� v�g�l.

- H�t Harry, �n, a Weasley fi�k �s Ginny, Neville Longbottom. Hozz�vet�legesen ennyien, de j�nnek majd p�ran a feln�ttek k�z�l. F�leg, akik ismerik Harryt. Nem tudom, hogy mennyire ismered �ket, van-e �rtelme felsorolnom… - hadarta a l�ny.

- M�r j�form�n mindenkir�l hallottam, szerintem ismerem �ket – felelte.

- Ki mes�lt r�lunk? – �rdekl�d�tt a l�ny.

- H�t… Albus �s az ap�m – hazudta Piton.

- �rtem… K�rdezhetek egyet? – k�v�ncsiskodott a l�ny.

- Igen �s a k�rd�ssel m�r el is l�tted, sz�val m�r nem – vigyorogta �nel�g�lten Piton. Hermione kiss� s�rtetten f�lf�jta arc�t, majd � is elmosolyodott.

- Neh�z eset vagy… de nem baj. �n majd megfejtelek – mosolyogta a l�ny. Piton pislogott p�rat.

- Hogy mi? – ny�gte ki.

- Szerintem hallottad, Eugene – Piton megdermedt. El is felejtette, hogy ezt a nevet v�lasztotta. Hermione viszont f�lre�rtette a reakci�j�t.

- �, bocs�nat… ezek szerint nem az Eugene-t haszn�lod? – Perselus megr�zta a fej�t.

- Mind a kett�t, de igaz�b�l csak… any�m sz�l�tott �gy – hazudta.

- Ne haragudj… teh�t hogy sz�l�tsalak?

- A Perselus megfelel� lesz… - Hermione b�lintott.

- Rendben… Perselus – a l�ny kicsit elpirult. Perselus nem tudta mire v�lni a dolgot.

- Ha nagyon k�nyelmetlen h�vhatsz Eugene-nek…

- Nem! Csak kicsit furcsa. A Perselusr�l mindig az ap�d jut eszembe… ne haragudj – suttogta.

- J�, akkor te h�vj a m�sik nevemen a t�bbiek meg… V�g�l is csak te vagy, sz�val ezzel nem lesz nagy gond – vont v�llat.

- Majd lesz�nk t�bben is. Hidd el, ha nem harapod le mindenki fej�t els�re, �s adsz nekik egy es�lyt, hogy bizony�tsanak… akkor meg fogod �ket kedvelni. – Piton er�sen k�tkedett a dologban.

- Nem hiszem, hogy t�l sok k�z�s von�sunk lenne egym�ssal… - tiltakozott.

- Miket szeretsz csin�lni? Mes�lj egy kicsit �s �n adok p�r tippet, hogy kivel k�ne besz�lned a dologr�l – lelkendezett a l�ny. Piton elh�zta a sz�j�t, de belement.

- H�t j�… szeretek sakkozni, �s sokat olvasok. T�bbnyire SVK �s B�jitaltanos k�nyveket… Szeretek k�s�rletezni, �s ha lehets�ges �n megyek el beszerezni a hozz�val�kat a f�zetekhez… - Hermione elmosolyodott.

- �s mik a kedvenc tant�rgyaid?

- A b�jitaltan �s az SVK – v�laszolta.

- Ennyi? – s�rgette a fi�t.

- Igaz�b�l igen. �n nem vagyok valami nagy t�rsas�gi ember…

- �s a kviddics? – Piton elh�zta a sz�j�t.

- Nem vagyok valami �gyes benne, de n�zni szeretem – vallotta be.

- J�, akkor ezek alapj�n… Ronnal nyugodtan sakkozhatsz, szerintem nincs olyan ember, aki le tudn� gy�zni, de az�rt pr�b�lkozz csak. Az SVK-r�l besz�lgethetsz majd eleget Harryvel, neki ez a m�ni�ja. A b�jitalaidhoz val� hozz�val�k fellelhet�s�g�t a k�rny�ken Neville megmutatja. Legal�bb v�gre ki�lheti majd mag�t. Tudod neki mindene a gy�gyn�v�nytan… A b�jitaltant pedig velem �tbesz�lgetheted, illetve az �sszes t�bbi k�nyvet. �, �s a kviddicsben nem lesz hi�nyod. Ez az iskola megsz�llott… de komolyan. Szerintem �n vagyok az egyed�li, aki nem rajong �rte – fejezte be a l�ny.

- �rtem. Majd elv�lik, hogy kivel hogyan tudok kij�nni… - vont v�llat. Hermione b�lintott, majd fel�llt �s elindult az ajt� fel�.

- Nekem most mennem kell, de rem�lem m�g a buli el�tt �sszefutunk. J� lenne m�g besz�lgetni egy kicsit…

- Tal�n lemegyek majd vacsor�zni… - V�laszolta Piton komoly tekintettel, mire a l�ny megcs�v�lta a fej�t.

- Aj�nlom, hogy le gyere, k�l�nben �n kereslek meg – fenyeget�z�tt a l�ny.

- Na att�l mentsenek meg – v�laszolta a fi�. Hermione kuncogva nyomta le a kilincset, majd intett a fi�nak �s elt�nt. Piton halv�ny mosollyal az arc�n n�zte az ajt�t. Persze mikor r�j�tt mit is csin�l megr�zta a fej�t �s ism�t el�szedte a mogorva arckifejez�s�t.

A d�lut�n nagy r�sz�t azzal t�lt�tte, hogy �trendezze a lakr�sz�t. Legnagyobb sajn�lat�ra p�lc�ja nem volt, �s „di�kk�nt” am�gy sem haszn�lhatta volna. M�r egy �r�ja v�gzett �s csak a csukott k�nyvet b�multa mikor v�gre elhat�rozta, hogy lemegy vacsor�zni. Direkt h�zta az id�t, h�tha elker�li a t�bbieket. Persze ez nem j�tt �ssze neki, nem el�g, hogy a Nagyteremig nem �szta meg, de egyenesen kil�pve az ajt�n belebotlott egy j� nagy t�rsas�gba. Mindenki elhallgatott, amikor megl�tt�k Pitont.

- Szia Eugene… - k�sz�nt r� Hermione.

- �m… sziasztok – k�sz�nt Piton is. Harry kiss� m�g mindig haragos tekintettel m�regette, de a t�bbiek szem�ben ink�bb m�rhetetlen k�v�ncsis�got l�tott. Legnagyobb meglepet�s�re a h�tt�rben �ll� Longbottom ment oda hozz� els�nek.

- Szia, Neville Longbottom vagyok – mutatkozott be �s kezet ny�jtott neki.

- Perselus Eugene Piton – v�laszolta kiss� zavarban a fi�. Ezt k�vet�en a t�bbiek is sorra bemutatkoztak �l�k�n az ikrekkel.

- Szia, George…

- �s Fred Weasley – vigyorogt�k a fi�k.

- �r�l�k – v�laszolta Piton. V�g�l Ron is r�sz�nta mag�t, hogy Ginnyvel bemutatkozzanak.

- Hel�, Ron vagyok, ez meg a h�gom Ginny. - Az eml�tett s�rtetts�g�ben fejbe v�gta a testv�r�t.

- Mi az, hogy „ez” te tapl�?! – �v�lt�tte.

- Most mi�rt kellett ilyen durv�n meg�tni? – pukkadozott Ron.

- Mert egy idi�ta, �rz�kelten kret�n vagy. Ne is csod�lkozz rajta, hogy m�g mindig nincs bar�tn�d… �pelm�j� l�ny nem megy a k�zel�be egy ilyen gy�k�rnek, mint te! – azzal sarkon fordult �s elviharzott.

- H�t �csi, ezt j�l megkaptad – d�nny�gte Fred.

- Fogd be! – f�rmedt r� Ron.

- Mondjuk, szerintem igaza van – cs�szott ki Piton sz�j�n, mire mindenki odafordult.

- Te csak ne sz�lj bele! – mordult r� Ron.

- J�l van na! Csak egy meg�llap�t�s volt… ha nem tudn�d illetlens�g egy szem�lyt „ennek”, vagy mint jelen esetben „eznek” nevezni. F�leg ha az illet� n�, m�g ha az a tulajdon h�god is – oktatta ki.

- Mintha te olyan sokat tudn�l a n�kr�l – vicsorogta Ron.

- H�t jelen �ll�s szerint, szerintem �n t�bbet tudok r�luk, mint te. �n legal�bb m�r nem vagyok sz�z – vetette oda Piton, mire George f�ttyentett egyet.

- Minden tiszteletem a ti�d, haver. Viszont ezt any�nk el�tt ne igen emlegesd, ha esetleg tal�lkoztok. Tudod � el�gg�… r�gim�di. M�g a mi nyakunkat is sim�n kitekern�, ha r�j�nne hogy… - magyar�zta Fred.

- H�! Ez nem igaz! Most csak hazudtok! Nektek m�g nem is volt komoly bar�tn�t�k! – vinnyogott Ron.

- Csak hiszed… - vigyorgott Fred �ccs�re.

- Ez rohadtul igazs�gtalan! M�g Harrynek is volt bar�tn�je, m�g ha nem is csin�ltak semmi olyat! – h�borgott a v�r�s haj�.

- N�zd a j� oldal�t, legal�bb Neville-nek nincs bar�tn�je – veregette h�tba George. Az eml�tett erre megk�sz�r�lte a tork�t.

- �hm, m�r bocs�nat de az inform�ci� elavult. M�r t�z napja egy�tt j�rok Susannal – jav�totta ki �ket Neville.

- H�! �s ezt csak most mondod? Ez t�k j� h�r! – lelkes�lt f�l Harry. Neville a f�le t�v�ig elpirult.

- Nem besz�lhetn�nk valami m�sr�l? – szinte m�r k�ny�rg�tt.

- Dehogynem! Fi�k, hagyj�tok m�r szeg�nyt… - kezdett bele Hermione.

- �, bocsi… el is felejtett�k, hogy te �led itt a legnagyobb t�rsadalmi �letet, Hermione – g�nyol�dott Fred.

- Jaj, hogy van Viktor? Mikor lesz az esk�v�? – folytatta George.

- Tudni akarj�tok? – fortyant f�l a l�ny. – K�pzelj�tek levelez�nk, �s ha j�l megy a ny�ron tal�lkozni fogok vele… - Na erre m�r a fi�k sem tudtak mit mondani. Ron idegesen indult el a Nagyterem fel�.

- Gyer�nk m�r, valaki �hen hal miattatok… - Fred �s George �sszen�ztek, majd egy lemond� s�haj keret�ben elindultak �ccs�k ut�n. Hermione karon ragadta Neville-t �s elkezdte h�zni. Persze csakis azzal a tiszta sz�nd�kkal, hogy Harry �s Perselus kettesben maradjon. Harry nem sok�ig vesztegette az idej�t, belev�gott.

- Hallom, hogy elbesz�lgett�l Hermion�val…

- Igen – v�laszolta Piton.

- � hisz benned, teljesen fel volt villanyozva, �s r�lad �radozott eg�sz d�lut�n. Azt mondta meg�g�rt�l neki valamit, de azt nem mondta, hogy mit – mes�lte Harry.

- Igen, ez val�ban �gy volt, de nem �rtem, hogy mire akarsz kilyukadni…

- Csak arra, hogy ne b�ntsd meg, ha lehets�ges. Tudod Hermione el�g �rz�keny, annak ellen�re amilyennek mutatja mag�t. Neh�z dolga van k�zt�nk, gondolom hallottad, hogy miken ment kereszt�l… t�bbnyire miattam. Nem szeretn�m, ha f�l�slegesen megb�ntan�d.

Piton k�rd�n n�zett Harryre.

- Ez most mi akar lenni?

- M�rmint micsoda? – �rtetlenkedett Harry.

- Csak ez a besz�lget�s. Mert nekem ez most �gy t�nik, mintha Hermion�nak tetszen�k �s te lenn�l a f�lt� b�ty, aki megfenyegeti a pasij�t, holott jelen esetben err�l sz� sincs – hadakozott Piton.

- Persze, ne �rts f�lre. Nem �gy gondoltam. Csak tudod, ha Hermione �sszebar�tkozik veled, nem szeretn�m, ha egy rossz pillanatodban megb�ntan�d. El�g neki az is, amit Ront�l el kell viselnie.

- Persze, majd igyekszem.

<<      >>

Hozz�sz�l�sok megjelen�t�se

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.