K�lt�z�s

Sirius elindult f�lfel� az �sdi, nyikorg� l�pcs�k�n. Minden mozdulat�ra a korhadt deszk�k f�radtan recsegtek l�ptei nyom�n. Eln�zte a szinte semmilyen sz�n�, csupasz falakat �s elgondolkodott.

- Vajon milyen lehetett itt �lni? – t�prengett. Lassan kezdte mag�ban �sszerakni a k�pet Pitonr�l. K�rvonalaz�dott benne a f�rfi gyermekkora, a hallottak �s az elm�lt �vek tapasztalata alapj�n. Sohasem l�tta �t sz�p, �j ruh�kban. Mindig mindenkivel t�vols�g tart� �s g�nyos volt, de ezt biztos az�rt csin�lta, mert el akarta �zni maga mell�l a k�v�ncsiskod�kat. Neki sem volt k�nny� �lete. A csal�dja megvetette, mindig is kil�gott k�z�l�k, viszont legal�bb fizikailag nem b�ntalmazt�k.

Fel�rt a l�pcs� tetej�re �s jobbra fordult, arra, amerre Piton mondta. Egy jobb napokat l�tott �reg ajt�hoz �rt, �s bekopogott rajta. P�r pillanattal k�s�bb a m�r l�tott h�ziman� nyitott ajt�t �s sz�r�s szemekkel n�zte a j�vev�nyt.

- Mr Black, az �rfihoz j�tt? – k�rdezte v�delmez�n.

- Igen, besz�lni szeretn�k Harryvel – mondta a f�rfi, de el�g nehez�re esett norm�lisan kommunik�lni az el�tte �ll� apr� l�nnyel.

- Bemehet, de ne b�ntsa az �rfit… - a man� m�r szinte fenyeget�z�tt.

Sirius megad�n b�lintott �s bel�pett a szob�ba. Els�nek a falak sz�n�n �tk�z�tt meg.

- Mintha a Griffend�lben lenn�k – ny�g�tt f�l l�tva a bord� fest�ket.

Harry el�sz�r nem �rtette, hogy ez mik�nt j�n a szob�j�hoz, majd leesett neki.

- A sz�n miatt? Perselus var�zsolta ilyenre. Kipr�b�ltunk n�h�ny sz�nt, de ez volt a legjobb – magyar�zta.

Sirius most v�gign�zett a fi�n, aki az �gyon �lt �s valamilyen k�nyv volt el�tte. Odas�t�lt hozz� �s r�mosolygott.

- Nagyon hasonl�tasz ap�dra, csak a szemed… az �desany�d� – mondta a f�rfi.

Harry szomor�an elmosolyodott.

- �n nem sokat tudok a sz�leimr�l… - vallotta be sz�gyenkezve. Black kihaszn�lva a lehet�s�get faggat�zni kezdett.

- Piton mit mes�lt r�luk?

Harry azonnal besz�molt az eddigi tapasztalatair�l.

- Azt mondta any�val bar�tok voltak, de ap�t nem szerette �s titeket se, �s ti sem szerett�tek �t. Sokat veszekedtetek… ami rossz dolog – jegyezte meg rosszall�an. – Azt is mondta, hogy ap��k au… aur…

- Aurorok? – k�rdezett r� Sirius.

- Igen, aurorok voltak, �s a gonosz var�zsl�kat �ld�zt�k, �s hogy Voldemort �lte meg �ket. – A n�v hallat�n Sirius arca megr�ndult.

- Ez �gy igaz… Folytasd csak – noszogatta a fi�t.

- Azt mondta, hogy ap��k nagyon szerettek engem, �s hogy h�s�k voltak – mosolyodott el. Sirius meglepetten n�zett r�. Nem gondolta volna, hogy Piton ilyesmiket mond egykori ellens�g�r�l.

- Ez mind igaz. Na �s miket szoktatok csin�lni Pitonnal? – �rdekl�d�tt tov�bb, k�zben elhelyezkedett Harryvel szemben az �gyon.

- H�t sok mindent. Voltunk v�s�rolni, meg itt is takar�tottunk, �s elvitt Ron�khoz. �k nagyon j� bar�taim lettek! Azt�n elkezdett tan�tani, m�r tudok egy csom� bet�t le�rni �s elolvasni is – mes�lte b�szk�n.

Sirius �sszevont szem�ld�kkel n�zett Harryre.

- Te m�g nem tudsz �rni �s olvasni? – d�bbent meg.

Harry nem szerette mikor valaki �gy kiakad, elv�gre nem � tehet r�la, hogy nem �gy nevelt�k mint a var�zsl�kat.

- A mugik k�zt m�g ezut�n kezdtem volna az iskol�t… - magyar�zta meg.

- �, �rtem… �s most itthon fogsz tanulni vagy mag�ntan�rod lesz?

- Oda fogok j�rni ahova Fred, George, Ron �s Ginny is, meg m�g n�h�ny m�sik gyerek – mes�lte lelkesen.

Sirius elmosolyodott, hiszen a fi� teljesen megfeledkezett a t�vols�gtart�sr�l �s hevesen gesztikul�lva magyar�zott neki.

- Akkor nem fogsz unatkozni – �llap�totta meg.

- Egy�bk�nt sem unatkozom. Mindig van valami �rdekes. Biciklizem a birtokon, vagy Albus b�csival j�tszom, megl�togatom Hagridot vagy Ron�kat. V�s�rolunk Perselusszal, tanulunk vagy seg�tek neki a laborban – hadarta szinte egy szuszra.

- Ez �rdekes… ezek szerint kedveled �t – mondta kiss� kelletlen�l.

- Igen. Tudod � az els�, aki rendes volt velem. Kedves �s t�relmes, �pol, ha beteg vagyok �s megnyugtat, ha rosszat �lmodom, betakar este, nem kiab�l velem �s megv�d. Nem ver meg, mint a t�bbiek, vett nekem egy csom� mindent, seg�t tanulni, mes�l nekem. � j� ember, csak nem hiszi el mag�nak, hogy � j�. Nagyon szomor�… sok rossz t�rt�nt vele, elmes�lte nekem, de �n buta voltam �s kifecsegtem. Most biztos ut�l, ami�rt el�rultam a titk�t – szomorodott el. Siriusnak esz�be jutott a p�r �r�val azel�tti l�togat�s Mr Westn�l.

- Szerintem… nem haragszik r�d – jegyezte meg Sirius. B�r nehez�re esett �gy v�lte musz�j megnyugtatnia Harryt.

- Az j� lenne. K�pzeld, rendez nekem egy sz�linapi bulit! Lesz lufi, torta �s gyerekek is. Nekem m�g sohasem volt ilyesmim – mosolyodott el ism�t.

- Igen, de most biztos j� m�ka lesz. Aprop�, �n is j�hetek a buliba? – k�rdezte vigyorogva a f�rfi.

Harry kiss� tan�cstalan volt, de v�g�l r�b�lintott.

- Igen, de ne veszekedjetek Perselusszal. Az olyankor rossz nekem… - vallotta be.

- Meg�g�rem, hogy megpr�b�lok j� lenni, �s nem veszekszem f�l�slegesen vele – �g�rte meg.

- Becs�letszavadra? – n�zett r� komoly k�ppel Harry.

- Becs�letszavamra – b�lintott Black.

- K�sz�n�m. T�ged m�g nem ismerlek, de… valahogy �rzem, hogy fontos vagy nekem. Vannak eml�keim, hogy j�tszott�l velem �s �tv�ltozt�l kuty�v� – mes�lte elm�l�zva a fi�. Sirius gondolt egyet fel�llt, majd a k�vetkez� pillanatban m�r egy j�kora fekete kutya �llt a szoba k�zep�n. Vakkantott p�rat, mire Harry felkacagott. Persze Perselus felrohant a szob�ba, hogy mi t�rt�nik �s ott tal�lta Harryt, amint egy nagy fekete kutya nyalja v�gig az arc�t.

- F�j… ez undor�t� – ny�g�tt f�l, majd kifordult a helyis�gb�l.

Sirius azonnal �tv�ltozott �s d�h�sen n�zett a becsuk�d� ajt�ra, m�g Harry hangosan felkacagott. Black nem �rtette, hogy a gyerek min nevet ennyire.

- Mi olyan vicces? – faggat�zott.

- Csak Perselus arca… Nem… nem gondolta komolyan – kuncogta m�g mindig vid�man. Sirius persze k�telkedett abban, hogy a fi�nak igaza lenne, szerinte ez szimpla rosszindulat volt a m�sik r�sz�r�l. Valami nem hagyta nyugodni �s musz�j volt r�k�rdeznie.

- Mi�rt h�vod Perselusnak, mikor Weasley�kn�l ap�nak sz�l�tottad?

Harry d�bbenten n�zett a m�sikra. Azt hitte ez nyilv�nval�.

- H�t mert mindenki �gy tudja, hogy az apuk�m �s el�tt�k nem h�vhatom Perselusnak. � azt mondta, ha kettesben vagyunk �gy h�vom ahogy szeretn�m – felelte.

- Teh�t ha kettesben vagytok, nem kell ap�nak sz�l�tanod.

- Nem kell, hacsaknem annak szeretn�m h�vni – helyesb�tett Harry.

Siriusnak nem tetszett a dolog.

- De Piton sohasem lesz az ap�d. A te ap�d James Potter volt - kezdte fesz�lten.

Harry szeme �sszesz�k�lt, m�r kezdett elege lenni a dologb�l.

- Tudom, hogy ki az ap�m, tudom, hogy szeretett �s meghalt �rtem. Tudom, hogy j� ember volt, ahogy anya is, de most m�r egyed�l vagyok. Perselus m�g ha parancs miatt is, de elv�llalta, hogy vigy�z r�m. Mi�ta az eszemet tudom � az els� ember, aki nem �gy n�zett r�m, mint egy koloncra… Ha id�vel megszeretem, �s pedig meg fogom szeretni �t, akkor ap�nak fogom h�vni, �s ha ez lesz �gy is fogom gondolni, hogy � az ap�m! Sirius, k�rlek…� vigy�z r�m, nekem sokat jelent �s lehet �n is neki – pr�b�lta elmagyar�zni hogy mit is �rez. Sirius, amilyen apr�nak �s t�r�kenynek l�tta a gyereket, ann�l nagyobbat csal�dott az �t�l� k�pess�g�ben. Ez a fi�cska lehet, hogy fizikailag gyenge volt, de a sz�v�ben �s a lelk�ben megingathatatlan. Sz�gyenkezve hajtotta le a fej�t. Itt volt �, lassan, de biztosan k�zeledett a harminchoz �s eg�sz �let�ben, amit szabadon t�lt�tt m�st sem tett csak m�sokat szek�rozott. Erre itt van egy a gyerek, aki m�g csak h�t �ves, �s �gy kioktatja, mintha maga Albus Dumbledore irod�j�ban lenn�nek. Komolyan elgondolkodott rajta, hogy mi keresni val�ja van ott.

- �n, azt hiszem most megyek. Sajn�lom… sajn�lom, ha gondot okoztam neked. Majd… megl�togatlak – mondta lehajtott fejjel.

Harry haragudott a f�rfira. Hi�ba pr�b�lta neki elmagyar�zni, hogy neki igenis fontos Perselus az m�gis rendre szem�t m�don viselkedett vele, neki viszont ez nem tetszett.

- Rendben. Szia – k�sz�nt el a fi�, majd beletemetkezett a k�nyv�be.

Sirius �gy �rezte mintha t�rt d�ftek volna a sz�v�be. Sohasem �rzett f�jdalom has�tott ism�t a lelk�be. Tal�n elvesztette a fi� bizalm�t. Tal�n �r�kre b�cs�t mondhat James egyetlen gyermek�t�l, �s ezt csakis mag�nak k�sz�nheti…

A f�ldszintre �rve ott tal�lta Pitont, aki b�szen csomagolta a nappaliban l�v� ing�s�gokat.

- M�r m�sz is? Azt hittem �r�kra bennragadtok – jegyezte meg Perselus csod�lkozva.

- Ut�l – h�zta el a sz�j�t Black.

- Nem ut�l, de ha megharagudott r�d biztos valami olyat tett�l, ami neki nem tetszett, majd megb�k�l.

- T�ged �cs�roltalak, �s hogy nem te vagy az apja, hanem James, �s te sohasem leszel az apja… El�g rosszul fogadta – vallotta be elkeseredve.

Piton nem tudta, hogy mit kezdjen a m�sikkal.

- N�zd, �n m�r az �rvah�zban elhat�roztam, mikor megl�ttam Harryt a t�r�tt kez�vel, hogy a fi� kedv��rt megpr�b�lom. Az � gyermekkora b�r m�sk�nt, de nagyon hasonl�t az eny�mhez. �t is vert�k a rokonai, ahogy engem. �t is piszk�lt�k a gyerekek, ahogy engem is, �s megsz�gyen�tett�k, ahogy ti engem annak idej�n. Harry azt hiszem, ez�rt v�d r�szben engem, mert tudja, hogy milyen az mikor valaki b�ntja �t – taglalta.

- Hogy fordulhatott ez el�? Petunia b�r mugli, de Lilyt szerette – sz�rny�lk�d�tt el Black.

- Nem tudom, de m�r megfordult a fejemben, hogy kipr�b�lok rajtuk n�h�ny hat�sos m�rget, amit�l szenvednek p�r �r�t – morogta a b�jitalmester mik�zben beletett n�h�ny k�nyvet a dobozba.

Sirius kiss� elvigyorodott.

- Teh�t t�nyleg kedveli Harryt – �llap�totta meg.

- A sz�let�snapi bulij�r�l �rtes�tsetek, majd akkor megl�togatom, h�tha jobb kedve lesz – mondta v�g�l Black.

- Rendben, val�sz�n� az �j h�zban tartjuk cs�t�rt�k�n. A pontos kezd�sr�l majd sz�lok.

- Rendben. Akkor megyek is. Vigy�zz r� – figyelmeztette Pitont.

- Nem �ll sz�nd�komban m�st tenni – jelentette ki Piton. N�m�n n�ztek egym�sra p�r pillanatig, majd Sirius felnevetett �s kis�t�lt az ajt�n. Piton �rtetlen�l meredt az ajt�ra.

- Ennek meg mi baja… - n�zett ut�na, de v�g�l �gy d�nt�tt, hogy az eg�sz nem fontos. M�g pakolgatott odalent egy kicsit, majd fels�t�lt az emeltre a fi� szob�j�ba.

Harry az �gy�n fek�dt, fej�t a p�rn�ja al� dugta, mintha csak a vil�g el�l akarna elrejt�zni. Perselus megvakarta a fej�t, nem igaz�n tudta, hogy mik�nt kezdjen hozz� a dologhoz.

- Harry… �, azt hittem itt van, de biztos odakint lesz az udvaron – t�n�d�tt el hangosan. Harry ugyan mocorgott, de nem k�l�n�sebben reag�lt a dologra.

- K�r, pedig meg akartam neki mondani, hogy holnap reggel bek�lt�z�nk a h�zba, �s d�lut�n elmegy�nk a csoporttal�lkoz�ra a j�vend�beli oszt�lyt�rsaival – d�nny�gte.

Harry kiss� kikukucsk�lt a p�rna al�l �s k�v�ncsian figyelte a f�rfit, aki �ppen az ablakon b�m�szkodott ki.

- Ott lesznek Ron�k is? – k�rdezte Harry.

Perselus megfordult �s meglepetts�get sz�nlelve n�zett a fi�ra.

- �, h�t te itt vagy? �szre sem vettelek – jegyezte meg.

- Nem vagyok kisbaba, tudom, hogy l�tt�l – morogta a fi�.

Perselus �gy �rezte, hogy leiskol�zt�k. Direkt idi�t�t csin�lt mag�b�l, csakhogy a gyereknek valamivel jobb kedve legyen, erre tess�k. T�nyleg h�ly�nek n�zik.

- Harry, a keresztap�d mondott dolgokat, �s m�g fog is mondani, de �n nem kezdem el szidni. Igyekszem vele kij�nni a kedved�rt. Teh�t �r�ln�k neki, ha te is megpr�b�lkozn�l ezzel. � nem az ellens�ged, szeret t�ged, b�r kicsit furcs�n mutatja ki – vakarta meg a fej�t.

- M�r biztosan ut�l – vont v�llat a fi�cska.

- Nem ut�l, csak � is �ssze van zavarodva. Tudod, ahol eddig volt nem �ppen egy sz�lloda. Egyed�l volt egy koszos, hideg �s sz�k cell�ban. R�ad�sul mindig dementorok k�s�rtett�k, �gy m�g a boldog eml�keit is elvesztette egy id� ut�n. Megkeseredett, de akar t�ged. J�v� akarja tenni, hogy nem lehetett melletted. Hidd el, ha nem ker�l b�rt�nbe most boldogan �ln�l vele – fejezte be a f�rfi.

- Gondolod? – k�rdezte a kisfi�.

- Biztos vagyok benne – sim�tott v�gig Harry haj�n.

A fi� elmosolyodott, majd hirtelen �t�lelte a f�rfit, ezzel teljesen meglepve �t.

- �n �r�l�k, hogy te tal�lt�l r�m – suttogta mosolyogva a gyerek egyenesen a f�rfi mellkas�ba.

Perselus �gy �rezte, hogy sz�ve nagyot dobban, mintha egy �reg motort ism�t m�k�d�sre b�rtak volna. Tal�n igaza lesz Mollynak �s Albusnak, a fi�nak r�, neki pedig a gyerekre van sz�ks�ge a teljes gy�gyul�shoz.

M�snap m�r kora reggel indul�sra k�szen voltak. Perselus el�z� este mindent �sszepakolt, amire csak sz�ks�g�k lehet. Mr West k�ld�tt egy list�t, hogy milyen b�torokat sz�nd�kozik a h�zban hagyni. Piton m�r meg sem lep�d�tt, hogy a berendez�s nagy r�sze ottmaradt nekik. Mikor ott j�rtak volt szerencs�je k�rben�zni, �s �r�mmel l�tta, hogy az eg�sz h�z sz�pen berendezett, nem t�l giccses, de mindenk�ppen eleg�ns volt. B�r azt eld�nt�tte, hogy kiss� �tvari�lja a h�z belsej�t, tekintve, hogy az m�g egy nagy csal�dnak is b�ven elegend� lett volna.

Harry izgatottan l�pkedett Perselus mellett az �j h�zuk fel�. Az �reg Mr West �ppen a h�ts� kertben s�t�lgatott.

- Mr West, j� reggelt! – szaladt oda hozz� Harry.

- �dv�z�llek, Harry. L�tom pontosak vagytok – jegyezte meg mosolyogva.

- J� reggelt, uram – k�sz�nt Perselus is.

- J� reggelt. Nos, minden k�szen van. Az unok�m m�g tegnap �jszaka meg�rkezett, �gy m�r �n is elk�sz�ltem. �ppen most ment el az �tv�teli pap�rok�rt a Miniszt�riumba – mes�lte az �reg.

- Ez nagyszer�. Tudja, szeretn�nk m�g egy kicsit rendezkedni, mert Harry d�lut�n tal�lkozik el�sz�r az el�k�sz�t� csoportj�val, �s a tan�t�j�val – magyar�zta a f�rfi.

- � Merlinre, milyen r�gen is volt, hogy a fiam elkezdte az el�k�sz�t�t. Dr�ga kedvesem mennyire agg�dott azon a napon, de a vil�g�rt se mondta volna ki. – Perselus t�relmesen hallgatta a soha v�get nem �r� t�rt�netet Mr Westr�l �s a feles�g�r�l. Valamilyen szinten �t�rezte az �reg helyzet�t. Hiszen � is elvesztette, akit szeretett.

Ahogy ezen merengett, Harry elkezdte h�zogatni tal�rja ujj�t, mintha meg�rezte volna, hogy a f�rfi most el�gg� neh�z pillanatokon megy �t. Lassan Mr West unok�ja is meg�rkezett. Egy Perselusn�l n�h�ny �vvel id�sebb f�rfi jelent meg el�tt�k.

- �, bizony�ra �n Mr Piton �s Harry, ha nem t�vedek – ny�jtott kezet.

- Igen. A nagyapja volt kedves �s elmondta, hogy m�r elk�sz�ltek a pap�rok.

- Igen, itt is vannak. Tal�n menj�nk be a h�zba, hogy al��rhassuk – tan�csolta.

Mind a n�gyen bementek a h�zba �s le�ltek a nappaliban. Perselus gyorsan �tfutotta, majd nem sokat teket�ri�zott, azonnal al� is �rta. Mr West �tvette az el�re megbesz�lt �sszeget, �s kezet r�ztak.

- K�sz�n�m, hogy a h�z j� kezekben lesz. H�l�s vagyok �rte – mosolyogta az �reg.

- Biztos�tom, hogy gondj�t viselem a h�znak, olyan lesz, mintha m�g mindig itt �lne – mondta Piton.

Az �reg h�mm�g�tt valamit, majd m�g utolj�ra sz�tn�zett a h�zban, �s v�g�l �tnak indult unok�j�val, h�trahagyva a k�k h�zat.

Perselus kiss� elveszettnek �rezte mag�t. Ez m�r az � h�za volt. Sohasem akart ekkora h�zat, � �gy volt vele, hogy el�ldeg�l, am�g lehet a Roxfortban, illetve a Fon� soron. De mi�ta Harry vele van, minden megv�ltozott.

Kezdeti zavar�t Harry lelkesed�se oldotta fel. A kisfi� v�gigszaladt az eg�sz h�zon, �s ugr�ndozva nevetg�lt. El sem tudta hinni, hogy ebben a gy�ny�r� h�zban �lhet.

- Ez fantasztikus! – szaladt vissza a f�rfihoz.

- Igen, val�ban csod�s egy h�z.

- Melyik lehet az �n szob�m? – k�rdezte izgatottan.

Perselus v�llat vont, m�g � sem l�tta az �sszes helyis�get.

- N�zd v�gig �s v�laszd ki. Azt�n �talak�tjuk olyanra, amilyen tetszik neked – aj�nlotta fel. Harry sorra vette az emeleti szob�kat. Abban biztos volt, hogy csakis az emeleten szeretne szob�t. V�gigj�rt�k mindegyiket, m�g v�g�l Harry meg�llt a l�pcs�vel szemk�zti el�tt.

- Ez j� lesz – jelentette ki.

A szoba minden bizonnyal vend�gszoba lehetett, mert el�g visszafogottan volt berendezve. Egy �gy, szekr�ny �s egy fotel, semmi t�bb.

- Biztos vagy benne? Ez nem a legnagyobb szoba – vakarta meg fej�t Piton.

- Biztos. Ez tetszik – mosolyodott el Harry.

Perselus r�hagyta a dolgot �s elkezdt�k �trendezni a helyis�get.

Nagyj�b�l egy �ra alatt v�geztek is. Perselus ugyan pr�b�lta r�venni Harryt, hogy sz�nezz�k be a falakat, de a fi� ellenkezett.

- De ez �gy j� – jelentette ki.

- De ez �gy unalmas, nem?

- Nem, ez t�k�letes.

- Ahogy akarod – egyezett bele a f�rfi.

�talak�totta az �gyat �s a fotelt, majd b�v�lt a szob�ba m�g egy szekr�nyt �s n�h�ny polcot, na meg egy �r�asztalt. Harry nem gy�zte kapkodni a fej�t. Mindig is im�dta n�zni, ahogyan a professzor var�zsol, vagy b�rki m�s var�zsol.

- �gy j� lesz? – k�rdezte Perselus, mikor befejezte.

- Nagyon – mosolyodott el Harry, majd egy ugr�ssal az �gyon termett.

Perselus felvont szem�ld�kkel n�zett r�. Ez mer�ben szokatlan dolog volt a fi�t�l. Mi�ta ebben a h�zban voltak, a gyerek teljesen felold�dott. Piton sejtette, hogy nem marad sok�ig olyan csendes �s visszah�z�d�, mint ahogy megismerte. Valamilyen szinten nem is b�nta, hogy a fi� kezd megny�lni, �gy tal�n k�nnyebb dolga lesz a t�rsaival szemben. Albus volt olyan kedves �s �thelyezte Bingit a h�ziman�t Perselus tulajdon�ba. Elv�gre egy gyerekkel sok bajl�d�s van, �s fontos, hogy minden nap h�romszor is friss �tel ker�lj�n az asztalra. Piton ezt sem b�nta, �gy v�lte, hogy �gy sokkal k�nnyebb lesz, �s legal�bb lesz aki fel�gyeljen Harryre, amikor neki dolga lesz.

- Piton gazd�m, k�szen van a vacsora. Bingi t�lalhat? – k�rdezte a man�.

- Persze, Bingi. M�r j�v�nk is – sz�lt oda, majd elindult Harry keres�s�re.

A fi� �ppen az ablakon b�mult kifel�. Sz�vesen kiment volna felfedezni a birtokot, de nem mert kimenni. Tudta, hogy a v�rfarkasnak v�ge, de akkor is f�lt.

- Harry, k�sz az eb�d. Gyere enni – sz�lt r�.

- J� – s�hajtott fel. Perselusnak ez nem tetszett. Ez olyan szomor� s�hajt�s volt, vagy ink�bb v�gyakoz�.

- Na, ki vele, mi a gond? – faggat�zott, k�zben m�r helyet foglaltak az asztaln�l �s nekil�ttak az eb�dnek.

- Nincs semmi – r�zta meg a fej�t.

- Na persze, hazudni cs�nya dolog, nem mondt�k m�g? L�tom, hogy b�nt valami – pedzegette Piton.

Harry elkezdte turk�lni az �telt, �s p�rszor kinyitotta a sz�j�t, hogy belekezdjen. Perselus igyekezett t�relmes lenni, de el�gg� nehez�re esett a dolog. V�g�l Harry m�gis megsz�lalt.

- F�lek kimenni. Tudom, hogy butas�g, de akkor is f�lek – h�zta el a sz�j�t.

- �rtem. Mit sz�ln�l hozz�, ha kapn�l valami olyan amulettet, mint a Weasley gyerekeknek van? Csak mondjuk egy kicsit felturb�zott v�ltozatban – aj�nlotta.

Harry kikerekedett szemekkel n�zett r�.

- Az j� lenne – ny�gte ki.

- Rendben, akkor amint lesz egy kis id�m, megl�tom, mit tehetek az �gy �rdek�ben – v�laszolta.

Ezut�n m�r cs�ndben folyt az �tkez�s. Harry elment �t�lt�zni, �s Perselus is megk�nnyebb�lt. Azt hitte m�s valami baj van. Sejtette, hogy nem lesz k�nny� �jra visszaadni a biztons�g�rzet�t. Viszont mindent meg kell pr�b�lnia az �gy �rdek�ben. � is elsietett �t�lt�zni, elv�gre m�gsem mutatkozhatott olyan �lt�zetben Harry �j tan�t�ja el�tt, mint akit egy temet�sr�l szalajtottak.

Meg�llt a szekr�nye el�tt, amibe Bingi pakolt be neki, majd elh�zta sz�ja sz�l�t. Nem igaz�n volt m�s ruh�ja a feket�n k�v�l. V�g�l megb�v�lt egy inget, hogy vil�gosk�kre v�ltozzon �s m�r k�szen is volt.

- Harry, igyekezz! El fogunk k�sni – figyelmeztette a fi�t.

Ahogy a nappaliban v�rakozott, valahogy olyan hi�ny�rzete t�madt. Tal�n hiba volt megvennie a h�zat. Elv�gre az egy eg�sz csal�dnak is el�g lett volna, �k pedig csak ketten voltak. M�r pedig Perselus nem is �lmodozott saj�t csal�dr�l. Nem mintha t�lzottan kereste volna a boszork�nyok t�rsas�g�t, de azok sem igaz�n kerest�k az �v�t. Persze nagy ritk�n felkeresett egy-egy boszork�nyt, hogy k�nny�tsen pillanatnyi kellemetlens�g�n, de ez mind jelent�ktelen volt a sz�m�ra. �gy azt�n nem is gondolkozott csal�dalap�t�sr�l. Most viszont �gy �rezte, hogy valami hi�nyzik az �let�b�l, a h�zb�l. Tal�n a nevet�s, vagy hogy egy n� legyen a k�zel�ben? Nem tudta volna megmondani. Mikor gondolatmenet�ben ide �rt, Harry megjelent az ajt�ban �s v�rakozva n�zett r�.

- Elk�s�nk - s�rgette.

Perselus halv�nyan elmosolyodott, �s mag�t �tkozta ostoba gyenges�ge miatt. Ugyan mihez kezdene egy n�vel, �s m�r k�l�nben sincs egyed�l, itt van Harry.

<<      >>

S�g� 1 hozz�sz�l�s

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.

1

2014.04.07. 17:39 Erika84 Siriust j�l kioktatta Harry, de meg is �rdemelte. K�sz�n�m a frisst!