El�sz�r a Roxfortban

K�s� este volt, mire mindennel v�gzett. �gy v�lte ilyenkor m�r nem zavarja meg az igazgat� nyugalm�t �s egy �jszaka m�g senkinek nem fog �rtani. M�g mindig harcolt mag�val, de lassacsk�n kezdte elfogadni a helyzetet, miszerint tehetetlen. Elment lezuhanyozni, majd siet�sen �gyba b�jt.

Reggel a nap k�ny�rtelen�l az arc�ba s�t�tt, pedig m�g csak alig m�lt f�l h�t. A f�rfi morogva kelt f�l, �s hasonl� hangulatban kezdett neki az �lt�zk�d�snek. Ut�lt mindent, a reggelt, a napot, az igazgat�t, a kellemetlen helyzetet, az igazgat�t, a k�lyk�t, oh �s igen, ism�t az igazgat�t. Idegesen v�gtatott f�l a Nagyterembe, hogy megreggelizzen. Rem�lte, hogy az �reg nem kel f�l ilyen kor�n, de t�vednie kellett. Albus Dumbledore frissen �s kipihenten �lt az igazgat�i sz�kben �s �ppen egy j�kora lekv�ros bri�ssal birk�zott. Perselus megforgatta szemeit, �s unottan odas�t�lt.

- Oh, j� reggelt Perselus, k�stold meg ezt a bri�st… - aj�nlotta, mire Piton undorodva n�zett r�.

- �n ilyen szemetet nem eszem – vetette oda, majd le�lt szok�sos hely�re az asztal sz�l�re. A kellet�n�l sem akart k�zelebb ker�lni az igazgat�hoz.

Az �reg k�v�ncsian m�regette, �s �gy �t perc ut�n nem b�rt mag�val… r�k�rdezett.

- Nos, hogy d�nt�tt�l? – �rdekl�d�tt. Perselus �gy n�zett r�, mint akit meg akar �lni.

- Nincs v�laszt�som, nem igaz? – sziszegte olyan haraggal, ami el�l az �sszes di�kja s�rva rohanna el. �m az �reg igazgat� csak j�t kuncogott rajta.

- Ennek �r�l�k. Akkor a reggeli ut�n el is mehetn�l �rte… - Piton majdnem kik�pte a k�v�j�t.

- Hogy mi?! M�r ne is haragudjon, de a hamis pap�rok beszerz�s�hez id� kell… - kezdett bele. Erre Albus felemelt egy st�c pap�rt �s meglengette a f�rfi orra el�tt. Piton majdnem felrobbant m�rg�ben. Rem�lte, hogy az aznapot m�g meg�ssza, �s nyugta lesz holmi ostoba k�ly�kt�l. �m a sors, vagy ink�bb egy kotnyeles v�nember m�st tervezett neki. Kit�pte a pap�rokat az igazgat� kez�b�l, majd d�h�sen elsietett. Nem akart tov�bb ott maradni, mert f�lt, hogy akkor meg�ln� az �reget, az pedig senkinek nem haszn�lna. B�r, ami igaz az igaz… � egy kicsit el�gedettebb lenne. Menet k�zben vetett n�h�ny pillant�st a pap�rokra, majd a kapuhoz �rve hoppan�lt.

A Foltozott �st melletti sik�torban sz�rt mag�ra n�h�ny �lc�z� b�b�jt, amit�l r�vid barna haja, k�k szeme �s k�rszak�lla lett. �gy m�r kor�nt sem festet olyan ijeszt�en, mint a csupa fekete megjelen�s�vel. Siet�sen elindult az �rvah�z fel�. �t k�zben azon j�rt az agya, hogy m�gis mit v�tett az emberis�g ellen, hogy �gy kell szenvednie. �nsajn�lata k�zepette meg is �rkezett, majd becs�ngetett. Kor�n volt, m�g nem volt nyolc �ra sem, de az igazgat�n� alig egy percen bel�l m�r a kapuban �llt.

- J� reggelt, miben seg�thetek? – k�rdezett r�, mert nem ismerte f�l Pitont.

- J� reggelt, igazgat�n�… Perselus Piton vagyok… - A n� kikerekedett szemekkel n�zett r�, majd beljebb tess�kelte. Mikor m�r az irod�ban voltak Perselus levette �lc�j�t, �s egy hangszigetel� b�b�jt k�ld�tt a helyis�gre.

- Mire ez a nagy rejt�zk�d�s? – �rtetlenkedett a n�.

- Tudja, az igazgat� �r �gy v�lte, hogy jobb lesz, ha a fi�r�l mindenki azt hiszi valahol Amerik�ban �l… Ez�rt tal�ltunk ki egy �lnevet, k�ls�t �s szem�lyazonoss�got. �n most Edward Wild vagyok, negyven�t �ves, van egy feles�gem, akivel sajnos nem lehet gyermek�nk ez�rt is szeretn�nk �r�kbe fogadni egyet.

- �rtem. Ha ez Harry �rdekeit szolg�lja, h�t legyen. Ezek szerint a fi�cska �nnel fog �lni? – Piton a k�rd�s hallat�n elh�zta a sz�j�t.

- Igen, fels�bb utas�t�s. Meg kell v�denem… Majd csak t�l�lj�k mind a ketten – s�hajtott f�l. Az igazgat�n� megcs�v�lta a fej�t.

- K�rem, pr�b�ljon t�ll�pni a fi� apja ir�nt �rzett haragj�n. Harry j� gyerek, sosem �rtott senkinek, pedig megtehette volna… � csak arra v�gyik, hogy valaki elfogadja, �s ne piszk�lja amiatt, aki �s ami. – Perselus b�lintott. Az id�s n� fel�llt �s az ajt�hoz s�t�lt. – Ideh�vom, hogy besz�ljen vele – mondta, majd kiment.

Perselus idegesen sz�vta be a leveg�t. Izgult, b�r maga sem tudta, hogy mi miatt. Csak t�l akart lenni ezen az eg�sz boh�ckod�son �s ism�t a kast�lyban lenni. Ott azt�n majd Potter mehet Albushoz, az igazgat� meg ki�lheti rajta az ostoba gyerekim�d� hajlamait. Ahogy a gondolatmenete v�g�re �rt, ny�lt az ajt� �s megjelent az igazgat�n�, m�g�tte pedig egy igen f�l�nk fi�cska, akinek… t�r�tt volt a karja.

- H�t ez meg… ? – d�bbent meg Perselus. – Hiszen tegnap m�g nem volt rajta… - A fi� nagyot nyelt, �s lehajtotta a fej�t.

- Igen. Az �jszaka t�rt�nt, Harry nem z�rta be az ajt�t �s a t�bbiek azt hitt�k �rulkodott r�juk, mert tegnap mindenkit eltiltottam a k�vetkez� kir�ndul�st�l. Ezt persze Harryn bosszult�k meg. Nemr�g �rkezt�nk vissza a balesetir�l… spir�lis t�r�s. B�r Harry nem akar mondani semmit, gyan�tom, hogy megcsavart�k a karj�t… - suttogta a n�, �s most m�g �regebbnek t�nt. Harry oltalmat keresve kiss� beh�z�dott m�g�, de folyamatosan Piton n�zte. A f�rfi m�r azt se tudta mit mondjon. Csak egy �jszaka… egyetlen �jszaka volt.

- Rem�lem, most m�r megb�ntetik a felel�s�ket – morogta v�g�l.

- Amennyiben Harry elmondja, hogy kik voltak, int�zkedem. – A fi� szinte p�nikszer�en megr�zta a fej�t, mire Perselus felmordult.

- Fi�, mondd meg hogy ki tette ezt veled! – parancsolt r�. Harry lehajtotta a fej�t, nem akart a f�rfire n�zni.

- Harry kedvesem, mondd meg nyugodtan.

- De, megint b�ntani fognak… - suttogta alig hallhat�an.

Perselus felpattant �s let�rdelt a gyerek el�, majd az �lla al� ny�lva f�lemelte a fej�t.

- Na ide figyelj. Most azonnal el�rulod, hogy kik voltak azok, vagy nem �llok j�t magam�rt! K�l�nben sem kell f�lned semmit�l, m�t�l velem fogsz �lni, �s �k m�r nem b�nthatnak. –

A fi� szeme felcsillant. Hitetlenkedve n�zett az igazgat�n�re.

- Igazat mond, Harry. Sok mindent meg kell majd tudnod… - b�ztatta a n�.

- Miket? – �rdekl�d�tt a fi�.

- Nem miket, hanem milyen dolgokat? – jav�totta ki Piton.

- �lj le Harry… - mutatott a n� egy sz�kre. A fi�cska odas�t�lt �s helyet foglalt, de v�gig Perselust n�zte, majd megsz�lalt.

- Eml�kszem a b�csira… Megmentett a vas�t�llom�son – �llap�totta meg, mire Piton b�lintott.

- Igen, �n vagyok az. Figyelj j�l �s ne sz�lj k�zbe, a v�g�n majd k�rdezhetsz. – A fi� b�lintott. – Teh�t, a t�bbiek ugyeb�r cs�folnak t�ged, mert m�s vagy… de ez nem rossz dolog. Te k�l�nleges vagy. Var�zser� folyik az ereidben, ahogy az eny�mben is. A vil�gon, amit ismersz, l�tezik m�g egy, a var�zsvil�g. Te odatartozol, ahogy a sz�leid is oda tartoztak… �k aurorok voltak, amolyan rend�r�k, �s a s�t�t m�gusok, vagyis a b�n�z�k �lt�k meg �ket, mikor kicsi volt�l. Nem aut�balesetben haltak meg, �k h�s�k voltak… - A kisfi� szem�b�l kicsordult az els� k�nnycsepp, de hallgatott. – A nagyn�n�d tudott az eg�szr�l, de �k ny�lv�n nem szeretik a m�gi�t. �n ismertem a sz�leidet, az �desany�d… j� bar�tom volt. A gond ott kezd�dik, hogy amennyiben beleegyezel �s velem j�ssz, akkor m�sik nevet kell majd viselned, nehogy a s�t�t m�gusok f�lismerjenek. Velem biztons�gban leszel. Mindenki �gy fogja tudni, hogy a fiam vagy, aki eddig t�lem k�l�n �lt, de most idek�lt�zt�l hozz�m… Sajnos erre sz�ks�g van, mert ha a s�t�t m�gusok tudom�st szereznek r�lad, akkor nagy bajba ker�lsz, �s mi is. Teh�t… beleegyezel abba, hogy m�s n�ven �lj, egy m�sik vil�gban a… fiamk�nt? – Harry kiss� sz�d�lt, de b�lintott. Feje kavargott a t�l sok inform�ci�t�l. V�g�l �sszeszedte mag�t �s k�rdezett.

- Aki meg�lte a sz�leimet… - kezdett bele.

- M�r halott… Akkor halt meg, mikor a sz�leid is. – Harry b�lintott.

- Milyen a var�zsvil�g? – k�rdezett r�.

- Majd megl�tod a saj�t szemeddel. �n tan�r vagyok, a Roxfort Boszork�ny �s Var�zsl�k�pz� Szakiskol�ban. Az iskola egy r�gi kast�lyban van, ott fogunk �lni… - A kisfi� t�tott sz�jjal n�zett r� �s cs�ng�tt minden szav�n.

- �s milyen dolgok vannak abban a vil�gban? Van var�zsp�lca �s ilyen m�gikus �llatok? Rep�lnek sepr�n? Hordanak vicces kalapot? Mindenkinek van fekete macsk�ja? – �s a k�rd�sek csak �gy z�poroztak. Eleinte bosszantotta a dolog a f�rfit, majd v�g�l �gy kellett elfojtania egy mosolyt. A fi� pontosan olyan volt, mint Lily, mikor megtudta a var�zsvil�g l�tez�s�t.

- Van p�lc�nk, azzal var�zsolunk. Vannak m�gikus l�nyek, ilyenek a man�k, t�rp�k, gn�mok, trollok, kentaurok �s m�g sok m�s �l�l�ny. Nem csak sepr�vel k�zleked�nk, de van egy sport is, amit sepr�n j�tszanak, a neve kviddiccs. A furcsa kalapokat �ltal�ban ink�bb a boszork�nyok hordj�k, de k�zt�k sem mindenki… Ami a fekete macsk�t illeti, nem mindenkinek van �s nem mindig fekete. Lehet bagoly, b�ka, denev�r, vagy b�rmilyen m�s apr� termet� �llat… - Harry csillog� szemekkel �s olyan �tszellem�lt arccal n�zett Perselusra. A f�rfi m�r azt hitte a fi� pillanatokon bel�l a nyak�ba ugrik.

- Mikor megy�nk oda? – pattant f�l a kisfi� �s majd sz�tfesz�tette a fesz�lts�g.

- Al��rj�tok a pap�rokat, �sszecsomagolunk neked �s mehettek – v�laszolta az igazgat�n�.

- De j�! – lelkendezett a gyerek.

Perselus kiss� elbizonytalanodott azt a bizalmat l�tva, ami a fi�b�l �radt fel�, �s ezt sz�v� is tette.

- Nem szeretn�l l�tni esetleg valamilyen bizony�t�kot, hogy nem-e hazudtam neked? – A fi�cska pislogott p�rat.

- �n hiszek a b�csinak… - v�laszolta Harry.

- Az sz�p dolog, de mindig bizonyosodj meg r�la, hogy amit neked mondanak az igaz – adta a tan�csot Perselus.

Harry �sszesz�k�lt szemekkel n�zett r�.

- Akkor var�zsoljon valamit – adta ki a parancsot a fi�. Perselus el�vette a p�lc�j�t, �s mag�ra ir�ny�totta. P�r pillanaton bel�l ism�t a szak�llas barna haj� f�rfinek n�zett ki. Harry t�tott sz�jjal n�zett r�.

- Vao… - ny�gte.

- Most �gy fogok kin�zni, am�g ki nem megy�nk innen. K�s�bb majd visszav�ltoztatom magam… - Harry b�lintott.

- Mi�rt? – j�tt a k�rd�s.

- Mert egyszer tal�n a gonosz m�gusok idej�nnek, hogy megkeressenek t�ged. Ez�rt mi most �gy tesz�nk, mintha egy m�sik csal�dhoz ker�ln�l �s Amerik�ban �ln�l… - Harry b�lintott, �s az igazgat�n�re pillantott.

- Az igazgat� n�ninek nem lesz baja, ha idej�nnek a rosszak? – Perselus fels�hajtott. A gyerek jobban �tl�tta a dolgokat, mint v�rta.

- Pontosan az�rt, hogy az igazgat�n�nek ne essen baja, m�dos�tani fogjuk az eml�keit az �r�kbefogad�soddal kapcsolatban. – Harry ism�t a n�re n�zett.

- De fogok m�g tal�lkozni a n�nivel? – Harry b�r rem�nykedett benne, hogy a feln�ttek igent mondanak, valahol sejtette, hogy erre m�r nem lesz lehet�s�ge a k�s�bbiekben.

- Sajn�lom Harry… de nem lehet. Ez �gy lesz j�l. Neked m�r j� helyed lesz, biztons�gban leszel – nyugtatta meg a n�.

Harry szomor�an b�lintott. Ezut�n Perselus �s az igazgat�n� kit�lt�tt�k a pap�rokat, valamint beh�vt�k Ms Bailey-t, hogy �rja al� � is az iratokat, mint tan�. A fiatal n� alaposan meglep�d�tt, hogy Harry ilyen hirtelen tal�lt otthonra. Perselusnak er�sen vissza kellett fognia mag�t, nehogy odasz�ljon a n�nek. M�g tiszt�n eml�kezett a felel�tlen viselked�s�re a vonatn�l.

- Tudja, a feles�gemmel m�r r�g�ta szeretn�nk gyermeket, de nem lehetett. Most sz�ntuk el magunkat az �r�kbefogad�sra. �n egy �zleti �gyben j�ttem Angli�ba, �s az �rvah�z el�tt elhaladva l�ttam meg Harryt. A t�bbi pedig m�r ment mag�t�l. – A n� tomp�n b�lintott, majd lehajolt a fi�hoz.

- Harry, legy�l j� fi�, �s vigy�zz magadra. Nehogy s�r�n t�rt�njenek veled balesetek… - d�nny�gte a fi�nak �s m�g az arc�t is megcs�pte. Perselus k�nj�ban a sz�k�t markol�szta.

- Persze, majd vigy�zok. Viszl�t Ms Bailey – k�sz�nt el Harry a n�t�l, aki egy biccent�s k�zepette elhagyta az irod�t.

- Nos, �gy v�lem m�r csak a pakol�s maradt h�tra… - �llt f�l az igazgat�n�.

- Akkor mostant�l nem besz�l�nk a m�gi�r�l eg�szen addig, m�g el nem hagytuk az �p�letet – mondta Perselus.

Harry b�lintott, �s elindult az ajt� fel�. Az id�s n� szomor�an n�zett ut�na. �r�lt neki, hogy a fi�cska j� helyen lesz, de sajn�lta is, hogy nem l�thatja t�bb�.

Harry szob�j�hoz �rve a kisfi� hamar �sszepakolt. Nem volt sok holmija, k�t nadr�g, k�t ing, egy pul�ver, n�h�ny als�nem� �s zokni. Az �r�asztal fi�kj�b�l el�ker�lt egy f�zet, �s p�r ceruza. V�g�l pedig az �gy al�l egy igen csak viseltes pl�ssmack�. A medv�nek hi�nyzott az egyik szeme, �s a karja is f�lig le volt szakadva. �gy �sszepakolva sem t�nt soknak. Harry el�vette azt a t�sk�t, amivel a rokonai tett�k ki �t az �rvah�zban, �s elkezdett belepakolni. Perselus szavakat sem tal�lt r�. A fi�cska annyira szerencs�tlen volt, de most m�gis ragyogott, ami m�r mag�ban is furcsa volt, hiszen Perselust�l nem szoktak �gy �rezni az emberek. Harry kiss� �gyetlen volt, hiszen bal karj�n ott �ktelenkedett a feh�r gipsz, de az�rt siker�lt �sszepakolnia.

- H�m… k�szen vagyok – jelentette ki, miut�n becsukta a t�sk�t.

Perselus elvette t�le, hogy ne neki kelljen cipelnie.

- Nos, Harry… most m�r el�rulod, hogy kik b�ntottak? – k�rdezett r� v�g�l a n�.

- Azt hiszem… hogy ez m�r teljesen mindegy. �n nem b�ntottam �ket, �s most sem szeretn�m. Nem akarok olyan lenni, mint �k… - v�laszolta a fi�cska. Perselus csak megcs�v�lta a fej�t. Kider�thette volna, hogy kik voltak azok, de �gy v�lte, hogy nem lenne tisztess�ges Harryvel szemben.

- Itt az id�, hogy elb�cs�zzanak – s�rgette �ket a f�rfi.

- Igen… - suttogta a n�, majd lehajolt Harryhez. – Legy�l mindig ilyen kedves, mint most. Vigy�zz magadra, �s ne felejtsd el szeg�ny �reg fejem… - Harry szipogva, de b�lintott, majd �t�lelte az id�s n�t. Beletelt egy percbe mire a n� elt�volodott Harryt�l, �s � is b�lintott.

- Kezdheti… - adta meg az enged�lyt.

Perselus el�vette p�lc�j�t �s a n�re szegezte, majd elmormogott valamit. Az igazgat�n� olyan lett, mint akit elk�b�tottak, csak �res tekintettel n�zett maga el�.

- Mi t�rt�nt? – suttogta Harry Perselusnak.

- Nincs baja. Majd kimondunk egy sz�t �s mag�hoz t�r. Figyelj, mostant�l semmi utal�s a m�gi�ra – figyelmeztette �t Piton. – K�tel�k… - morogta Perselus, mire a n� tekintete megtelt �lettel �s besz�lni kezdett.

- Nos, �gy v�lem itt az ideje a b�cs�nak – mondta a n�.

Harry ism�t meg�lelgette �t.

- K�sz�n�k sz�pen mindent…

- Nincs mit Harry dr�g�m – v�laszolta mik�zben lefel� haladtak a l�pcs�k�n. Perselus �szrevette a k�v�ncsi tekinteteket, k�zt�k azt a p�r fi��t is, akik a vonatn�l piszk�lt�k Harryt. Nem b�rt mag�val, �gy mikor el�j�k �rtek, meg�llt.

- Harry… fiam, k�sz�nj el a bar�taidt�l. – Harry pislogott p�rat, majd intett a t�bbieknek. – Majd k�ld�nk n�h�ny f�nyk�pet Harryr�l �s az �j j�t�kair�l… na meg persze a lov�r�l, amit a meg�rkez�sekor fog megkapni… - A fi�k sz�jt�tva meredtek r�. Harry elh�zta a sz�j�t, de ez most nem a zavara miatt volt, sokkal ink�bb az�rt, mert �lvezte a helyzetet.

- M�r alig v�rjuk… - mosolygott a n�. M�g kik�s�rte �ket a kapuig, majd sok�ig n�zett ut�nuk, ahogy Perselus �s Harry t�volodtak. Piton l�tta a fi�n, hogy mennyire el van ken�dve, pedig nemr�g m�g annyira �r�lt.

- Ne f�lj, nem lesz semmi baj – pr�b�lta nyugtatgatni. Bele se mert gondolni, hogy mi�ta a fi� k�zel�ben van kifordult mag�b�l. Eleinte csak j�tszotta a kedves �s meg�rt� feln�ttet, most viszont kezdett vele azonosulni.

- Rem�lem… - suttogta Harry. Perselus �s � el�rtek egy �tkeresztez�d�shez, ahol el�g sokan akartak �tkelni. T�l�k p�r centire �llt egy anyuka a kisl�nya kez�t fogva. A f�rfi automatikusan ny�lt Harry �pp keze ut�n, mire a fi� meglep�d�tt.

- Tudod… �gy kell tenn�nk mintha… - suttogta Perselus �s a fej�vel a m�sik p�ros fel� b�k�tt. Harry �rdekl�dve kikukucsk�lt Piton m�g�l �s alaposabban megn�zte �ket, de nem sz�lt egy sz�t sem. Az �ton �thaladva m�r nem volt messze a Foltozott �st. Perselus fej�ben megfordult, hogy m�g most k�ne venni�k p�r dolgot a fi�nak, de err�l gyorsan letett. Bes�t�ltak a sik�torba �s � el�vette a p�lc�j�t.

- Most visszav�ltoztatom magam, de t�ged kicsit �tv�ltoztatlak, nehogy felismerjenek… - kezdett bele a f�rfi.

- Mennyire v�ltozok meg? – k�rdezte a fi�.

- Csak a sebhelyed fogom �lc�zni, mert arr�l b�rki f�lismerhet… - Harry ism�t b�lintott.

- J�… - ezut�n Perselus visszaalakult, �s Harryt �lc�zta.

- Most pedig hoppan�lni fogunk. Kiss� kellemetlen lesz. Er�sen fogd meg a kezem. – Harry nagyot nyelt. Ugyan m�g nem tudta, hogy mi fog t�rt�nni, de �rezte, hogy nem lesz kellemes. Persze azt kor�nt sem gondolta volna, hogy ennyire rossz lesz. �rezte a hasa k�r�li r�nt�st, majd forgott vele minden. Alig v�rta, hogy v�ge legyen az eg�sznek. Amikor m�r azt hitte menten elh�nyja mag�t, hirtelen f�ldet �rtek. Persze � elesett, de Perselus gyorsan talpra r�ntotta.

- A�… - ny�g�tt f�l a fi�cska.

- Megs�r�lt�l? – aggodalmaskodott Piton.

- Csak sz�d�l�k… - vallotta be, majd mikor m�r nem forgott vele a vil�g k�rben�zett. Roxmortsban �rtek f�ldet. Harry elcsod�lkozva n�zte az utc�n s�t�lgat� furcsa ruh�s embereket. Perselus v�rt egy kicsit, hogy a fi� kib�m�szkodja mag�t, majd szel�den elkezdte h�zni a kast�ly fel�. Harry eg�sz �ton a fej�t forgatta. Teljesen elb�v�lte az erd�, amikor pedig megl�tta a kast�lyt az arca felragyogott.

- Ez gy�ny�r�… - suttogta.

Perselusnak egyet kellett �rtenie vele. Annak idej�n �t is ennyire leny�g�zte az �don kast�ly l�tv�nya.

- Harry, mostant�l ez lesz az otthonod. – A fi�cska mosolyogva indult el Perselus mellett. Amikor a nagykapun �ts�t�ltak, Harry valamilyen furcsa bizserg�st �rzett, �s ez az arc�ra is ki�lt.

- Ez mi volt? – k�rdezett r�.

- Ez a kast�ly m�gi�ja volt. A bizserg�s, amit �rezt�l megszokott. Ez azt jelenti, hogy a hely �s a te m�gi�d k�lcs�n�sen elfogadt�k egym�st – magyar�zta a f�rfi. Alig tettek meg p�r l�p�st, de m�r ism�t egy �jabb esem�ny k�t�tte le Harry figyelm�t. A t�ban az �ri�spolip hatalmasat csobbant, ami nevet�sre k�sztette a fi�t. Amikor pedig visszan�zett az �t k�zep�n m�r ott �llt egy hossz� feh�r szak�ll� f�rfi, akinek furcsa csillagos ruh�ja volt. Harry csod�lkozva n�zett r�, de nem mert megsz�lalni. Albus Dumbledore �szinte mosollyal az arc�n fogadta �ket.

- L�tom minden z�kken�mentesen ment… �dv�z�llek az iskol�ban, Harry.

- K�sz�n�m sz�pen – v�laszolta a fi�cska.

- Szerintem menj�nk f�l az irod�ba, �s ott besz�lj�k meg a tov�bbiakat – aj�nlotta az igazgat�, mire mind a h�rman elindultak f�lfel�.

Harry sz�jt�tva n�zte a mozg� festm�nyeket, amikor pedig megl�tta �lete els� szellem�t ijedten megtorpant.

- Ez egy… szellem volt?

- Igen, de nem b�ntanak – jegyezte meg Perselus.

Harry kiss� f�l�sen indult tov�bb �s k�zelebb is h�z�dott Perselushoz. Albus csak somolyogva figyelte �ket. Ahogy az irod�ba �rtek, azonnal helyet foglaltak. Harry �muldozva n�zte az iroda falain l�g� festm�nyeket, majd mikor megl�tta Fawkesot hangot is adott d�bbenet�nek.

- Nah�t… - csod�lkozott a fi�. Albus sz�lesen elmosolyodott.

- � itt Fawkes egy f�nix… - Harry nem b�rt mag�val, odasietett a mad�r �l�r�dj�hoz �s elkezdett fel� ny�jt�zni. Perselus majdnem sz�vbajt kapott, hiszen a f�nixek nem mindenkivel kedvesek. M�r sz�lt volna r� Harryre, hogy „NE!”, mikor Albus leintette. A f�nix �rdekl�dve hajtotta le a fej�t �s elkezdte tanulm�nyozni a fi�csk�t. Ahogy Harry keze hozz��rt a mad�r fej�hez, az trill�zott egyet. Perselus megk�nnyebb�lten f�jta ki a benntartott leveg�t. Dumbledore v�rt p�r pillanatot �s megsz�lalt.

- Harry, majd k�s�bb m�g bar�tkozhatsz Fawkesszal, de most van n�mi megbesz�lni val�nk. K�rlek, �lj le. – A fi�cska ism�t helyet foglalt.

- Minden rendben volt a pap�rokkal, Perselus? – �rdekl�d�tt az �reg. Harry pislogva n�zett Pitonra, majd kics�szott a k�rd�s a sz�j�n, ami �ltal�nos d�bbenetet keltett.

- A b�csi neve az, hogy Perselus? – Dumbledore d�bbenten n�zett a gyerekre, Piton pedig szeretett volna els�llyedni. A nagy „ment�akci�ban” elfelejtett bemutatkozni a gyereknek.

- �hm… a teljes nevem Perselus Piton… - Dumbledore kiss� haragosan n�zett fiatal kolleg�j�ra.

- Furcsa n�v… itt mindenkinek ilyen furcsa neve van? – �rdekl�d�tt Harry. K�rd�s�re Albus adta meg a v�laszt.

- Az ilyen nevek, t�bbnyire �si csal�dok lesz�rmazottainak k�r�ben fordulnak el�. Mostan�ban a hagyom�nyos nevek ink�bb elterjedtek… - magyar�zta az �reg.

- Akkor Perselus b�csi is ilyen… �reg csal�db�l sz�rmazik? – Perselus m�r a fej�t fogta. Ez a gyerek t�nyleg kezdte n�la kicsapni a biztos�t�kot, ami az �vi k�rd�smennyis�get illeti.

- Nem eg�szen. Az �desany�m csal�dja volt �si, �s engem � nevezett el… - dar�lta a v�laszt.

- �rtem – b�lintott a kisfi�. Albus kihaszn�lta az alkalmat.

- Ha m�r a nevekn�l tartunk, nem lesz el�g, ha Harrynek csak a sebhely�t takarjuk el, j� lenne, ha m�sik nevet kapna… - Harry szeme kikerekedett.

- De �n szeretem a Harry-t! – kezdett bele.

- A Harry maradhat, de mostant�l Harry Piton leszel – mondta a b�jitalmester. A kisfi� cs�ndesen �cs�rg�tt egy darabig.

- �s mi lesz a Jamesszel? – bukott ki bel�le a k�rd�s. Annyit tudott, hogy az apj�t is �gy h�vt�k. Perselus fels�hajtott �s k�ny�r�gve n�zett Albusra.

- Harry, sajn�lom, de ha ragaszkodsz a Harryhez, akkor a Jamest�l meg kell v�lnod. – A kisfi� sz�ja lefel� g�rb�lt, de tartotta mag�t �s nem kezdett el s�rni.

- De kapok helyette m�sik nevet? – Piton szem�ld�ke f�lszaladt a homlok�ra.

- Ha felt�tlen�l szeretn�l, akkor kaphatsz…

- Milyen nevek vannak a var�zsl�k vil�g�ban? �gy �rtem var�zsl� nevek… - �rdekl�d�tt. Albus el�vette p�lc�j�t �s odalebegtetett egy k�nyvet a fi�cska el�. Harry kipirult arccal n�zett Pitonra.

- �n m�g… nem tudok olvasni – motyogta, amit�l Dumbledore is meglep�d�tt.

- �, igen, az emberek vil�g�ban m�g csak most kezden�d az els� oszt�lyt, igaz? – Harry b�logatott.

- Igen, de ez mi�rt furcsa? – �rtetlenkedett a fi�cska.

- Mert a var�zsl�k vil�g�ban, a sz�l�k otthon tan�tj�k a gyerekeiket, �rni, olvasni �s sz�molni, am�g be nem ker�lnek az iskol�ba tizenegy �ves korukban – magyar�zta Piton. Harry sz�jt�tva meredt r�.

- Akkor �n nem is fogok iskol�ba j�rni? – lep�d�tt meg.

- A sz� szoros �rtelm�ben nem fogsz, de vannak �gynevezett tanul�csoportok, ahol egy tan�r foglalkozik h�rom… n�gy gyerekkel. Ha nagyon szeretn�l, esetleg egy ilyenbe elj�rhatsz. – v�laszolta Perselus.

- Rendben… - b�lintott a fi�cska, majd gondterhelten n�zte a vaskos k�nyvet.

- Valami baj van? – �rdekl�d�tt az igazgat�.

- Neeem… - kezdett bele Harry. Perselus az �gre emelte a tekintet�t.

- Na, ki vele, mi nem tetszik? – faggat�zott.

- Csak arra gondoltam, hogy a nevem… sz�val lehetne a mag��, uram? M�rmint Harry Perselus Piton… - Albus arc�n olyan boldog mosoly ter�lt sz�t, amit nehezen lehetett volna let�r�lni. Piton pedig szinte sokkot kapott. �si ellens�ge, James Potter fia, most m�r az � fia… �s az � nev�t akarja viselni? �gy v�lte, hogy a fi� apja, most biztosan forog a s�rj�ban. El�gedetts�ggel t�lt�tte el, hogy a k�ly�k m�r most ennyire ragaszkodik hozz�, b�r valahol lelkiismeret furdal�sa is volt a dolog miatt. Elv�gre halottakr�l j�t vagy semmit.

Harry t�relmesen v�rt az �t�letre, miszerint megkaphatja-e Perselus nev�t.

- Ha annyira szeretn�d, akkor megkaphatod a nevem – mondta v�g�l Piton.

Harry boldogan elmosolyodott �s kedve azonnal jobb lett. Albus megk�sz�r�lte a tork�t, hogy felh�vja mag�ra a figyelmet.

- Teh�t a neved mostant�l Harry Perselus Piton, a csal�di �gyekkel kapcsolatban lenne egy �tletem, ha nem gond, akkor elmes�lem nektek. – Perelus b�lintott. – Teh�t, Harry �desanyja a sz�l�s ut�n nem sokkal elhunyt… - Harry lehajtotta a fej�t. – Tudom, hogy ez rosszul hangzik, gyermekem, de ha �gy vessz�k, nem sokat hazudunk… Perselusnak nincs feles�ge, aki az �desany�d szerep�t bet�lthetn�… - Piton felhorkantott. M�g csak az k�ne neki! A gyerek mell� m�g egy n� is… m�g a hideg is kir�zta.

- Nem baj… - vont v�llat a fi�cska.

- Teh�t, �desany�d elhunyt, �s te �rvah�zba ker�lt�l. Perselus nem tudott a l�tez�sedr�l, csak mikor a var�zser�d elkezdett mocorogni, akkor j�ttek r� az �rvah�zban, hogy valami nem stimmel veled. Perselus �ppen akkor volt Edinburghben, mikor ez megt�rt�nt, �s felfigyelt r�d. Mivel nagyon hasonl�tasz �desany�dra elkezdett fel�led �rdekl�dni, �s a pap�rjaidb�l kider�lt, hogy te vagy Perselus fia. Amilyen gyorsan csak lehetett megkezdted Harry adopt�l�s�t, �s most m�r itt �l veled. Amennyiben ez a t�rt�net el�g hiteles, az Edinburghben l�v� gyermekotthon igazgat�j�val f�lveszem a kapcsolatot �s elint�zem a dolgot. Emiatt nem kell agg�dni… - fejezte be Albus.

- Eg�szen t�rhet� kis mese, b�r nekem kiss� er�ltetett… - morogta a b�jitalmester.

Harry f�szkel�d�tt a sz�ken, ami felkeltette a feln�ttek figyelm�t.

- H�m… mi lenne, ha azt mondan�nk elsz�ktem az �rvah�zb�l, �s leestem valahonnan, amiben elt�rt a karom �s akkor var�zsoltam is… �s Perselus b�csi akkor vett �szre? – Albus el�gedetten b�lintott. Piton szinte nem tal�lt szavakat.

- Ebben a gyerekben nagyobb fant�zia van, mint mag�ban igazgat� �r… - �llap�totta meg Piton.

- Oh, az meglehet. Teh�t �gy m�r kerek a t�rt�net. �gy nem kell magyar�zkodni, hogy Harry mi�rt nem tud mindent a var�zsvil�gr�l, l�v�n csak most cs�ppent bele.

- Igen, b�r �gy v�lem, ha a k�rd�sekkel �gy haladunk ny�r v�g�re a fiatal�r m�r mindent tudni fog a vil�gunkr�l… - morogta a b�jitalmester.

Harry kiss� elpirult, hiszen � nem akart rosszat, csak �rdekelt�k a dolgok.

- Ami a sz�ll�sotokat illeti, esetleg most, hogy nem egyed�l laksz, nem szeretn�l ink�bb egy emeleti lakoszt�lyt az alagsori helyett? – �rdekl�d�tt Albus.

- Nem hinn�m, b�r majd Harry is megn�zi a helyet, �s ha nagyon nem tud vele kib�k�lni, akkor megbesz�lj�k a dolgot – egyezkedett Piton.

Albus �sszecsapta kez�t �s elmosolyodott.

- H�t akkor �gy v�lem m�r mindent megbesz�lt�nk. A t�bbit menet k�zben majd kital�lj�tok… - Perselus m�r f�l is �llt, �rtette az igazgat� utal�s�t arra, hogy most m�r elmehetnek.

- Majd mindent megbesz�l�nk. Gyere Harry… - h�vta maga ut�n a fi�csk�t, aki felpattant.

- Viszl�t… - k�sz�nt el Harry �s kis�t�ltak az iroda ajtaj�n.

Albus sokat mond� tekintettel m�regette az ajt�t, �s �gy �rezte lelke egy kicsit megk�nnyebb�lt.

<<      >>

S�g� 3 hozz�sz�l�s

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.

1

2013.11.25. 12:17 Erika84 Nagyon aranyos t�rt�net! V�lasz: K�szi :D

2013.09.29. 18:43 noncsi5555 Szia, nagyon tetszik ez a t�rt�neted is. Nagyon aranyos volt, az �rvah�zi b�cs�, ill. az amikor Harry az �j nev�t v�lasztotta ki. K�v�ncsi vagyok, hogy Harry mit fog sz�lni Perselus lakoszt�ly�hoz, ill. hogy mik�nt fognak menni a dolgok az �j csal�dban. V�rom a folytat�st.

2013.09.27. 12:09 Vardo Egyre jobban tetszik. V�rom a tov�bbi fejezeteket. V�lasz: �r�l�k, hogy tetszik, rem�lem nem okozok csal�d�st a tov�bbiakban sem. :D

1