Rem�ny

 

A napsugarak m�r j� ideje piszk�lt�k a szob�ban alv� f�rfit. Perselus morgol�dva ford�tott h�tat az ablaknak, �s m�g p�rn�j�t is a fej�re h�zta. Nem akart f�lkelni, ami nem vallott r�. � mindig kor�n kelt, szinte m�r-m�r a nap el�tt, ellenben most m�g mindig csak forgol�dott. Odakintr�l frissen s�t�tt palacsinta illata �radt befel� az ajt� alatt, aminek csak igen nehezen tudott ellen�llni. V�g�l, mikor m�r Harry hangj�t is hallotta odakintr�l besz�r�dni, �gy d�nt�tt, ideje f�lkelni. Kiss� k�m�san l�pett ki az ajt�n, m�g mindig az el�z� napi ruh�ja volt rajta. Harry k�v�ncsian n�zett a f�rfi ut�n, ahogy az elt�nt a f�rd�szob�ban.

 

- Mi baja? – fordult oda Trixihez.

 

- Tegnap este veszekedtek Dumbledore professzorral… – suttogta a man�, mik�zben f�l�sen az ajt�t n�zte.

 

- Veszekedtek? De h�t min? – faggat�zott Harry.

 

- Az nem az �rfira tartozik, feln�tt dolog – oktatta ki a man�, majd egy �jabb k�sz palacsint�t tett a t�ny�rra.

 

P�r perccel k�s�bb Piton el�j�tt a f�rd�b�l, �s visszament a szob�j�ba, hogy fel�lt�zz�n. Harryt m�r el�gg� furdalta a k�v�ncsis�g, hogy vajon mi lehetett az, ami miatt a f�rfi �gy n�z ki. Mikor azt�n Perselus ism�t el�ker�lt, Harry azonnal el�tte termett.

 

- J� reggelt, Perselus b�csi – k�sz�nt r�. Piton ijedt�ben l�pett egyet h�tra.

 

- Neked is – morogta a f�rfi, majd a fi�t kiker�lve tov�bbment. Harry viszont nem t�g�tott, �s folyamatosan Piton sark�ban loholt. Ez �gy ment, nagyj�b�l t�z percig, m�g a f�rfi bele nem unt a dologba.

 

- El�g! Mit akarsz t�lem? – k�rdezte sziszegve.

 

- Min veszekedtek? – faggat�zott a gyerek. Piton azt hitte, rosszul hall.

 

- Neked ahhoz semmi k�z�d – morogta d�h�sen.

 

- De mi�rt ilyen m�rges? - k�rdezte a fi�cska hatalmasra kerekedett szemekkel. Perselus l�tva ezt az �rtatlan, z�ld szemp�rt, egy pillanatig hezit�lt, majd �jra megkem�ny�tette mag�t, �s h�r�tani kezdett.

 

- Mert lefogadom, hogy m�g nem volt�l any�dn�l – hazudta, b�r r�szben igaza is volt. Harry lehajtott fejjel meredt a padl�ra.

 

- M�g nem – v�laszolta.

 

- Akkor reggeli ut�n bek�sz�nsz hozz�. Dumbledore professzor kilencre j�n �rted, �s elvisz tanulni. D�lre hazahoz, �s eb�d ut�n �desany�ddal t�ltesz majd legal�bb f�l �r�t. Elmes�lheted neki, hogy miket tanult�l – adta ki a parancsot a f�rfi. Harry nemet akart mondani, de jobbnak l�tta, ha hallgat. Elv�gre nem akarta kih�zni a gyuf�t. B�r az a m�ltkori fenekel�s nem volt olyan sz�rny�, m�gsem akarta megism�telni.

 

- J�…

 

- Nagyszer�, akkor reggelizz�nk – aj�nlotta Perselus. Trixi m�r meg is ter�tett nekik, �gy azonnal nekil�thattak. Ek�zben szok�s szerint n�ma csend volt. Harry m�r hozz�szokott, hogy neki az asztaln�l cs�nd van, de most m�gis �gy �rezte, jobb lenne, ha besz�lne hozz� a m�sik.

 

Amint v�ge lett a reggelinek, Harry f�lszaladt az anyja szob�j�ba. A n� most is �gy fek�dt a szob�ban, mint el�z� nap, ahogy megpillantotta. M�g mindig kir�zta kiss� a hideg, ha anyj�ra n�zett. Egyszer�en elszomorodott t�le. Odas�t�lt az �gy�hoz, �s le�lt mell�. Lily arca nagyon s�padt volt, mintha egy�ltal�n nem lenne benne �let.

 

- Szia… hogy aludt�l? �n eg�sz j�l… K�pzeld m�g arra sem �bredtem f�l, hogy Albus b�csi �s Perselus b�csi veszekednek, pedig �ll�t�lag cs�ny�n veszekedtek. Te nem tudod mi�rt?  – faggat�zott a gyerek, de a n� hallgat�s�t nemnek tekintette.

 

- Sz�val nem… nem baj. Lassan megyek, mert Albus b�csi tan�tani fog. Majd ha hazaj�ttem elmes�lem, mi mindent tanultam – hadarta a fi�cska, majd lepattant anyja mell�l, �s m�ris az ajt�n�l termett.

 

~L/P~

 

�pphogy �sszeszedte mag�t, kopogtattak. Perselus megfesz�lt arccal nyitott ajt�t. Persze Dumbledore k�p�n csakis a j�s�gos mosoly l�tszott, n�mi aggodalommal vegy�tve.

 

- J� reggelt! J�ttem Harry�rt – mondta az �reg. A fi�cska, mintegy var�zs�t�sre, m�r ott is termett.

 

- J� reggelt, Albus b�csi – k�sz�nt az igazgat�nak.

 

- J� reggelt. Nos, k�szen �llsz a tanul�sra?

 

- K�szen – b�lintott r� a gyerek, �s k�zen fogta az igazgat�t.

 

Piton csak dacosan elford�totta a fej�t, majd j�l bev�gta ut�nuk az ajt�t. Annyira m�rges volt, hogy fel tudott volna robbanni. Beviharzott a konyh�ba, �s csapkodva �lt le az asztalhoz. Trixi ink�bb csak hallgatott, �s b�szen pucolta tov�bb a leveshez a z�lds�get. Perselus egy darabig m�l�zott a kisebb hegynyi s�rgar�pa f�l�tt, majd f�lvett, n�h�nyat, �s bev�gtatott a szob�j�ba. Trixi megh�kkenve n�zett a f�rfi ut�n, �s maga el� csak azt motyogta: Az �r nem szereti a s�rgar�p�t…

 

~L/P~

 

Harry m�r legal�bb f�l �r�ja t�volt volt, mire Piton �jra kimer�szkedett a szob�b�l. �sszeszedte a pap�rjait, �s f�ls�t�lt Lilyhez. A n� ott fek�dt az �gyon, �s m�g mindig nem mozdult. Perselus kinyitotta az ablakot, hogy egy kis friss leveg� �ramoljon be a helyis�gbe, majd helyet foglalt az �gy mell� b�v�lt fotelban.

 

- J� reggelt. Hogy vagy? – k�rdezte a n�t�l, pedig tudta, hogy v�lasz �gy sem lesz.

 

- Dumbledore elvitte a fiad, hogy elkezdj�k a tanul�st. Rem�lem, a gyerek hozza a form�j�t, �s j� sok k�rd�ssel bomb�zza majd az igazgat�t. Tudom… ez gonosz dolog t�lem, de az �n helyemben szerintem te is �gy reag�ln�l – taglalta, �gyet sem vetve az �l�ben hever� pap�r kupacra.

 

- Egy�bk�nt tegnap elhat�roztam, hogy nem csin�lom ezt tov�bb. M�rmint, Dumbledore kis j�t�kait. Alaposan felh�zott…  – morogta fesz�lten.

 

- M�r megint csak az ostoba elvakults�ga vezeti. Sajn�lom, de � m�r r�gen lemondott r�lad. Ha nem tette volna, biztos el�bb sz�l nekem, h�tha tudok tenni valamit. Most is csak az�rt egyezett bele ebbe az eg�szbe, hogy a fiad ne idegenedjen el annyira t�le, �s gyan�tom t�lem. Lassan �tl�tom a terv�t. Szerintem majd azt akarja, hogy a fi� n�lam, pontosabban velem maradjon… – mes�lte cs�ndesen.

 

- Ugye, te is bel�tod, hogy ez nagyon nem j� �tlet. M�st sem l�tn�k a gyerekben, mint az apj�t, �s ez csak �jabb konfliktusokat sz�lne – v�dekezett. Mivel Lily fel�l semmilyen reakci�t nem l�tott, �gy lassan belekezdett a pap�rok tov�bb tanulm�nyoz�s�ba. N�ha megosztotta v�lem�ny�t a n�vel, mert �gy �rezte, r� is tartozik. M�skor viszont hosszasan belemer�lt a sorok tanulm�nyoz�s�ba. �gy t�rt�nt az is, hogy f�l tizenkett� k�rny�k�n kiv�g�dott Lily szob�j�nak ajtaja, �s megjelent Harry sz�les vigyorral a k�p�n.

 

- Szia anya, hello, Perselus b�csi – k�sz�nt a fi�, majd felm�szott anyja mell� az �gyra. Piton pislogva n�zett r�. Nem tudta mire v�lni a hirtelen v�ltoz�st.

 

- Mi ez a kirobban� j�kedv? – k�rdezte.

 

- Sok mindent tanultam. M�r tudom a bet�ket, �s most megtanultam le�rni az a, m, p bet�ket. Ebb�l ki lehet tenni azt, hogy mama �s papa. Le is tudom �rni! – lelkendezett a fi�, �s Piton orra al� dugta a m�g el�gg� otromba kin�zet� irom�nyt. Perselus �tvette, �s igyekezett �gy tenni, mint akit nagyon �rdekel a dolog.

 

- H�rom bet� �r�sa p�r �ra alatt, ez el�g j� teljes�tm�ny. Viszont az �r�st m�g gyakorolnod kell. A k�lalak lehetne szebb is. L�tod, a bet�id egy kicsit ar�nytalanok – mutatta �ket a lapon, majd mell� tette az � k�z�r�s�t is.

 

- Ilyennek kell lennie? Ez olyan ferde – d�nny�gte a fi�cska.

 

- Ez m�r feln�tt �r�s. A te �r�sodnak el�sz�r ilyennek kell lennie. – Azzal � is odafirk�lta a lapra a k�t sz�t. Harry b�szen b�logatott, �s m�r alig v�rta, hogy elkezdhesse.

 

- Albus b�csi csak a tan�t�sr�l mes�lt – panaszolta a fi�cska.

 

- Mi�rt? Mir�l akart�l hallani? – �rtetlenkedett Piton.

 

- H�t a var�zsl�kr�l! Hogy milyen r�g�ta vannak, �s hol �lnek, hol dolgoznak �s mit? Hogy az a sok �llat a mes�kben mind igaz-e meg ilyeneket – hadarta a fi�cska.

 

Piton elmerengve n�zett a gyerekre. Most pontosan olyan volt, mint az �desanyja, mikor el�sz�r tal�lkoztak, �s kider�l, hogy Lily boszork�ny. � is mindent tudni akart a var�zsvil�gr�l, �s Perselus elmondta neki, b�rmit is k�rdezett. A sors ir�ni�ja volt ez, hogy most arra k�nyszer�lt, ism�t kiel�g�tse valaki olthatatlan k�v�ncsis�g�t a vil�guk ir�nt.

 

- Alkut aj�nlok – kezdett bele a f�rfi.

 

- Alku?

 

- Igen, �n minden nap mes�lek egy kicsit a var�zsvil�gr�l neked, de csakis ebben a szob�ban. �gy legal�bb �desany�d is hallja a hangod. – Harry kezdett �r�lni, de kezdeti j�kedv�nek Piton gyorsan v�get vetett. – Ez persze nem mentes�t t�ged az al�l, hogy napi f�l �r�t vele t�lts – jelentette ki.

 

Harry ennek ellen�re m�g izgatottabb lett. �s boldogan szaladt ki a szob�b�l. Piton kiss� gondterhelten n�zett a fi� ut�n. �s aggodalm�t Lilyvel is megosztotta.

 

- Ez �gy nem lesz j�… a fi� nem k�t�dhet hozz�m. Abb�l csak baj lesz. neki �s nekem is – kezdte, majd Lilyre n�zett, �s �gy folytatta – Elv�gre tudod, mi volt Potter �s k�ztem! Ki nem �llhattuk egym�st, �s b�r pr�b�lom elhessegetni ezt a t�nyt, m�gis sokszor azon kapom magam, hogy a fi�ban az apj�t l�tom… pedig te is ott vagy. S�t, sokkal ink�bb r�d hasonl�t, h�la legyen Merlinnek – suttogta cs�ndesen. P�r pillanatig hallgatott, majd �jra belekezdett.

 

- Nem hiszem, hogy j� �tlet, ha kedvesebb vagy t�relmesebb leszek vele. �gy csak azt �rem el, hogy k�t�dj�n hozz�m, ami nem lenne j�. Tal�n �jra vissza k�ne t�rnem az ut�latos form�hoz, amit az iskola di�kjai is l�tnak. Hiszen mi van, ha a fi�nak velem kell maradnia? Az k�sz trag�dia lenne! M�g ha meg is szokn�nk egym�st, net�n a fi� t�nyleg k�t�dne hozz�m, akkor sem maradhatna velem. �n hal�lfal� voltam, senki sem n�zn� j� szemmel, hogy �n fogadjam �r�kbe a h�res Harry Pottert – sziszegte bossz�san. Lassan elkezdett szedel�zk�dni, hogy induljon, �s k�zben Trixi is meg�rkezett, hogy ell�ssa a szok�sos rutin b�b�jokat Lilyn. A man�, ahogy meg�llt az �gy el�tt, meredten n�zte az alv� n�t, ami Pitonnak is felt�nt.

 

- Mi t�rt�nt? – k�rdezte a f�rfi.

 

- Semmi uram, Trixi ell�tja asszonyomat, �s azonnal t�lal – hadarta a man�, majd nekikezdett szok�sos feladatainak. Piton ek�zben levitte a pap�rkupacot a szob�j�ba. Trixi m�r vissza is �rt, �s jav�ban ter�tette az asztalt. Harry m�g mindig a kanap�n �lt, �s az �j k�nyv�t tanulm�nyozta.

 

- �rfi, k�sz az eb�d, j�jj�n az asztalhoz – sz�lt neki a man�. Harry kiss� kelletlen�l, de letette a k�nyvet, �s helyet foglalt Piton mellett. A f�rfi �gy v�lte, azzal nem �rt senkinek, ha eb�d k�zben sz�tlan marad. Eddig sem besz�lgetett, h�t ezt�n sem fog, f�leg nem a gyerek miatt. M�r �gy is t�bb figyelmet ford�tott r�, mint azt a j��rz�se el��rta.

 

~L/P~

 

Ezut�n Piton igyekezett a lehet� legnagyobb t�vols�got megtartani kettej�k k�z�tt. Az, amit Lilynek mondott, csak r�szben volt igaz, Perselus jobban f�lt att�l, hogy � maga megkedveli a gyereket, �s azt�n elveszik t�le. Ki akarta ker�lni az �jabb f�jdalmat. Mikor erre r�j�tt, keser�en jutott el tudat�ig, hogy most ugyanazt teszi, mint a fi� az anyj�val. Ink�bb elt�volodik, csak, hogy amikor elj�n az elv�l�s pillanata, ne legyen olyan borzaszt� a f�jdalom.

 

A napok egyre csak teltek. Dumbledore minden nap ugyanakkor elj�tt Harry�rt, �s elvitte tanulni. Nem besz�lgetett Perselusszal, j�form�n csak az udvariass�g hat�rait s�rol�, r�pke k�sz�n�sekre reag�ltak. Piton teljesen belemer�lt a kutat�sokba, m�r-m�r az �tkez�sekr�l is megfeledkezett. Az id� egyre csak fogyott. A napokb�l hetek lettek, �s mire a f�rfi f�leszm�lt, Trixi m�r Harry sz�let�snapi tort�j�t k�sz�tette, m�g a fi� t�volt volt.

 

- Minek a torta? – k�rdezte Piton.

 

- Az �r elfelejtette? Az �rfi sz�let�snapja van! Most lesz h�t �ves – mondta lelkesen a man�.

Pitonnak b�ntudata volt, ami�rt elfelejtkezett r�la. Viszont ami furcsa volt a sz�m�ra, hogy a fi� reggel nem viselkedett m�sk�nt, mintha ez a nap is egy ugyan olyan lenne, mint az �sszes t�bbi. M�r nem volt ideje elmenni v�s�rolni, Harry pillanatokon bel�l haza�rhetett. �gy h�t az els� esz�be jut� dolgot adta aj�nd�kba, a nyulat, amit p�r hete mentett meg, �s mostanra teljesen felgy�gyulva hever�szett a szob�j�ban.

 

- Hazaj�ttem! – ki�ltotta el mag�t a fi�cska, mik�zben beszaladt a h�zba. Kez�ben egy �ri�si szatyor volt, tele �dess�gekkel. Albus el�gedetten mosolyogva k�vette �t.

 

- Mi az a nagy szatyor? – k�rdezte Piton, mintha nem sejten� a dolgot.

 

- Albus b�csit�l kaptam egy csom� �dess�get a sz�let�snapomra – mondta boldogan a gyerek.

T�lzottan is feldobottnak t�nt, ami arra utalt, hogy m�r el�gg� megd�zsm�lhatta az aj�nd�k�t.

 

 - Azt hiszem, tal�n jobb lenne, ha Te eltenn�d �s meg�rizn�d az aj�nd�k�t, miel�tt csokol�d�-m�rgez�st kap – aj�nlotta Albus.

Harry kiss� szomorkodva ny�jtotta �t a szatyrot.

 

- Tess�k…

 

- K�sz�n�m. Beteszem a szekr�nybe, naponta vagy h�rom kisebb vagy egy nagyobb csokit ehetsz bel�l�k – mondta Piton hat�rozottan.

 

Harry b�lintott, �s beszaladt a f�rd�be kezet mosni.

 

- Dumbledore igazgat� �r is marad eb�dre? – k�rdezte Trixi. Albus vetett egy t�tova pillant�st Pitonra, aki makacsul nem v�laszolt.

 

- Azt hiszem, nem zavarok, jobb nektek �gy, csal�diasan – d�nny�gte az �reg.

 

Piton m�r fontolgatta, hogy odasz�l valami nagyon cs�ny�t, de a fi� visszat�rt. Harry automatikusan lehuppant a sz�k�re, �s v�rta Pitont, hogy � is helyet foglaljon. Dumbledore nem is tartotta f�l tov�bb, elb�cs�zott, �s visszat�rt a Roxfortba.

 

Ez az eb�d sem kezd�d�tt m�sk�nt, de Trixi sz�r�s pillant�sait�l �vezve Piton kezdte beadni a derek�t.

 

- Mit tanultatok ma? – k�rdezte.

 

Harry kikerekedett szemekkel n�zett r�. Nem szokta meg, hogy az asztaln�l besz�lnek.

 

- M�r hosszabb szavakat is �runk, mint a palacsinta – mondta a fi�cska mosolyogva

 

 Piton b�lintott, de nem igaz�n tudta, hogy mit is mondjon m�g.

 

- Az neh�z sz�…

 

- Az, de j� volt, mert megtanultam a sz�let�snapot is – mes�lte a fi�cska.

 

Piton, kihaszn�lva a k�n�lkoz� alkalmat, behozatta Trixivel a tort�t, amin h�t gyertya volt. Harry hatalmas szemekkel b�mult a s�tem�nyre, amire volt �rva valami.

 

- �rfi el tudja olvasni? – k�rdezte Trixi.

 

- Igen! Harry – v�laszolta a fi� mosolyogva.

 

- Boldog sz�let�snapot, �rfi – k�sz�nt�tte a man�. Piton kiss� k�nyelmetlen�l �rezte mag�t.

 

- Boldog sz�let�snapot… – mondta, de el�gg� nehez�re esett ezt kiny�gni.

 

- K�sz�n�m sz�pen! – vigyorogta Harry, �s m�r �lelte volna meg Pitont, mire a f�rfi automatikusan f�l�llt, �s elindult a szob�ja fel�.

 

Harry kiss� szomor�an n�zett ut�na. Azt hitte, legal�bb egy �lel�st kap. Piton azonban nem maradt a szob�j�ban, hamar visszat�rt, egy kosarat tartva a kez�ben, amiben mozgott valami.

 

- Ez az aj�nd�kod. Nagyon vigy�zz r�… – mondta, majd �tadta a kosarat, amiben a ny�l volt. Harry olyan boldog volt, mint m�g soha.

 

- De j�! Nyuszi! – lelkendezett, �s m�r simogatta is az �llatot, aki h�ts� k�t l�b�ra �llva szimatolt.

Harry ekkor furcs�n oldalra biccentette a fej�t, �s �sszevont szem�ld�kkel n�zte a nyulat.

 

- Mi a gond? – k�rdezte Piton.

 

- A nyuszinak csak h�rom l�ba van? – k�rdezte bizonytalanul.

 

- Ez a nyuszi csapd�ba esett. Csak �gy menthettem meg, hogy amput�ltam a l�b�t. T�l�lte, �s most m�r eg�szs�ges – mes�lte.

 

- Szeg�ny nyuszi… – majd �n vigy�zok r�! Adok neki sok finoms�got, r�p�t, alm�t, f�vet meg ilyeneket.

 

- Gondozd j�l – mondta Piton.

 

Ezut�n Harry teljesen el volt var�zsolva a nyul�t�l, aki �gy t�nt, keresi a t�rsas�g�t. Ezut�n Harry k�p�r�l le sem lehetett vakarni a vigyort. Mintha megb�v�lt�k volna, hogy �lland�an mosolyogjon. Piton igyekezett figyelmen k�v�l hagyni a t�nyt, hogy a fi� r�szben miatta lett ilyen. Mikor azt�n Harry el� �llt, hogy itt a mes�l�s ideje, morgol�dva ugyan, de f�lmentek Lily szob�j�ba. Harry elfoglalta szok�sos hely�t az anyja mellett az �gyon, m�g Piton le�lt a fotelbe.

 

- Nos, mir�l akarsz hallani? – k�rdezte. Harry er�sen elgondolkodott, majd �gy d�nt�tt ideje t�bbet megtudnia a csal�dj�r�l.

 

- Mes�ljen a csal�domr�l – k�rlelte.

 

Piton nagyot s�hajtott, ezt a t�m�t m�r egyszer �tr�gt�k, de �gy t�nt a gyereknek ez nem el�g.

 

- �desany�dr�l ugye m�r mindent tudsz… – taglalta, mire a gyerek b�lintott. – Nos, ap�dr�l… nem igaz�n tudok mit mondani. Aranyv�r� csal�d utols� sarja volt, a v�r�hez m�rten viselkedett, arrog�ns, bek�pzelt �s magamutogat� volt. � �s a bar�tai nem igaz�n tiszteltek sem embert, sem senki m�st ezen a f�ld�n. – Harry kiss� dacosan n�zett r�.

 

- De azt mondta, apa j� volt – hadakozott a gyerek.

 

- Igen, veled, �desany�ddal �s a bar�taival igen, de mindenki m�ssal – k�zt�k velem is – �gy b�nt, mint egy lepr�ssal – morogta d�h�sen Piton.

 

- �gy tudom, ap�nak van az a bar�tja, aki v�rfarkas… vele tal�lkozhatom? – �rdekl�d�tt a gyerek. Piton �gy �rezte, mintha k�st d�ftek volna a h�t�ba, �s m�g j�l bel� is r�gtak. �sszevont szem�ld�kkel n�zte az �gyon �l� fi�csk�t.

 

- Nem hiszem, hogy ez j� �tlet lenne…

 

- De mi�rt? – �rtetlenkedett a gyerek.

 

- Mert nem, �s k�sz – vetette oda a f�rfi.

 

- Ez nem magyar�zat – h�borgott a fi�cska, �s kezdett egyre idegesebb lenni.

 

- Nem el�g neked, hogy egy vesz�lyes fenevad? – k�rdezte g�nyosan Piton.

 

- � apa bar�tja volt – makacskodott a gyerek.

 

- Ahogyan Black, a keresztap�d is az volt, m�gis el�rulta a sz�leidet! – emelte f�l a hangj�t a f�rfi.

 

Harry makacsul n�zett r�, szem�t le sem vette Perselus arc�r�l. Piton tudta, hogy messzire ment, hiszen err�l nem a gyerek tehet, de h�t hogy k�rhetett volna bocs�natot t�le? Sehogy.

 

- Tal�lkozni akarok apa bar�tj�val! – kiab�lta Harry d�h�sen.

 

- Te csak ne akarj semmit, am�g itt laksz az �n h�zamban – vetette oda a f�rfi, majd f�lpattant.

 

- Maga a legut�latosabb ember, aki valaha is l�tezett! – folytatta indulatosan a fi�.

Perselus �sszeszor�tott sz�jjal indult el az ajt� fel�, de Harry k�vetkez� mondata meg�ll�totta.

 

- M�r �rtem ap�t, hogy mi�rt b�ntotta mag�t! Maga egy gonosz �s szem�t alak! M�g csak arra sem k�pes, hogy a keresztnevemen h�vjon! – d�h�ng�tt a gyerek.

 

Perselus alig tudta mag�t t�rt�ztetni. Megp�rd�lt, �s csak egy hajsz�l v�lasztotta el att�l, hogy ott helyben f�l ne pofozza a gyereket.

 

- Te is pont olyan idi�ta, akaratos kis g�r�ny vagy, mint az ap�d… Semmi j� nincs benned, amiben any�dra �t�tt�l – vetette oda d�h�sen, majd bev�gta maga ut�n az ajt�t, �s elt�nt.

Harry m�rg�ben sark�val beler�gott az �gykeretbe, majd f�jdalmasan felny�g�tt.

 

- A�…

 

M�g szinte ki sem mondta, m�ris elkezdtek k�v�r k�nnycseppek potyogni a szem�b�l. Ut�lta azt a f�rfit, ut�lta a helyet, mindent ut�lt. Lassan megt�r�lte a szem�t, majd az �l�ben kuporg� ny�lra n�zett, aki megszeppenten szimatolt a leveg�be.

 

- Gonosz ember… nem k�pes szeretni… – szipogta cs�ndesen.

Az ajt� ekkor kiny�lt, �s Trixi jelent meg benne. A man� egy cs�sze te�t hozott a fi�csk�nak.

 

- �rfi, ezt igya meg, megnyugszik t�le – d�nny�gte a h�ziman�.

Harry t�tov�n, de elvette a te�t, �s kortyolgatni kezdte. K�zben Trixi megigaz�totta Lily p�rn�j�t, �s elm�ly�lten figyelte a n� arc�t. Harry k�v�ncsian n�zte, mit csin�l a man�.

 

- Mi�rt n�zed �gy?

 

- �, semmi k�l�n�s�rt… Csak az asszonyom nagyon d�h�s – mondta a man�, sip�kol� hangj�n. Harry �sszevont szem�ld�kkel n�zett r�.

 

- Hogy lehetne m�rges, ha egyszer nincs is �bren? – k�rdezte.

 

- Trixi nem tudja, de �rzi. A man�knak j�k az �rz�keik, �rzik az �rzelmeket is, de csak az er�seket. Az asszonyom most d�h�s… lehet, az�rt, mert az �r �s az �rfi cs�ny�n veszekedtek. P�r hete p�ld�ul nagyon szomor� volt… bizony – b�logatott a man�. Harry lassan lecs�szott az �gyr�l, �s kez�ben a nyul�val elindult lefel�. Nem tudta, hogy mi ez az eg�sz, csak azt tudta, hogy sz�lnia kell r�la Pitonnak. Odament a f�rfi ajtaj�hoz, �s bekopogott.

 

- Mi van? – d�rrent r� a f�rfi, ahogy ajt�t nyitott. Harry makacs elsz�nts�ggal n�zett r�.

 

- Trixi azt mondja, a mama d�h�s… – kezdett bele duzzogva.

 

- Mi? M�gis honnan veszi ezt?   – �rtetlenkedett a f�rfi.

 

- �gy igaz uram! Az �rn� m�rges, nagyon m�rges. Biztos a veszeked�s miatt… Trixi �rzi, a man�k �rzik a heves �rzelmeket. M�ltkor is, mikor az �r olyan szomor� volt az asszonyom szob�j�ban, az asszonyom is szomor� volt, de nagyon – bizonygatta.

Perselus hitetlenkedve l�pett ki a szob�j�b�l, �s indult el az emelet fel�. �gy szedte a l�pcs�fokokat mintha az �lete m�lna rajta. Harry m�g jav�ban a l�pcs� alj�n�l j�rt, mikor Perselus m�r Lily f�l� g�rnyedve vizslatta a n�t.

 

Harry m�g mindig kiss� duzzogva �llt meg az ajt�ban. M�g nem tudta kiverni a fej�b�l azt, amit a f�rfi mondott r� �s az apj�ra. Az egy dolog volt, hogy � mit gondolt r�la, de az m�r teljesen m�s, hogy Piton mik�nt besz�l James Potterr�l. Perselus alaposabban megvizsg�lta Lilyt, �s m�g egy diagnosztikai b�b�jt is lefuttatott, de az csak a megszokott �rt�keket mutatta.

 

- Trixi, biztos vagy abban, hogy Lily �rz�seit �rezted? – fordult oda a man�hoz.

 

- Igen, uram! Trixi eg�szen biztos benne – esk�d�z�tt a man�.

 

Perselus gondterhelten n�zett v�gig �jra Lilyn. Nem akart rem�nykedni, hiszen a t�ved�s t�ls�gosan is f�jdalmas lett volna.

 

- Most mit �rez? – k�rdezte Piton. Trixi n�zte egy darabig Lily arc�t majd �gy sz�lt:

 

- M�r nem olyan d�h�s, mintha egy kicsit izgatott lenne – taglalta a man�. Perselus fel-al� kezdett j�rk�lni. Valahogyan ki kellett ugrasztania a nyulat a bokorb�l. Az els� gondolata az volt, hogy p�lc�val megfenyegeti Harryt, hogy Lily mik�nt reag�l r�, de ezt gyorsan elvetette. M�r �gy is j�csk�n kih�zta a gyuf�t a gyerekn�l, nem akart tov�bb rontani a helyzeten.

 

- J�l van… Nos Lily, Trixi azt mondja, �rzi az �rz�seid… akkor l�ssuk csak… Lily Evans, szerelmes vagyok bel�d, �s most megfoglak cs�kolni! – jelentette be, majd Harry �s Trixi legnagyobb d�bbenet�re, sz�jon cs�kolta a n�t.

 

Az eg�sz csak egy pillanatig tartott, majd gyorsan elv�lt t�le. Harry persze azonnal r�t�madt, �s elkezdte p�f�lni a f�rfi karj�t. Mikor azt�n Piton sikeresen lefogta a fi�t, Trixihez fordult.

 

- Most �rez valamit? – k�rdezte t�le.

 

- Zavarodott, �s azt hiszem egy kicsit megs�rt�d�tt… – motyogta a man�.

Perselus sz�ja sark�ban mosoly bujk�lt.

 

- Engedjen m�r el – f�rmedt r� Harry.

 

- Nyughass m�r… csak teszteltem any�dat, a m�sik alternat�va az lett volna, hogy t�ged meg�tkozzalak – vetette oda, amit�l a fi� megdermedt.

 

- Akkor ez most mit jelent? – k�rdezte cs�ndesen Harry.

 

Perselus b�tor�t�n n�zett a fi�csk�ra. Pr�b�lta visszafogni mag�t, elv�gre ez m�g nem jelentett semmit, de legal�bb m�r tudta, merre induljon.

 

- �desany�d hall minket, �s �rz�keli a jelenl�t�nk – mondta. Harry szeme hirtelen k�nnybe l�badt, �s akaratlanul is meg�lelte Pitont.

A f�rfi – b�r nem szerette a jeleneteket – mag�hoz h�zta a gyereket, �s hagyta, hogy az kis�rja mag�t. � maga is szeretett volna s�rni �r�m�ben, de sajnos ott volt a szomor� t�ny, hogy m�g iszonyatos er�fesz�t�seket kell tenni�k az�rt, hogy Lily esetleg, tal�n m�g id�ben mag�hoz t�rjen.

<<      >>

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.