nimphadora
Névnap

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
Chat
 
Házi kedvenc

 

 
Feszült pillanatok

Feszült pillanatok

 

 

Perselus hosszú percekig csak döbbenten meredt a nő ajtajára. Még mindig alig tudta elhinni, hogy az előbb csókolóztak. Ahogy lassan tudatosult benne a tény, a hirtelen öröm el is röppent, hiszen a nő visszautasította. A férfi arcára kiült a már jól ismert „gondolhattam volna” ábrázat, és dühösen száguldott végig a folyosókon, mígnem elérte saját lakrészét. Azonnal ledobálta magáról az összes ruhát, és besietett a zuhany alá. A hideg víz mit sem segített, hiába folyatta magára egy órán keresztül. Feje zsongott és érzelmei háborút vívtak egymással. Egyik pillanatban Lilyre volt dühös, aztán Jamesre, végül saját magára. Úgy egy órányi keserű gondolkodás után rá kellett jönnie, hogy itt az egyetlen, aki hibázott, az ő volt. Nem szabadott volna letérnie a jól bevált ösvényről. Hiszen mindenki úgy tartja, hogy a járt utat járatlanért el ne hagyd… Már hajnali három felé járt az idő, mire rászánta magát, hogy végre aludni térjen. Rémálmokkal teli három órás alvása nem volt a legjobb. Fáradtan, és ha létezik olyan, még inkább frusztráltan kelt föl. Már hét óra volt, ideje volt fölkelnie, mivel ő kíséri ki a diákok egy részét a vonathoz. Úgy döntött, mindent visszacsinál a régibe. A szekrényéhez sétált és kivett egy fekete nadrágot a hozzá való inggel és felöltővel, majd elővette hasonló színű talárját. Ahogy a tükörbe nézett, ismerős látvány tárult a szeme elé.

 

– Üdv újra itthon… - mondta gúnyosan a tükörképnek, és arca még inkább elsötétült. Megpördült, és sietős talársuhogás mellett elhagyta a szobát.

 

 

 

 

Lily sokáig az ajtónak támaszkodott. Szíve majd kiugrott a helyéről, de ugyanakkor irdatlan fájdalmat érzett. Úgy érezte, elárulta Perselus bizalmát és James emlékét egyáltalán. Annyira fáradt volt, hogy csak az ágyához akart eljutni. Kibújt ruhájából, és befeküdt a takaró alá. Ahogy visszagondolt a csókra, sírni kezdett. Teljesen elbizonytalanodott. A történtek annyira megviselték, hogy alig telt el pár perc és már aludt is. Ő szerencsésebb volt, neki nem voltak rémálmai, sőt… egész éjjel Perselusról álmodott.

Reggel már hatkor kidobta az ágy. Izzadtan és zilálva ébredt, ebben pedig nagy szerepe volt az álombéli férfinak is. Egy gyors zuhany után sietősre fogta, valakivel beszélnie kellett a dologról. Tanácsot kellett kérnie. De kitől? Ahogy így merengett, csakis egyvalaki jutott az eszébe. Narcissa.

 

– Ő majd megmondja, hogy mit kéne tennem… - suttogta a fürdőszobai tükörbe. Gyorsan felkapott magára pár ruhát, és már el is indult barátnője szobája felé. Nem foglalkozott azzal, hogy mennyi az idő, vagy hogy ők még föl sem keltek, odaérve azonnal bezörgetett. Beletelt egy percbe, mire egy laposakat pislogó szőke nő jelent meg előtte.

 

– Lily… mi történt? – értetlenkedett. A vörös hajú a hívást sem várta meg, azonnal becsörtetett és elgyötört képpel vágta le magát a kandalló elé. Lucius közben kíváncsian kidugta a fejét a háló ajtaján.

 

– Nincs egy kicsit korán a „bandázáshoz”? – érdeklődött a férfi. Hangjából kiérezhető volt, hogy most nem igazán örül a nő jelenlétének.

 

– Én… sajnálom… - suttogta Lily, miközben arcát a tenyerébe temette. Cissy odasietett mellé.

 

– Mi történt? – érdeklődött ismét, miközben barátnője hátát kezdte el simogatni. Lily vett egy mély lélegzetet, és belekezdett.

 

– Perselus tegnap megcsókolt… - suttogta. Persze erre már Lucius is közelebb ment hozzájuk, mert kezdett érdekes lenni a téma.

 

– De hát ez nagyszerű! – lelkendezett Cissy.

 

– Én is visszacsókoltam, aztán megijedtem, és beszaladtam a szobába, és azt mondtam neki: sajnálom… - Cissy elhúzta a száját.

 

– OÓ, képzelem, hogy Perselus hogy kilehet… drágám, nem tennéd meg, hogy… - Lucius értette a célzást. Rá hárult a nemes feladat, hogy megkeresse a bájitalmestert. Pár perc alatt felöltözött, némileg rendbe szedte magát, és már útra is kelt.

 

– Összezavarodtam… tegnap annyira jó volt vele lenni. Átölelni, hozzábújni… még megcsókolni is… - magyarázta Lily.

 

– Akkor mi volt a gond?

 

– Hát pont ez az! Hogy túlságosan jól éreztem magam… én nem csinálhatok ilyet, hiszen James… - suttogta a nő. Cissy felpattant, csípőre tette a kezét és úgy kezdett el kiabálni a másikkal.

 

– Te nem vagy normális! Sőt, egy önző, kishitű, döntésképtelen liba vagy… mit csináltál azzal a Lilyvel, aki a barátnőm lett? Miért jó az neked, hogy sanyargatod magad? Itt vagy te, egy gyönyörű és fiatal nő, és ott van Perselus, egy fiatal és okos férfi. Ráadásul még szeretitek is egymást… komolyan nem értelek – korholta le a vörös hajút. Lily elszégyellte magát és megrázta a fejét.

 

– Ráadásul még vele is álmodtam… - szipogta. Cissy feladva az előbbi harciasságát visszahanyatlott a nő mellé.

 

– Na és mit álmodtál? – kérdezte kíváncsian a szőke nő. Lily teljesen elvörösödött, így már magyarázkodnia sem kellett. – Aha, már értem… Nézd, nem mondhatok mást, mint eddig. Te szereted Perselust, és ő is téged. Tudom, hogy a férjed emléke még mindig itt van, de az itt lesz még tíz év múlva is… Perselus viszont nem biztos. Ismerem annyira, hogy tudjam, ez a mostani afférotok elég hozzá, hogy újra olyan legyen, mint régen. Ugyanaz a mogorva és fekete alak, aki semmi örömét nem leli az életben.

 

– Én is tudom, de ez akkor is nehéz – nyafogott Lily.

 

– Na, jó, felteszek pár villámkérdést. Mi a rosszabb, hogy Perselus a régi lesz, vagy az ha egyáltalán nem foglalkozik majd veled?

 

– Ha egyáltalán nem foglalkozik velem… - válaszolta Lily.

 

– Nagyszerű. Mi lenne rosszabb, ha Perselus átállna Vol… Voldemorthoz, vagy ha meghalna?

– Lily ijedten nézett a másikra.

 

– Nem akarom, hogy meghaljon… - tiltakozott.

 

–Nyugalom… Utolsó kérdés. Mi fájna jobban, ha Perselus örök életére magányos lenne, vagy ha találna maga mellé valakit, akivel ismét boldog lehetne, és nem Te lennél az? – Lily sóhajtott egyet.

 

– Mindkettő… - suttogta. Cissy halványan elmosolyodott.

 

– A magyarázat a következő: Attól jobban félsz, hogy elfordul tőled, de attól még jobban, hogy teljesen elveszíted, és nem lesz a közeledben. Félted az életét. Még arra is képes volnál érte, hogy elfogadd, ő egy másik utat választott, csak életben legyen… Az pedig mindegy lenne, hogy magányosan él tovább vagy talál valakit, mert az életed már nem lenne ugyanaz nélküle… Lily, fogadd el, hogy szereted Perselust, és James emléke örökké ott lesz a szívedben és az emlékeidben, de amellett most helyet kell csinálnod más valakinek is, aki nélkül az életed mit sem ér… - Lily sóhajtott és bólintott párat. Narcissának igaza volt. Nem tehette ezt magával, de legfőképpen azzal nem, akit szeret. Mert igen. Szerette Perselus Pitont, jobban, mint azt gondolta volna.

 

 

 

Lucius már csak a Nagyteremben érte utol a bájitalmestert. A sötét alak mogorvaságától meg is torpant egy pillanatra.

 

– Jó reggelt… - köszönt neki, majd leült mellé. Perselus csak morgott valamit, amit nem igazán lehetett érteni. –Hogy aludtál? – próbálkozott újra. Perselus ránézett, és elővette azt a tipikus „szerinted” nézését. Eltelt pár perc, mire Lucius újra meg tudott szólalni.

 

– Na, jó, mi a frász bajod van, elvégre tegnap Lilyvel csókolóztál,vagy nem? – suttogta oda –érdését a másiknak. Perselus majdnem kiköpte a kávéját. Kissé ijedten nézett Luciusra.

 

– Honnan… - kezdett bele, de Lucius leintette.

 

– Egy pityergő, és eléggé ideges vöröske kopogtatott az ajtónkon már hét előtt… Cissy éppen próbálja összekaparni. Nem tudom a részleteket, de a nő szenved… - Perselus kissé bűnbánón meredt az asztallapra.

 

– Hogy van? – kérdezte. Hiába minden, nem tudott közömbösen viselkedni, ha a nőről volt szó.

 

– Ramatyul, de bízz Cissyben, ő mindenkit rendbe hoz.

 

– Aha… - morogta a bájitalmester. Lucius kihasználta az alkalmat, hogy a másik most elég „gyenge”, így belekezdett.

 

– Perselus… veletek mehetnék mikor a vonathoz viszitek a gyerekeket? – A férfi értetlenül meredt rá.

 

– Minek? – csúszott ki száján a kérdés.

 

– Szét akarok nézni Roxmortsban… - válaszolta.

 

– Még egyszer kérdezem. Minek? – kontrázott rá a bájitalmester.

 

– Mert még nem vettem ajándékot a feleségemnek, azért… különben te mit vettél Lilynek? – faggatózott. Perselus felvonta a szemöldökét.

 

– Ez hogy jön ide? Amúgy meg egy könyvet a… - Lucius felszisszent.

 

– Az nem jó. Hogy akarod így meghódítani? – háborgott a szőke.

 

– Nem akarom meghódítani. Ő a férjének él, ennyi – zárta le az ügyet Perselus.

 

– Szerintem pedig hülye vagy, ha most nem hajtasz rá. Lily nem úgy jött oda, hogy „jajj, megszentségtelenítettem a férjem emlékét”, hanem „Perselus megcsókolt és én is őt!” – egész tűrhetően utánozta Lily hangját, ami Perselus egy kis mosolygásra késztette.

 

– Nézd, nekem már nem nagyon van kedvem harcolni egy olyan valaki ellen, aki meg sem tudja magát védeni – morogta végül Perselus.

 

– Hát milyen mardekáros vagy te?! Vedd le a lábáról a csajt, bolondítsd magadba. Érd el, hogy te legyél minden egyes gondolata… - vigyorogta Lucius.

 

– Mégis hogyan? – tette föl a költői kérdést Piton.

 

– Itt van hozzá a legnagyobb nőcsábász, aki most elvállalja a tanításod… - vigyorogta Lucius. Ezzel egy időben jelent meg Sirius is, aki meghallva az utolsó mondatot azonnal vigyorogni kezdett.

 

– Ennyire nem kell dicsérni, annyira nem vagyok nagy szám, de ha be kell cserkészni egy csajt, szívesen segítek – ajánlkozott Sirius.

 

– Már csak az kéne, Black! Elég egy, egy ilyen jóakaróból, mint Malfoy, nem kellesz még te is… - morogta Perselus.

 

– Apropó, milyen csajról van szó? – érdeklődött Sirius. Perselus már éppen rá akart taposni Lucius lábára, hogy az nehogy elszólja magát, de elkésett.

 

– Hát Lilyről. Azt hittem nyílt titok, hogy elepednek egymásért Perselus meg ő, csak Lily még mindig gyászolja a férjét és nem tud dönteni… - Sirius először elsápadt, majd elvörösödött.

 

– Piton, ajánlom, hogy messziről kerüld el Lilyt! Lehet, hogy James már nincs itt, de megvédem azt, ami az övé volt. Hacsak egy ujjal is hozzá mersz érni, szétátkozom a segged – morogta fenyegetőn. Ahogy Perselus és Sirius farkasszemet nézett, megjelent Cissy és Lily, akik még elcsípték Black fenyegetőzését.

 

– Sirius! Köszönöm, hogy meg akarsz védeni, de semmi szükségem rá. Már nagy vagyok, és nem a te dolgod, hogy James emlékét védd… A fenyegetőzéssel pedig amúgy is elkéstél, mivel tegnap megcsókoltam Perselust… - a kijelentésre a tanári asztalnál mindenki ledöbbent, köztük a bájitalmester is. Lily kissé vöröslő arccal helyet foglalt a férfi mellett, aki tátott szájjal meredt rá. Nem tudta elhinni, hogy ezt így mindenki előtt bejelentette a nő.

 

– Öhm… Perselus, akkor mehetek veletek délelőtt? – terelte a témát Lucius.

 

– Mi? Ja, igen… nekem mindegy, úgyis Lupintól függ… - válaszolta Perselus visszanyerve valamennyire higgadtságát. Narcissa érdeklődve kapta oda a fejét, hiszen régen hallott ilyesmit utoljára férjétől.

 

– Miért akarsz velük menni? – érdeklődött. Lucius csak megvonta a vállát.

 

– Nincs különösebb oka, csak mivel úgyis kimennek, nekem sem ártana kicsit kimozdulni – hazudta. Narcissa kétkedve fogadta a dolgot, de úgy vélte, hogy jobb, ha nem szól bele. Ennek is örülnie kellett, hiszen férje pár napja még be akart zárkózni a szobájába. Perselus eközben megkövülten ült a helyén, döbbenetéből pedig Albus zökkentette ki.

 

– Perselus, fiam, mondd csak, milyen bájitalon dolgozol mostanában? – faggatózott. Piton, mint aki álomból ébredt, az öreg felé fordult.

 

– Öm… a farkasölő főzetet próbálom tökéletesíteni. – Lupin szinte áhítattal nézett Pitonra.

 

– De hiszen az már tökéletes!

 

– Tökéletes egy frászt… majd akkor lesz az, ha egyáltalán nem változol át – morogta Perselus. Lily közben óvatosan Perselusra nézett, aki a zöld szemek láttán elvörösödött. Végignézett a férfin és kissé elszomorodott látva, hogy az teljesen befeketedett.

 

– Meghalt valaki? – kérdezett rá végül.

 

– Nem…

 

– Akkor miért vagy feketében? – kötözködött a nő.

 

– Csak… - Lily türelme kezdett elszállni.

 

– Most ezt fogod játszani? – Piton vállat vont.

 

– Igen… - Lily összeszűkült szemekkel fordult vissza reggelijéhez és a felgyülemlett feszültséget mind Siriuszon vezette le. A férfi óvatlan volt, és pont a legrosszabbkor tett megjegyzést Pitonra.

 

– Rohadt mardekáros…

 

– Sirius Black! Vagy befejezed a gyerekes rivalizálást, vagy most azonnal kotródj fel a szobádba, de ami még jobb… TEDD A DOLGOD VÉGRE, ÉS LÁSS MUNKÁHOZ! – Az a néhány diák, aki a Nagyteremben volt, majdnem szívbajt kapott, hiszen ezt a kedves nőt még sohasem hallották így kiabálni. Lily fújtatva tolta hátra a székét, és kiviharzott a teremből. Albus rosszallóan megcsóválta a fejét.

 

– Ti fiatalok sohasem tanultok… - a jelenlevők mind értetlenül meredtek rá. – Sohase bánts meg egy nőt, se tettekkel, sem pedig szavakkal… vagy olyan szörnyűségben lesz részed, mely rosszabb a halálnál… - kuncogta az öreg. Minerva helyeslőn bólogatott a dologra.

 

– Persze… mintha a nők szentek lennének… - morogta Sirius. Ezt meghallva az asztalnál lévő összes nő úgy nézett rá, hogy inkább elmenekült az asztaltól.

 

– Black egy barom – morogta Piton.

 

– Hát, te sem vagy valami Merlin áldása, Perselus… - vágott vissza Minerva.

 

– Most meg mi baja van velem? – fakadt ki Piton.

 

– Csak annyi, hogy te se játszd itt a sértett kisgyereket. Fogd magad, és menj szépen Lily után… - Piton keresztbe tette kezeit és úgy válaszolt.

 

– Nem. Nem vagyok holmi gyerek, akinek parancsolgathatnak… - Persze ez igaz is volt egészen addig, mag Minerva nem fogta magát és húzta meg Piton fülét, akár egy gyereknek.

 

– Perselus, a most, az… MOST! – kiabálta Piton fülébe. A férfi felpattant és úgy szaladt ki a teremből mintha az élete múlna rajta. Remus pislogva nézett Piton után, de nem ő volt az egyedüli. Lucius is hasonlóan meglepetten fogadta, hogy Perselus megfutamodott.

 

– Ez elszaladt… - dünnyögte a szőke férfi.

 

– Te nem szaladtál volna el a helyében? – kelt Perselus védelmére Lupin. Lucius odasandított Minervára, aki még mindig dühösnek tűnt.

 

– Öm… mikor indultok a gyerekekkel? – váltott gyorsan témát Malfoy.

 

– Úgy egy óra múlva indulunk az első csoporttal – adta meg a választ Remus, majd tovább folytatták a reggelit.

 

 

Lily dühösen sietett a gyengélkedő felé. Bosszantotta, hogy Sirius még mindig ennyire gyerekesen viselkedik. Azt hitte, az utóbbi időben a férfi valamennyire megkomolyodott, már ami a Perselusszal való kapcsolatát illeti. De nem! A férfi továbbra is úgy viselkedik, mintha még mindig iskolatársak lennének.

 

A másik ami miatt dühös volt, Perselus megnyilvánulása. Vagyis inkább annak a hiánya. A férfi nem törte össze magát, hogy kiálljon mellette. Sőt! Meg se mukkant… mintha nem is érdekelte volna az előző esti csók. Ráadásul teljesen befeketedett, amit Lily utált. Ha létezik olyan, még jobban össze volt zavarodva. Még igazából fel sem fogta, hogy mit is vallott be az asztalnál. Ahogy tudatosult benne, hogy titkát kiadta jó pár embernek, hirtelen megtorpant. Elkezdett zilálni, és el is sápadt. Hirtelen úgy érezte, mintha a talaj kicsúszna a lába alól.

Perselus eleinte csak azért hagyta ott a Nagytermet, hogy ne kelljen tovább hallgatnia az idős boszorkány „károgását”. Végül úgy döntött, hogy a nő után megy, és megkeresi. Elvégre neki is joga van tudni, hogy miért hozta a másik ilyen kellemetlen helyzetbe. Persze magában egyáltalán nem tartotta kellemetlennek azt a bizonyos helyzetet, na de azért így nyíltan kijelenteni egy csomó ember előtt, mégis csak túlzás volt. Magában fortyogva indult el Lily szobája felé, csakhogy félúton a folyosón már meg is találta akit keresett. A nő mozdulatlanná dermedve állt a folyosó közepén, majd vészesen inogni kezdett. Perselus odarohant, és még idejében kapta el. Bár a nő nem ájult el, nem igazán értette, hogy a másik miként került oda mellé. Megkapaszkodott Perselus nyakában, mire a férfi felkapta az ölébe.

 

– Jól… vagy? – kérdezett rá idegesen.

 

– Persze. Te hogy kerültél ide? – értetlenkedett a nő. Piton elhúzta a száját, majd tétován mégis letette a nőt, aki kénytelen volt megállni saját lábán.

 

– Minerva utánad zavart – vallotta be. Lily felhorkantott, majd összeszedve magát elindult eredeti célja felé. Perselus megdöbbent, de nem igazán tudott megszólalni. Inkább szépen csöndesen követte a másikat. Lily a gyengélkedő ajtaján belépve egyenesen a gyerekeknek fenntartott játszótér felé igyekezett.

 

– Á, jó reggelt, Lily kedves! – köszönt rá a javasasszony.

 

– Magának is, asszonyom – biccentett a nő. Perselus szabályosan bevágtatott a nő után.

 

– Perselus – köszönt a férfinak is, aki csak egy biccentéssel jutalmazta. Mikor Harry már Lily karjaiban volt, Perselus odakerült a nő elé. Lily megpróbálta kikerülni, de Perselus nem hagyta magát.

 

– Eressz az utamra…

 

– Nem, amíg meg nem mondod, hogy mire volt jó ez az egész – morogta a férfi.

 

– Nem tudom, hogy miről beszélsz – hazudta a nő.

 

– Tudod te nagyon jól. Miért kellett elárulnod azt a… csókot? – vette egyre halkabbra a hangját. Lily sértetten felkacagott.

 

– Ó, bocsánat! Azt hittem, hogy nem nagy titkot árulok el…

 

– Hogy mi van? – értetlenkedett Piton.

 

– Azt hittem komolyan akarsz tőlem valamit, de erre te az első ilyen… nyilvános dolgon kiakadsz… - vitatkozott. Perselus idegesen a hajába túrt.

 

– Már megbocsáss, de tegnap nem én utasítottam vissza a másikat, és nem én tekintettem hibának, ahogy nem én kértem bocsánatot a másiktól! – emelte föl a hangját. Lily tátott szájjal meredt a másikra.

 

– Te csak ne emeld föl a hangod velem szemben! – kezdett bele a kiabálásba ő is. Persze közben már Harry is rákezdett a bömbölésre, mert nem értette, hogy „szüleinek” miért kell veszekednie. A jelen levő Draco, hasonlóan kis barátjához, szívszaggató visításba kezdett.

 

– Látod mit csináltál?! – vádaskodott a férfi.

 

– Még hogy én?! Te voltál az, aki még csak annyira sem vette a fáradtságot, hogy kiálljon mellettem! Egy árva szót sem szóltál a Nagyteremben, csak mélyen hallgattál. Ha ennyire szégyelled, hogy James Potter volt feleségével hozzanak szóba, akkor talán el sem kéne kezdenünk ezt az egészet! – hadarta a nő, de már meg is bánta. Dühösen hátat fordított a másiknak, majd kiviharzott a gyengélkedőről. A javasasszony megpróbálta megnyugtatni Dracót, aki már csak halkan szipogott. Perselus megsemmisülten meredt az ajtóra, ahol Lily kisietett.

 

– Bár nem az én dolgom, de szerintem nem mondta komolyan… - kezdett bele a nő.

 

– Honnan tudja maga… - morogta Piton és elindult a kijárat felé.

 

– Csak onnan, hogy tisztán látszik rajta az őrlődés a férje emléke és miattad. Adj neki időt, Perselus!

 

– Én adtam volna, de ő kezdett bele idő előtt ebbe az… egészbe, majd szépen visszautasított, pofára ejtett, elhúzta előttem a mézesmadzagot, én meg mint valami hülye, ráharaptam. Tessék, szét lehet kürtölni ebben az átkozott kastélyban, hogy Perselus Piton ismét megszívta! – kiabálta teljes tüdejéből, majd ő is elviharzott. A javasasszony csak a fejét csóválta, miközben Dracót nyugtatgatta.

 

– Látod milyen buták a felnőttek?

 

5 hozzászólás
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
2011.06.05. 21:27
Weantra

Szia!

Volt végre egy kis szabad időm, úgyhogy visszatértem hozzád, hátha felkerült pár új fejezet, és szerencsére fel. Nagyon tetszenek! Imádom! Szét vigyorogtam a fejem olvasás közben. 

Tátva maradt a szám, amikor Lucius csak úgy odalökte, hogy Perselus csókolózott Lilyvel. Szegény Piton. Remélem jól jönnek majd ki a veszekedésükből, bár semmi sem megy könnyen.

Alig várom, hogy fent legyen a kövi fejezet! :D

Gratu!

2011.05.26. 22:15
Volgret

Szia!

Nos kijelenthetem, hogy mind Perselus, mid Lily bolond:) Luciust ás Marcissat nagyon megszerettem.

2011.05.23. 17:32
alice94

Szia!
Nagyon tetszett.....megérte várni ráá

már nagyon kíváncsi vagyok mi lesz a végee.....

2011.05.23. 14:40
anei

Hű, de jó volt a fejezet! Lilyn és perseluso jót nevettem. Köszi a frisset és várom a folytatást!

2011.05.20. 13:10
Smaragd

Szia,

tetszett az új feji, és azt kell mondanom egyetértek Perselussal függetlenül attól, hogy megértem Lilyt is. Kíváncsian várom a folytatást.

 


Válasz:

Igyekszem mind a két oldalt pártatlanul bemutatni, ezek szerint sikerült :D

Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
 
Oldalajánlás
 
Saját írásaim
 
Mások írásai
 
Pontos idő
 
Naptár
2024. Május
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
Hirdetőfal

Nimphadora: Sorsdöntő fordulat
13. fejezet
Egyelőre felfüggesztve de nem véglegesen!
 

Nimphadora: Piton fia

Befejezett!

  

 

 
Szavazás
Lezárt szavazások
 
Látogatók
Indulás: 2009-06-30
 

Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!