Tal�lgat�sok

A reggel hamar elj�tt, �s mire Sirius nyitogatni kezdte a szem�t, Remus m�r a f�rd�szob�ban volt. A mellette �l� alakt�l �rkez� pap�rserceg�sre �bredt f�l.

– ’ reggelt… - mordult f�l, mire a n� elmosolyodott.

– Neked is.

Siriust egyre jobban irrit�lta a n�nek ez a fajta viselked�se, vagyis hogy mindig, mindenkivel, minden helyzetben ilyen… kedves.

– Mi van, valami vid�t� b�jitalt szedsz stik�ba? – k�rdezett r�, mire a n� megr�zta a fej�t.

– Arra nincs sz�ks�gem, el�g a pozit�v gondolkoz�s…

Sirius felvonta szem�ld�k�t, majd a f�rd� ajtaj�ra meredt.

– Mikor ment be?

– Alig p�r perce… - v�laszolta a n�.

�jabb p�r perc eltelt�vel megjelent Remus, �m kor�ntsem az az elgy�t�rt �s kimer�lt v�ltozata, mint amit a m�sik m�r megszokott.

– Sz�p j� reggelt, mindenkinek! – k�sz�nt vid�man, Sirius erre elvigyorodott.

– �regem, kicsattansz az �leter�t�l, mi ez a j�kedv? M�k�s pip�t sz�vtatok? Siker�lt leny�lni Dumbi mag�n k�szlet�t?

Remus elnevette mag�t �s Aurora is elmosolyodott.

– Soha �letemben nem voltam m�g ilyen boldog. Ez a f�zet t�nyleg nagyon j�, tegnap nem �rj�ngtem, nem lettem teli sebekkel, ami azt is eredm�nyezi, hogy nem kell m�g att�l is szenvednem. Viszont, ami enn�l is jobb, hogy szinte teljesen j�l vagyok, semmi f�jdalom, vagy �melyg�s, sem rossz k�z�rzet. Ok�, kiss� f�radt vagyok �s lehet, v�gig tudn�m aludni a napot, de ennyi! Perselus egy isten!

Az eml�tett ekkor l�pett be az ajt�n.

– Ki sz�l�tott? – k�rdezte p�khendin a f�rfi, majd el�gedetten n�zett v�gig Remuson. – L�tom jobban vagy…

Remus k�nnybe l�badt szemmel indult el fel�, hogy �t�lelje, de Perselus meg�ll�totta.

– Ho-h�, �csi, Lupin, ennyire m�g mindig nem vagyunk j�ban. Tegnap �gy is t�bbet kaptam bel�led, mint azt szerettem volna… - ezen mindenki nevetni kezdett.

– Perselus, k�sz�n�m…

– Ne tedd, te igaz�n nem tehett�l err�l az eg�szr�l…

Remus szomor�an b�lintott. Azt az egyet sajn�lta, hogy sz�lei m�r nem osztozhatnak vele a boldogs�gban.

– Na, a miniszt�riumi kisasszony hogy �ll? – �rdekl�d�tt Sirius �tn�zve a pap�rk�tegre.

– Lassan k�sz, de ha azt szeretn�d, hogy miel�bb elh�zzak, k�rlek, ne tarts fel, �s k�l�nben sem kell k�nt�rfalazni, mondd meg ny�ltan – v�laszolta a l�ny, amivel meglepte a f�rfit.

– De �n nem…, vagyis ja, igen, pontosan erre gondoltam… �hm, sz�val, mikor h�zol el innen?

A n� felvonta egyik szem�ld�k�t, majd �gy sz�lt:

– Ejnye, Sirius, ne l�gy t�relmetlen…, k�l�nben pedig… k�sz! Teh�t, m�r indulok is vissza a miniszt�riumba. K�sz�n�m a seg�ts�get, Remus…

– Nincs mit, de ugye j�l sejtem, hogy �n m�g nem vagyok lerendezve ennyivel? – faggat�zott a f�rfi.

– Sajnos, j�l l�tod, tudod, a miniszt�rium f�l�ves megfigyel�st �rt el�, a k�vetkez� szakaszban hosszabb ideig leszek itt… - Siriusra pillantott, aki �gy tett, mintha meg sem hallotta volna.

– Az�rt ne csak az ellen�rz�sekkor l�ssunk. Valamikor, ha lesz szabadid�d, gyere el, j� lenne egy kicsit besz�lgetni… - sz�lalt meg hirtelen Remus.

– Rendben, majd k�ld�k baglyot �s egyeztet�nk. Most viszont megyek. Perselus, �dv�zl�m Lilyt… viszl�t! – azzal m�r ki is s�t�lt az ajt�n.

Remus el�gedetten n�zett ut�na. Sirius f�lf�jt k�ppel v�gtatott bar�tja el�.

– H�, te meg�r�lt�l? Minek h�vod �t ide? Ennyire nagyon szereted az �nsanyargat�st vagy mi? – Remus elk�pedve n�zett a m�sikra.

– M�r bocs�ss meg, de Aurora egy intelligens �s kedves n�, akivel m�g az iskol�b�l ismerj�k egym�st. J� lenne vele besz�lgetni, �s nem csak arr�l, hogy milyen, mikor a bord�im �trendez�dnek bel�lr�l! – fakadt ki Remus.

– J�l van, na… csak ideges�t, ha itt van. Mindig azt hiszem, hogy k�mkedik, �s csak az alkalmat lesi, hogy lecsaphasson r�d… - morogta Sirius b�ntudatos �br�zattal.

– Sirius, te h�lye vagy… na de m�r mindegy…

– Aprop�, eln�z�st a k�zbesz�l�s�rt, de Alastor visszat�rt a cs�sz�m�sz�nkt�l

A k�t f�rfi gyorsan �sszekapta mag�t, �s elindult Perselusszal egy�tt az igazgat�i iroda fel�. Mikor bel�ptek, igencsak meglep�dtek, hiszen Mordont el�g ramaty �llapotban tal�lt�k.

– R�mszem…, mi t�rt�nt? – t�totta el a sz�j�t Sirius.

Mordonnak hi�nyzott a m�l�ba, �s legal�bb egy tucat sebb�l v�rzett.

– Ne t�tsd f�l�slegesen a bag�les�d! Ink�bb gyertek beljebb, f� a biztons�g… - hadarta az �reg, �s k�zben szeme �r�lt m�dj�ra forgott a hely�n. 

– Aha – ny�gte Black, majd lehuppantak Albusszal szemben.

– Nos, amint l�tj�tok, nem volt k�nny�, de Alastor szerencs�vel j�rt – mutatott az asztalon l�v� k�t �ri�si m�regfogra.

– Azt a rohadt… ez hatalmas – ny�g�tt f�l Remus.

– M�gis, mit v�rt�l, fogpiszk�l�t? – sz�lt oda nem t�l kedvesen Mordon.

– Az akci� sikeres volt, a basiliscus elpusztult, a m�regfog�t megszerezt�k, �s senki sem veszett oda akci� k�zben… - sorolta Dumbledore, de Mordon f�lbeszak�totta.

– Na �csi, �s az �n l�bammal mi lesz?! M�r �gy hozz�m n�tt! – ironiz�lt a f�rfi, de senki sem nevetett.

– Kedves Alastor, tudom, hogy mily f�jdalom volt elvesz�teni, de hidd el, b�s�gesen k�rp�tolunk �rte t�ged – az auror csak morgott valamit az orra alatt, amit senki sem �rtett. – Nos, m�r csak a mi kett�s k�m�nkre v�runk. Perselus van r�la valami h�r? – a f�rfi megr�zta a fej�t.

– M�g mindig semmi, de a sajt�ban sem �rtak semmi k�l�n�set, ami a „lebuk�sukra” utalna.

– �n nem b�zom Malfoyban, minek kellett �t beszervezni? – fakadt ki Sirius.

– Egyet kell �rtenem a tacsk�val, ez hatalmas bakl�v�s volt, Albus!

– K�rlek titeket, pr�b�ljatok meg megnyugodni. Mr Malfoy letette nekem a Megszeghetetlen Esk�t, �s nem olyan bolond, hogy f�l�ldozza mag�t �s a csal�dj�t. V�rjunk m�g p�r napot, �s ha azut�n sem jelentkeznek, akkor majd mi megy�nk �rt�k –aj�nlotta az igazgat�.

– Teh�t, elpuszt�tjuk a horcruxokat? – s�rgette �ket Sirius.

– Nem, fiam, azzal m�g v�runk. Nem tudni, hogy Tom mennyire �ll �sszek�ttet�sben vel�k. Az is lehet, hogy meg�rzi, amennyiben azok elpusztulnak – mindenki �rt�n b�logatott.

– Akkor mit csin�ljunk? �lj�nk �lbe tett k�zzel, ameddig Malfoy meg nem jelenik?

– Sirius, de be van s�zva a valagad… - mordult f�l Remus.

– Nem b�rok t�tlen�l �lni! Az igazgat� m�r megszerzett egyet, Malfoy, ha igaz kett�t hoz. Nem hagyhatom, hogy egy ex-mardek�ros surm� legy�zz�n! – Perselus �lesen besz�vta a leveg�t.

– Ha ennyi szabadid�d van, �s nincs jobb elfoglalts�god, ak�r �t is kutathatn�d a kast�lyt a nap folyam�n – aj�nlotta Perselus.

– Ez nem is rossz �tlet, elv�gre az utols� horcrux valahol a kast�lyban leledzik… Remus, te ma m�g pihenj, Perselus, k�rlek seg�ts Siriusnak f�lkutatni a kast�lyt – Mordon megk�sz�r�lte a tork�t. – �, kedves bar�tom, sz�vesen b�zn�k r�d hasonl� feladatot, de mint tudod, kiss� korl�tozott vagy, ameddig meg nem kapod az �j l�badat.

Mordon elh�zta a sz�j�t, de nem sz�lt semmit.

– Rendben, viszont sz�ks�g�nk van hozz� a t�rk�pre…

– Milyen t�rk�pre? – �rdekl�d�tt Sirius.

– Te ennyire h�lye vagy, vagy csak tetteted? Na, m�gis, milyen t�rk�pre?A Tekerg�k�re, te vadbarom! – Perselus kezdett kij�nni a b�ket�r�sb�l.

– J�l van m�r, „�n mindenkin�l mindent jobban tudok uras�g”– f�jta f�l mag�t Sirius.

Albus kotor�szott valamit a fi�kj�ban, majd el�vett egy megviselt pap�rt �s odaadta Perselusnak.

– Add ide, �gy se tudod hasz… - �m Perselus megel�zte Siriust, p�lc�j�t a t�rk�pre helyezte, majd elmondta a b�b�jt. 

– Esk�sz�m, hogy rosszban s�ntik�lok…

A t�rk�p kiny�lt �s lassan l�that�v� v�ltak a mindenfel� siet� l�bnyomok.

– Ezt meg honnan? – lep�d�tt meg Remus.

– Mint m�r mondtam, tudj�tok a j�v�… - megforgatta szemeit, majd tanulm�nyozni kezdte a t�rk�pet. L�tta, hogy Lily �s Harry m�g mindig a szob�jukban vannak, majd tov�bb n�zel�d�tt.

�gy t�z perc eltelt�vel m�r az egyik folyos�t szelt�k �t. Perselus m�lyen beletemetkezett a t�rk�p r�szleteibe, mik�zben Sirius �gy rohang�szott, mint p�k a falon. Perselus egy ideig t�rte, de azt�n elfogyott a t�relme.

– Black, ha nem maradsz nyugton, esk�sz�m, szarr� �tkozlak! – fenyegette meg a m�sikat, mire az meglepetten torpant meg.

– Mintha kiss� ideges lenn�l, Pipogyusz… - kezdett r� a f�ri.

Persze Piton sem hagyta annyiban a dolgot.

– Ha m�g egyszer �gy h�vsz, te bolh�s korcs, esk�sz�m, megnyuvasztalak – fortyant f�l.

– Na, majd pont te lenn�l az, aki v�gez velem, mi?!

– Hidd el, sz�ves �r�mest felt�r�ln�m veled a padl�t, �s ha ragaszkodsz hozz�, k�s�bb meg is tehetem, de el�bb meg kell keresn�nk azt az �tkozott t�rgyat! –

Sirius el�kapta a p�lc�j�t, �s m�r t�madni k�sz�lt, mikor Perselus egyszer�en kir�gta azt a kez�b�l.

– H�! Ez nem szab�lyos! – tiltakozott Sirius.

– Az �letben semmi sem szab�lyos vagy igazs�gos! Ha az lenne, az any�m �s a dr�gal�tos bar�tod m�g mindig �lne! Ha az lenne, neked nem kellett volna elsz�kn�d otthonr�l, nekem pedig nyugtom lett volna abban az istenverte lyukban, amit az otthonomnak kellett h�vnom! – fakadt ki Perselus.

Sirius kiss� elsz�gyellte mag�t, hiszen most m�r tudta, hogy mir�l is volt sz� pontosan.

– Bocs…

– Mindegy, ink�bb figyelj oda mit m�velsz, a fr�szt hoztad az el�bb arra a szerelmesp�rra…

Sirius �rtetlen�l n�zett k�rbe, hiszen a folyos�n senki sem volt.

– He? – cs�szott ki sz�j�n a nem t�l �rtelmes k�rd�s.

– Tudod, szerelmesp�rok… hetedik emelet… szoba… - pr�b�lta meg r�vezetni Blacket, aki �gy t�nt, m�g mindig nem �rti.

– Milyen szoba? – Ekkor Perselus alaposabban is megn�zte a t�rk�pet, amin nem volt jel�lve a Sz�ks�g Szob�ja ebb�l r�j�tt, hogy val�sz�n�, ez m�g a Tekerg�k el�tt is titok maradt.

– Figyelj �s tanulj… - intette maga ut�n a m�sikat, majd meg�llt egy falszakasz el�tt, �s kopogni kezdett rajta.

– Mr Adams, ha egy percen bel�l kij�nnek a szob�b�l a kisasszonnyal egy�tt, hajland� vagyok elfelejteni a fejenk�nti sz�z pont m�nuszt, amit majdnem szereztek a h�zaiknak…

Sirius azt hitte, Perselus meghibbant. Alig telt el f�l perc, �s a falon egy ajt� kezdett k�rvonalaz�dni, majd megjelent egy paprikav�r�s p�rocska.

– �hm… uram, �n… - habogott a griffend�les fi�. Ekkor l�tta meg Perselus, hogy a l�ny mardek�ros.

– Na sz�p, �n m�g azt hittem, hogy a saj�t h�zam tagjaiban van n�mi tart�s… na gyorsan t�njenek a szemem el�l, �s meg ne l�ssam magukat itt m�g egyszer. Sz�gyentelenek… - a l�ny m�r majdnem b�g�tt.

– Tan�r �r…, ugye nem mondja el…

– M�g csak az hi�nyozna, hogy ez kitud�djon. Ms Clarkson, tudtommal az �n csal�dja aranyv�r�, �s nem hiszem, hogy �r�ln�nek neki, ha kider�lne, hogy egy f�lv�r griffend�lessel m�szk�l… - Sirius csak kapkodta a fej�t. – Na, ne kezdjen el b�gni… Nem mondom el senkinek, �s Black sem sz�l r�la semmit. Nem is l�ttuk magukat – a l�ny �r�m�ben �t�lelte tan�r�t.

– K�sz�n�m…

– Ne k�sz�nje, ha elfogad egy tan�csot. Amikor itt v�geznek, �s Voldemort m�g mindig hatalmon van, hagyj�k el Angli�t. Ne sz�ljanak senkinek, amint rendez�dnek a helyzetek j�jjenek vissza.

Ez meglepte a fiatalokat, de csak b�lintottak, majd siet�sen elszaladtak. Sirius �rtetlen�l n�zett Pitonra.

– Te… ezt mi�rt csin�ltad?

– Legyen el�g annyi, hogy tudom, mi lenne vel�k, ha maradn�nak… - Eml�keiben f�lsejlett el�tte egy megk�nzott l�ny holtteste, �s egy sz�tmarcangolt fi� teteme, akiket otthonukban kaptak el a Hal�lfal�k megmaradt tagjai.

– Aham, de figyelj, ez milyen szoba? – �rdekl�d�tt Sirius.

– Ez a Sz�ks�g Szob�ja.

– Mi�rt pont sz�ks�g? – faggat�zott tov�bb Sirius.

– Mondd, te t�nyleg ennyire h�lye vagy? A Sz�ks�g Szob�ja csak annak jelenik meg, akinek sz�ks�ge van r�. P�ld�ul Harry�k itt tartott�k a DS edz�seket, mikor Umbridge volt a dikt�tor…

– Ide rejt�ztek el? M�gis mekkora ez a hely? – lep�d�tt meg Sirius.

– Amekkor�t csak akarsz, de… mondd csak m�g egyszer?

– Mit? Hogy mekkora a hely?

– Nem, amit el�tte mondt�l – ripakodott r� Perselus.

– Itt rejt�zk�dtek? – n�zett r� k�tkedve.

– Igen.... h�t ez az, rejt�zk�d�s, rejtekhely… ide b�rmit elrejthetsz!

Sirius kezdte azt hinni, hogy Perselus megbolondult.

– Minden rendben? – k�rdezte t�tov�n.

– A legnagyobb rendben, ha nem ut�ln�lak, azt mondan�m, hogy zseni vagy.

A f�rfi akaratlanul is kih�zta mag�t, majd mint der�lt �gb�l vill�mcsap�s, neki is bevillant a dolog.

– Ezzel arra akarsz kilyukadni, hogy az az iz�… itt van bent? – Piton b�lintott. – Akkor mire v�runk?!

– Ne kapkodj, ezt meg kell besz�lni Albusszal, nem tudjuk, hogy pontosan milyen szob�ba rejthette el, gyere… - intette maga ut�n Blacket, aki egy v�llr�nt�s k�s�ret�ben k�vette �t.

Lily �ppen Harryvel tartott az igazgat�i fel�, hogy v�gre kider�tsen valamit Perselusr�l, mivel �t sehol sem tal�lta. A kis Harry m�r messzir�l kisz�rta a k�zeled� k�t f�rfit, �s hevesen integetni kezdett.

– Pelsi, Sili!

Lily h�trafordult, �s elmosolyodott. A tegnapi ellen�re most m�g Siriusnak is �r�lt.

– H�t ti merre j�rtatok?

– Majd megtudod, csak gyere vel�nk – s�rgette �t Perselus.

Felv�gtattak az igazgat�hoz, aki meg sem lep�d�tt a kis t�rsas�g megjelen�s�n.

– Megtal�lt�tok? – �rdekl�d�tt.

– Igenis, �s nem is – v�gta r� Sirius.

– Az hogy lehet?

– M�r mondom is. Teh�t a hetedik emeleten van egy titkos szoba, a sz�ks�g szob�ja. Csak akkor jelenik meg, ha valakinek sz�ks�ge van valamilyen helyis�gre, �s h�romszor els�t�l el�tte. Alapos gyan�m van, hogy Voldemort esetleg oda rejthette el a horcruxot… - Dumbledore megvakarta �ll�t.

– �rdekes, �s egyben probl�ma is. Gondolom, ha nem tudjuk pontosan milyen helyis�get is k�v�nt mag�nak, akkor nem tal�ljuk meg, amit keres�nk… - taglalta Albus.

– Igen, de pr�b�lkozni kell. K�ne egy �lland� ember, aki seg�t nek�nk keresni, �s nem engedi oda a di�kokat… - tan�csolta Perselus.

– M�gis, kire gondolt�l? Nincs olyan h�lye a Rendben, aki… - v�gott k�zbe Sirius, majd elhalkult. Mindenki �t n�zte, mire nagyot nyelt.

– H�, tudj�tok, hogy �n nem vagyok valami �szl�ny, ha �n pr�b�lkozok a keres�ssel, tuti, hogy m�g sz�z �v m�lva is ott fogunk pusztul�dni a szoba el�tt!

– Ejnye, Sirius, kiss� t�bb �nbizalmat… - dorg�lta meg Albus.

– Akkor Black lesz a kutat�nk. Jut eszembe, Black kutyak�nt mennyire j� a szagl�sod?

Sirius s�rt�d�tten elford�totta a fej�t.

– Ahhoz neked semmi k�z�d…

– Sirius, ne csin�ld, ez fontos. Figyelj, esetleg meg tudn�d �rezni a szag�r�l?

– Ahhoz el�bb egy helyis�gben k�ne lennem vele, �s m�g akkor sem biztos… - v�laszolta Lilynek.

- Nem baj, Pr�b�lkozz, Sirius… viszont f�leg �jszaka k�ne kutatnod, mivel a di�koknak felt�n� lenne, hogy mindig ott �llsz a fal el�tt… - Sirius unottan b�lintott. – Akkor h�t menjetek pihenni. Sirius, te pedig ideiglenesen bek�lt�z�l a kast�lyba, hogy �jjelente kutathass. A parancsnoks�ggal majd �n elint�zem a dolgot.

Sirius elk�sz�nt, majd elindult Remushoz, hogy kipanaszkodja mag�t. Lily furcs�n j�kedv� volt, ahogy a Piton mellett s�t�lt a folyos�n. Perselus oldal�t furdalta a k�v�ncsis�g, �gy hamarosan ki is bukott bel�le a k�rd�s.

– Mire ez a j�kedv? – Lily mosolyogva fel� fordult.

– Semmi k�l�n�s… Na j�, csak �r�l�k, tudod Remus v�gre rendben lesz. Veled is minden rendben, m�r nekem sincsenek r�m�lmaim… - vont v�llat.

– Akkor most m�r megleszel? �gy �rtem, hogy �jjelente…

– Csak nem zavarok? – k�rdezte kiss� szemreh�ny�n a n�.

– Nem! Csak m�r �gy is pletyk�lnak r�lad… r�lunk, �s nem akarom, hogy miattam sz�ljanak meg t�ged. Engem nem �rdekel m�sok v�lem�nye, de miattad agg�dom. A h�zamban m�r �gy is olyan pletyk�k terjengnek p�r hal�lfal� ut�d k�zt, hogy mivel fizeted vissza azt, hogy megmentettelek…

Lily �lla a padl�t verdeste.

– H�t ez… ez m�r t�lz�s! M�g ha �gy is lenne, akkor se lenne hozz� semmi k�z�k! – Perselus erre teljesen elv�r�s�d�tt. – Ne haragudj, nem akartalak zavarba hozni.

– Nem hozt�l… na de besz�lj�nk m�sr�l. Mit csin�lsz ma d�lut�n? – kezdte el terelni a t�m�t a f�rfi.

– M�g nem tudom, mi m�r ett�nk Harryvel, tal�n s�t�lni k�ne egy kicsit.

Harry kapva kapott az alkalmon.

– Hally, Pelsi j�t�k!

A f�rfi f�radtan n�zett v�gig a gyereken.

– Harry, f�radt vagyok, majd kicsit k�s�bb… - a kicsi lebiggyesztette sz�j�t. – Jaj, nehogy b�gni kezdj… tudod mit? A mami s�t�lni szeretne, k�s�rj�k el, nehogy elt�vedjen!

A kicsi h�mm�g�tt p�rat, majd b�lintott. Lily vid�man felkacagott, majd megcs�v�lta a fej�t.

– Ti f�rfiak…

�gy d�lut�n kett� k�r�l j�rhatott az id�, odakint egyre hidegebb volt, de ez nem g�tolta meg az agyonra fel�lt�ztetett kisfi�t, hogy k�rbe-k�rbe rohang�sszon, persze amennyire tudott ennyi ruh�t�l.

– Harry, kincsem, ne menj olyan messzire! – kiab�lt ut�na anyja.

Harry azonban csak szaladt, �lvezte hogy odakint lehet. Lily �s Perselus egym�s mellett s�t�ltak, hosszasan eln�zt�k a tavat.

– Perselus? – k�rdezte kis id� ut�n a n�.

– H�m? – j�tt a v�lasz. Perselus m�g nem is sejtette, hogy ism�t kutyaszor�t�ba ker�l majd.

– Tudom, hogy ez indiszkr�t k�rd�s, �s jogodban �ll, hogy ne mondj r�la semmit, de… abban a „vil�gban”… sz�val volt valakid? �gy �rtem, hogy biztos sok n� odavolt �rted, meg ilyenek, de volt valaki komolyabb is?

Perselus el�sz�r k�pni nyelni nem tudott. Azt�n arca kiv�r�s�d�tt, �s a hideg ellen�re izzadni is kezdett.

– �n �… sz�val persze voltak, de senki sem volt, aki komoly lett volna. B�r nem voltak annyian, mint ahogy azt elk�pzeled, s�t… Akik voltak, azok is Voldemort k�r�b�l ker�ltek ki, mint „jutalom”, ha �rted mire c�lzok – a n� elsz�rnyedt. – Ink�bb hagyjuk ezt a t�m�t, nekem sem kellemes, �s nem akarom, hogy megundorodj t�lem… - Lily megr�zta a fej�t.

– Nem! Csak meglepett, �n azt hittem, hogy volt valakid. Ezek szerint teljesen egyed�l volt�l annyi �ven �t? – a f�rfi elh�zta a sz�j�t.

– Azt hittem, ezt m�r megbesz�lt�k, de ezek szerint nem hitt�l nekem… -

Lily bocs�natk�r�n lehajtotta a fej�t.

– Azt hittem t�lozt�l, mikor arr�l mes�lt�l, hogy mindig egyed�l volt�l �s nem volt senkid… - vallotta be a n�.

Perselus fels�hajtott, majd k�nyszeredetten elmosolyodott. Gondolhatta volna, hogy mindenki sz�m�ra hihetetlen, hogy egyed�l volt �s nem seg�tett neki senki. Na, j�, a senki kiss� t�lz�s, hiszen ott volt Albus, de rajta k�v�l… se bar�tja, se kuty�ja, se senkije. Lily szomor�an n�zett k�rbe, majd ijedten felny�g�tt.

– Ajaj, hol van Harry?

Perselus olyan gyorsan kapta f�l a fej�t, hogy megreccsent a nyaka. K�rben�zett, de nem l�tta sehol a fi�t.

– Perselus, mondd hogy nem esett baja…- rim�nkodott Lily.

– Valahol itt kell lennie, nem szalad m�g olyan gyorsan… - morogta a f�rfi, majd elindult abba az ir�nyba, amerre sejtette �t.

A bokrok rejtek�ben, a titkos helyen, melyet m�r Harry is ismert, meg is tal�lt�k a fi�csk�t. Ott �lt a kid�lt f�n �s apr�cska kez�vel az odav�sett neveket tapogatta. Lily megk�nnyebb�lten szaladt oda hozz�.

– Jaj kincsem – �lelte mag�hoz. – Ilyet ne csin�lj t�bb�, hal�lra ijesztetted a mamit.

– Mi�rt j�tt�l ide, Harry? – k�rdezte Perselus, mik�zben � is le�lt a f�ra.

A kicsi megr�ntotta a v�ll�t. Perselus lesz�gezte, hogy ezt tuti Blackt�l vette �t.

– Kicsim, mi a baj? – k�rdezte a n� szel�den, mert l�tta, hogy a fi�nak valami probl�m�ja van.

– Pelsi nyem papi… papi medhalt… hol a papi? – k�rdezte kikerekedett szemekkel.

Lily lehuppant a hideg f�ldre, �s csak meredt maga el�. Fia okos volt, t�ls�gosan is. � pedig nem volt felk�sz�lve lelkileg egy ilyen besz�lget�sre, noha tudta, fia nem sokat fog f�l az eg�szb�l. Perselus megsajn�lta a n�t, �gy belev�gott. �l�be �ltette Harryt, �s nagy nehezen hozz�kezdett.

– Tudod, a papi b�tor volt, �s megv�dett t�ged �s a mamit… neki most m�r j�. Odaf�nt… odaf�nt van az �gben, a t�bbi j� boszork�nnyal �s var�zsl�val. A h�s�k oda ker�lnek, amilyen a papi is volt, �s amilyen az �n mamim is volt. Lehet, hogy most ott �cs�r�gnek egy felh�n, �s azt figyelik, hogy mit csin�lsz.

A kicsi f�ln�zett az �gre, az tele volt s�t�t felh�kkel.

– C�nya felh�… nyem l�t Hally… - motyogta a kicsi.

Lily visszatartotta kit�rni k�sz�l� k�nnyeit.

– Igen, most a cs�nya felh�kt�l te nem l�thatod �ket, pedig ott vannak. Teh�t j�l kell viselkedni, hogy b�szk�k lehessenek r�d, rendben?

A kicsi szomor�an b�lintott. Lily m�g mindig maga el� meredt, �s kibuggyan� k�nnyeivel k�zd�tt. Persze azt nem figyelt�k, hogy Remus �s Sirius nem messze t�l�k, a bokrokon k�v�l �llnak, �s b�szen hallgat�znak. Remus lehajtotta fej�t, Sirius pedig elh�zta sz�j�t. B�rmennyire is ut�lta Piton, ez�rt az egy�rt m�lys�ges tiszteletet �rzett ir�nta, hogy egykori ellens�g�r�l �gy besz�l Harrynek, mintha � lett volna a legt�k�letesebb l�ny az eg�sz vil�gon.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.