nimphadora
Névnap

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
Chat
 
Házi kedvenc

 

 
Kiderül az ok

Kiderül az ok

 

 

Odakint hirtelen szállt le az éj sötétje, és a ház lakói egyre feszültebb légkörben mozogtak. Glory még mindig rosszul érezte magát, Harry ki sem mozdult a szobájából, Hermione kezdett idegrohamot kapni, míg Ron egyfolytában Pitont szidta. Remus és Sirius estefelé még fölnéztek Gloryhoz, miután ott mindent rendben találtak hagyták a fiatalokat pihenni.

 

- Aggódom a lányért… - suttogta Remus. Sirius gondterhelten bólogatott, és zsebre tett kézzel baktattak lefelé a lépcsőn. Mikor már a földszinten jártak valamiféle zajra lettek figyelmesek odakint. Sirius az ablakhoz sietett, és legnagyobb meglepetésére egy bőrig ázott Pitont látott, amint éppen a kukák közül kecmereg ki. Odaintette magához Remust, majd sietve kitárták az ajtót. Piton csak arra lett figyelmes, hogy két pár erős kéz megragadja, és erővel húzza befelé egy ajtón.

 

- Mi van már… mit kellelel taszigálni… a szegény embereket… - a férfi hangja szaggatottan csengett, s erős alkoholszag lengte körbe. Remus undorodva nézett végig rajta.

 

- Ezt is megértük, Piton berúgott. – A kijelentésre Sirius elvigyorodott.

 

- Nocsak Pipogyi, ezek szerint tudsz te piálni, ha akarsz. – Sirius önelégült fejénél már csak Piton csuklása volt rosszabb.

 

- Miti… mit is mondtál? Pipo… popi… piogyi? – kérdezte két csuklás között. Majd a professzor irdatlan röhögésben tört ki. Remus az égre emelte tekintetét, s így szólt:

 

- Merlin, kérlek segíts, vagy most azonnal végezz velem! – rimánkodását nem hallgatták meg, Remus életben maradt, ráadásul egy totálisan részeg Pitonnal.

 

- Rendben vigyük be a madárkát a kalickájába, ha sokáig így folytatja, mindenkit föllármáz. – Sirius hangján érződött, hogy erősen próbál komoly maradni. Így végül a két férfi lecipelte Piton az alagsorban lévő szobájába. Épphogy sikerült beérniük a férfival, mikor az fennhangon kezdett el magyarázni.

 

- Mondtam, hogy ele... eresszetek… - Sirius megunva a panaszkodást, nemes egyszerűséggel elengedte a férfi karját, amitől az egyenesen az ágy felé zuhant. Remus nem számítva barátja cselekedetére, későn reagált, így nem tehetett mást, minthogy ő is elereszti terhét. A férfi nyekkenve landolt a puha takarón, majd kisvártatva dadogni kezdett.

 

- Mindig… is utál… utáltatok engem. – Sirius felvonta egyik szemöldökét.

 

- Ez nem újdonság. – jelentette ki semleges hangon.

 

- De… dede deee miért? – Sirius elgondolkodva nézte a bőrig ázott férfit.

 

- Nos, talán azért, mert könnyebb volt téged piszkálni és hibáztatni. – Piton értetlen fejét látva felsóhajtott. – Oké, bocsánat, amiért szemetek voltunk, bocs, amiért megátkoztunk, megszégyenítettünk, megvertünk és átvertünk, kínoztunk, gúnyoltunk és még Merlin tudja miket csináltunk veled. – Mire mindezt befejezte, Piton tátott szájjal nézett a férfira.

 

- Te most hazudtál. – állapította meg Piton.

 

- Hogy én? Én soha!  - Remus felhorkant.

 

- Sirius, legalább ilyenkor hagyd békén. – morogta Remus, majd kifelé terelgette barátját.

 

- Úgy se tud mást… egyikünk se. Mind kudarcot vallottunk. – fakadt ki Piton, amit eleinte sem Sirius, sem Remus nem értettek. Aztán ahogy a felismerés rájuk tört úgy lettek ős is egyre zárkózottabbak. – Hiába szóltam Albusnak… nem tett semmit. Hiába könyörögtem neki, hogy mentse meg Lilyt… nem tette. Elkésett, kudarcot vallottam és miattam, miattam… - Sirius szánakozva nézte a férfit. Nem gondolta volna, hogy még ennyi év után is így érez. Piton teste rázkódott. Remus tudta nagyon jól, hogy csupán az alkohol az, ami most engedte felszínre törni a férfi rejtett érzéseit. Kezét Sirius vállára tette, s kifelé kezdte terelgetni.

 

- Menjünk… - Ezzel már Sirius is egyet értett, így kisomfordáltak a szobából, ám Piton koránt sem maradt magára. A nagy hajcihőben nem vették észre, hogy valaki követte őket, majd az illető meghúzódott az egyik sarokban.

 

Harry, most karba tett kézzel figyelte, amint a Pitonról alkotott kegyetlen szörnyeteg képe pár perc alatt porrá hullik. Megkövülten állt, és nem akart hinni a szemének, hogy az a kőkemény és érzéketlen férfi, aki annyi éven át megkeserítette az életét, most ott zokog magába roskadva a saját ágyán. A fiú nem akarta még ennél is kényelmetlenebb helyzetbe hozni, de mikor elindult volna kifelé meghallotta a férfi hangját. Piton egy papírdobozt szedett ki az ágy alól, abból egy megkopott fényképet vett elő. Harry azt hitte hozzá beszél, s ezzel lebukott, de ahogy megfordult látta, hogy Piton a fényképhez beszél.

 

- Sajnálom… annyira. Nem tudtam segíteni, ezt is elszúrtam… mindig mindent elszúrok. Bárcsak itt lennél Lily… - Harry nem tudott tovább a szobában maradni, érezte amint szíve egyre szaporábban ver. Sohasem gondolta volna, hogy egyszer azt kívánja, bárcsak észrevennék csínytevés közben. Inkább bukott volna le a férfi előtt, hogy aztán egy kiadós lehordással ismét helyreálljon a világ olyannyira ismert rendje, melyben Piton a zsíros hajú pinceszörny, ő pedig a megmentési kényszeres griffendéles Kis Hős. Végül halkan kihátrált. Amint az ajtó bezárult utána, Harry lélekszakadva rohant föl az emeletre. Észre sem vette, hogy Sirius mellett sietett el.

 

- Harry! Hova ilyen sietősen fiatalember? – kérdezte a férfi, miközben kezében egy tálcát egyensúlyozott.

 

- Oh, bocsánat, észre sem vettelek… - hebegte a fiú.

 

- Azt észrevettem, kis híján elejtettem a tálcát Glory bájitalával együtt. – Harry lesütötte szemeit, s csak úgy szólalt meg.

 

- Hogy van? – Sirius közben fölért a lépcsőn.

 

- Tűrhetően… bár szerintem mindkettőtöknek jót tenne, ha beszélnétek. – Harry némán bólintott, s elindultak a lányok szobája felé. Az ajtón benyitva csak Gloryt találták odabent, a lány még mindig sápadt volt, ám széles vigyorral fogadta a két vendéget.

 

- Sziasztok. Mi finomat hoztál nekem? – ránézett a keserű bájitalra, és kedves arca azonnal undorodó arckifejezést öltött. – Bájital… fincsi.

 

- Sajnos nem csokibéka, de jobban leszel tőle. – Az apáskodó hangnemre Harry is elmosolyodott.

 

- Kár hogy nem te vagy az apánk… - és Glory felé kapta a fejét, majd szomorúan nézett vissza Siriusra.

 

- Én is mondtam, hogy azért egész jó apa lenne belőle… - Kuncogva figyelte, amint a férfi kissé kihúzza magát.

 

- Ne feszíts annyira Sirius, még a végén becsípődik a hátad! – Gonoszkodott Harry.

 

- Nagyon vicces, csak azért, mert az apátok lehetnék, még nem vagyok vénember! – Háborgott Sirius.

 

- Nehogy besértő… - kezdett bele Harry, ám ekkor a szoba ajtaja kitárult és egy eléggé szokatlan állapotban lévő Hermione robogott be az ajtón, észre sem véve a bent lévő vendégeket.

 

- A fene, már megint itt hagytam a fogkefémet, egyszer még a feje… - ahogy Hermione megfordult, észrevette, hogy nem csak barátnője tartózkodik a szobában.

 

- Sziasztok, hát ti? – tette föl a kérdést, ám a két férfi tátott száját nem tudta mire vélni. – Nektek meg mi bajotok?  - Glory nevetni kezdett.

 

- Hermione, te nem a fejedet hagyod el legközelebb, hanem a ruhádat… csak egy törölköző van rajtad. – Hermione nem mert végignézni magán, ám érezte amint a forróság elönti egész arcát.

 

- Hermione… nem piszkálásként, de… ÖLTÖZZ MÁR FÖL! – kiáltott Harry, és ezután Hermione lélekszakadva rohant ki a szobából, na persze a nagy kavarodásban fogkeféjét megint bent hagyta.

 

- Most meg itt hagyta a fogkeféjét… - sóhajtott föl Glory. – Sirius megtennéd? – A férfi nem értette mire is akar utalni, majd nagy nehezen észhez térve felmarkolta az említett tárgyat, és kisétált az ajtón.

 

- Hát ez meg mi volt? Ha beszélgetni szeretnél, ahhoz nem kell kiküldeni őt. – suttogta Harry.

 

- Nem azért, csak nem szerettem volna, ha Hermione még egyszer beront egy szál törölközőben, mert akkor szegény Sirius szívinfarktust kap. – Harry kikerekedett szemekkel nézett testvérére. – Ugyan már, nem igaz, hogy nem veszitek észre. Hermione egy gyönyörű nő, aki már majdnem tizennyolc éves. Okos, és a legkülönlegesebb személyiség, akit valaha láttam. Hülye az a pasi, aki nem nézi meg legalább egyszer alaposan. – Harry tétován, de egyetértően bólintott.

 

- Oké, de még mindig nem értem mi köze ennek Siriushoz. – Glory nagyot sóhajtott.

 

- Csupán annyi, hogy Sirius is emberből van… és mint mondtam Hermione elég különleges fiatal nő. – Harry összeszűkült szemekkel nézett a lányra, de hirtelen, mint akit leöntöttek hideg vízzel, felkiáltott.

 

- Hogy az a...!

 

- Csöndesebben Harry. Ez csak egy elmélet, ami az én fejemben született, de… de szerinted nem lenne jó ötlet? – Harry kissé fintorgott.

 

- Hát, tudod, Ron bele van zúgva Hermionéba, meg aztán Sirius az apja is lehetne! – Glory megforgatta szemeit, ami Harrynek olyan ismerős volt. – Na, ezt örökölted tőle!

 

- Mit örököltem, kitől? – kérdezett vissza a lány.

 

- Hát a szemforgatást! Csak nálad nem olyan riasztó, mivel a szemeid nem feketék. Komolyan az a pasi maga a megtestesült sötétség. – Sóhajtott föl.

 

- Nem az, hiszen akkor nem a mi oldalunkon állna. Lehet, hogy úgy néz ki, és a modora is olyan, de szerintem van még remény a számára.

 

- Gondolod? Inkább hagyjuk a témát, így is több volt mára Pitonból, mint amit egy év alatt meg lehet emészteni. – morogta a fiú.

 

- Miért, mi történt? Azon kívül… - Glory tudta, hogy ez kényes téma, mert még ő elfogadta a férfit olyannak amilyen, addig Harrynek hatévnyi utálatot kéne megsemmisítenie, vagy legalábbis elnyomnia.

 

- Semmi. – A lány, kétkedő pillantását látva viszont belekezdett. – Bekattant, elhagyta a házat pálca nélkül, aztán tök részegen került elő. Most meg… most meg ott gubbaszt a szobájában és magában motyog. – A zokogós részt direkt nem említette, hiszen elég lesz feldolgozni azt a férfinak egyedül is.

 

- Értem. Leülsz mellém? – Harry választ sem adva ledobta magát a lány ágyára. – Talán mesélhetnél valamit az iskoláról vagy anyáról… - És Harry belekezdett a mesélésbe. Minden kalandjukról beszámolt, és bár a lány alig tudta elhinni, mégsem kétkedett az elhangzott szavak hitelességében.

 

- Hát ez elég rázós volt. Hozzánk is eljutott a fiúnak a híre, aki óriáskígyót öl és a legsötétebb mágusokkal harcol, de ez Amerikában inkább meseszerűnek hatott – hadarta a lány meglepetten.

 

- Semmi gond, én se hinném el, ha nem éltem volna át őket. – Végül beállt a kínos csönd, és Harry nem tudván földobni más témát rákérdezett a lány állapotára.

 

- Jobban vagy már? – Bár a kérdés elég sután hangzott, hisz Glory még mindig sápatagon és szeme alatt karikákkal feküdt mellette, mégis szívből jött.

 

- Jobban, néha rám jön, többnyire, ha ideges vagyok, vagy nagy sokk ér, de van, hogy csak úgy magától rám tör. – Vállat vont, s a takaróját kezdte el fixírozni.

 

- És mik a tünetek? Az orvosok nem tudnak rá gyógymódot? – A lány felsóhajtott.

 

- Nem és sajnos a tünetek egyre rosszabbak lesznek. Súlyossági sorrendben így néznek ki. Kontrollálatlan remegés, hidegrázás, szédülés, émelygés, hányinger majd a hányás, aztán jön a láz, eszméletvesztés, és végül, vagyis nem végül, de jön a kóma. Eddig csak ez az egy bajom nem volt még. Az összes többi felsorolt elő szokott jönni. – hadarta nemtörődömül.

 

- És mi van a kóma után? – kérdezte Harry gyanakodva.

 

- Az már lényegtelen… - A lány szeme most olyan fakónak látszott, hogy Harry kezdett megijedni.

 

- De csak lehet rajta valahogy segíteni. Ha elkerülöd a stresszt, meg az idegeskedést, akkor csak jobb lesz! – A lány keserűen megrázta fejét.

 

- Próbáltuk. Negyedikben magántanuló voltam, és mondhatom, maga volt a dögunalom. Ellenben a tünetek mindig újra jöttek, főleg az évvégén. Az valami szörnyű volt. – Harry fölkapta fejét.

 

- Mikor kezdődtek a rosszulléteid? – a fiú olyan nagy hévvel tette föl a kérdést, hogy a lánynak hátrálnia kellett.

 

- Na és hol marad a híres angol távolságtartás?! – Harry bocsánatkérően húzódott hátra. – A nevelőszüleim azt mondták, hogy már egyéves elmúltam. Várj csak, azt hiszem, ezek mind föl vannak jegyezve. – Föltápászkodott az ágyból, és odasétált ládájához, majd abból egy kis füzetecskével tért vissza. Kinyitotta az első oldalon, majd Harryvel olvasni kezdték.

 

- 1981. október 31. – olvasták egyszerre, és Harry keze kissé megremegett.

 

- Mi történt Harry? – kérdezte ijedten a lány.

 

- Akkor támadt meg minket Voldemort, és akkor lettem árva. Attól tartok igazam lesz. – A lány értetlenül nézett rá, így Harrynek bővebben ki kellett, hogy fejtse gondolatmenetét. – Szerintem köztünk is van egy ilyen kapcsolat, mint Fred és George közt. Az ikrek között mindig van valamilyen különleges kapcsolat.

 

- Az lehet, de mi nem vagyunk egypetéjűek, így nem hiszem, hogy ilyesmiről lenne szó. – ellenkezett a lány.

 

- Pedig gondolj csak bele. – Kinyitotta a füzetet és sorra vette a dátumokat. – Ezeknek a többsége akkor volt, mikor én valamilyen galibába keveredtem. Mi van… mi van, ha te veszed át az én idegeskedésem?

 

- Kötve hiszem Harry. Ez nem bizonyított. – kötözködött tovább a lány, de végül Harry olyasmit mondott, ami eléggé meggyőzte őt.

 

- Akkor csak nézd a mai alkalmat. Neked úgymond nem kellett volna ennyire kibuknod, hiszen te valahol kedvelted Pitont már az elejétől fogva. Ellenben én utálom, teljes szívemből. Elvesztettem az apám, majd az emlékét, és végül kiderül, hogy az, akit utálok közelebb áll hozzám, mint azt bárki hitte volna. De ugyanekkor én mégsem akadtam ki annyira, mint te. Szerintem átveszed azt a stressz mennyiséget, ami engem ér, ez pedig teljesen kikészít, nem elég neked a saját bajod, még az enyémet is magadra vállalod szó szerint. – Glorynak egyet kellett értenie a dologgal, így valóban más a helyzet.

 

- Hát, így már hihetőbb, viszont akkor most mi lesz?

 

- Nem tudom, de ennek véget kell veti, nem akarlak elveszíteni saját magam miatt, mikor már megtaláltalak. – jobb karját átvetette a lány vállán, majd fejét nekidöntötte az övének. Még sokáig csöndben voltak, majd Harry a lány szuszogására lett figyelmes. Föl akart kelni, de nem volt hozzá szíve, így csak meghúzódott a lány mellett, úgy, mint annak idején, az ő idejük kezdetén.

 

3 hozzászólás
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
2009.08.10. 21:24
Fantasia

Hű a Merlinit. Részeg Piton?
He ezt is megértem. Piton részegen őszinte.

Amúgy a végén az ikrek aranyosak voltak.


Válasz:

Igen, a részeg Pitonért kaptam annó, de jó sokat XD

2009.08.03. 15:04
mei

Szia drága!

Hát erre nem gondoltam.De úgy hiszem,hogy senkinek nem jutott volna eszébe ha nem derül ki ez a kis titok amit ugye ismét Dumbledore titkolt el az érintettek előtt.Teljesen ledöbbentem azon,hogy Piton ennyire leitta magát bár ha belegondolunk akkor valahol érthető volt.Azért örülök neki,hogy még ha ilyen mértékben el is ázott de legalább nem esett baj amiatt,hogy a pálcája nélkül ment el vedelni.Viszont nagyon édes volt ahogy teljesen kivetkőzött magából amivel persze Siriust rendesen le is döbbentette.Olyan panaszos volt amikor közölte,hogy mindig is utálták őt és megkérdezte,hogy miért.Egy kicsit örülök,hogy Remus rászólt Siriusra,hogy legalább most hagyja békén.Aztán mikor elmondta,hogy kudarcot vallottak és nem csak ő hanem mindanyian,hogy hiába szólt Dumbledorenak elkésett mert senki nem hallgatott rá és miatta azt hiszem ő most ugyan azt teszi amit Harry szokott magát hibáztatja azért,hogy Lily meghalt.Tudom,hogy nem szép dolog ilyet mondani de egy kicsit örülök neki,hogy Pers ilyen mértékben leitta magát hiszen máskülönben nem adta volna ki magát ennyire főleg nem Siriusék előtt.Talán most már Sirius is megenyhül egy kicsit az irányába és elfogadja,hogy Perselus nem olyan mint amilyennek mutatni akarja magát.Harry pedig lehet,hogy még nem tudja elfogadni és feldolgozni,hogy az az ember az adesapja akit eddig folyamatosan utált,de talán az a kis jelenet amit látott a szobában idővel enyhülést fog hozni neki és talán idővel azt is el fogja fogadni,hogy a bájitalok mestere az apja.Annyira szívszorító volt látni ahogy ez a mindig rettenthetetlen erős férfi magábasülyedve zokog miközben egy fényképet nézegetve beszélni kezd és azt mondja,hogy mennyire sajnálja és,hogy mindig mindent elszúr.Pedig ez nem igaz.Remélem,hogy idővel ő is megbékél és talán egy idő múlva sikerül egy családként élniük.Bár azt hiszem,hogy ez nehezebb lesz hiszen mindannyian elég makacsok tudnak lenni.Ami Glory betegségét illeti erre aztán tényleg nem gondoltam.De végül is attól mert nem egypetéjű ikrek attól még ugyan úgy lehet kapocs köztük is.Mint az ábra mutatja van is.A dologban viszont az a szörnyű,hogy egyelőre nem lehet tudni,hogy ezen miként tudnának változtatni.Azért azt el kell ismerni,hogy elég nagy erejük lehet ha Glory ennyire rosszul lesz attól,hogy átveszi Harry idegeskedésének egy részét.Vagy pedig Harrynek az idegessége erősebb mint azt bárki gondolná.Nos remélem,hogy ha már Perselsu is ennyire kiadta magát akkor ezek után Sirius viselkedése egy kicsit meg fog változni vele szemben.Mivel azt mondtad,hogy igyekszel megszerettetni velem Siriust ezért remélem,hogy igazam lesz*bár nagyon kell igyekeznie Siriusnak,hogy megszeressem,kacsint*A fejezet viszont nagyon tetszett.Remek lett mint mindig.Élvezet volt olvasni.Köszönet érte.Nagyon kiváncsian várom a kövi fejezetet.Kiváncsi vagyok,hogy Hermi kit fog választani mert Glory elszólásából arra a következtetésre jutottam,hogy Siriusnak nem lenne közömbös a lány.Nagyon várom a kövi részt.  Puszika,mei.


Válasz:

Húúú hát igen, egy cseppet melléfogtál, de a lényeg, hogy még így is tetszett a fejezet. Tudom... (mi a jó francért kell nekem így csavarni a dolgokat...) imádom ezt csinálni XD a bonyodalom és a dráma az életem, már ami az írást illeti. (néha azért a való életben is XD) egyébként lesznek itt még meglepik és kirohanások, a gépen már 20 fejezet kész és készül a 21 :D de a dolgoknak még csak az elején járok

(ki tudja 30 biztos lesz, de lehet 40 is XD)

Még egyszer köszi a kritikát és mei... ugye tudod,

2009.08.03. 11:12
nimphadora23

Na ezért kaptam régebben, hosz mit tettem szerencsétlennel XD

Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
 
Oldalajánlás
 
Saját írásaim
 
Mások írásai
 
Pontos idő
 
Naptár
2024. Május
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
Hirdetőfal

Nimphadora: Sorsdöntő fordulat
13. fejezet
Egyelőre felfüggesztve de nem véglegesen!
 

Nimphadora: Piton fia

Befejezett!

  

 

 
Szavazás
Lezárt szavazások
 
Látogatók
Indulás: 2009-06-30
 

Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!