4. fejezet
�jra egy�tt

M�r hajnal �ta veszeked�s sz�r�d�tt ki a Roxmorts melletti kis barlang j�rat�n kereszt�l. Igaz, a helyet k�r�lvev� v�d�b�b�jok miatt a k�ls� szeml�l�k nem hallottak, vagy l�ttak semmit. Odabent egy fi� �s egy l�ny veszekedett �r�k �ta, szinte semmit nem aludtak az �jjel. Agg�dtak bar�tjuk miatt, �s m�r azon voltak, �rtes�tik a Rend tagjait, mikor motoszk�l�sra lettek figyelmesek.

- Ssss! Maradj cs�ndben Ron! - utas�totta a l�ny bar�tj�t. – Igaz, vannak v�delmi b�b�jok, de ezek sem sz�z sz�zal�kosak. - Lassan elindultak a bej�rat fel�.

- Szerinted… hal�lfal�k? - k�rdezte aggodalmasan a v�r�s sr�c. – T�l kor�n van m�g ahhoz, hogy meghaljak. - A viccnek sz�nt kijelent�s csak megr�k�ny�d�st v�ltott ki a mellette lop�dz� n�b�l. Ezalatt a v�d�k�r�k�n t�l k�t fi� �rt f�ldet hangos csattan�ssal.

- A���… ez meg mi a fene volt? - k�rdezte Harry szemreh�ny�an bar�tj�ra n�zve. – Tegnap semmi gond nem volt a zsupszkulccsal most mi… ���� mindegy - legyintett a mellette fetreng� Alexnek, hogy majd k�s�bb megbesz�lik. Felt�p�szkodtak �s elindulta a barlang fel�, de ekkor Harry meg�ll�sra k�nyszer�tette a m�sik fi�t.

- Figyelj Alex, lehet, hogy jobb lenne, ha el�bb egy aranyos kutyussal szembes�ln�nek, mert szerintem amilyen idegesek lesznek, sz� n�lk�l le�tkozn�k a fejedet. - mondta bocs�natk�r�en. Alex s�hajtott egyet, �s a magas, hossz�, fekete haj� �s tengerk�k szem� fi� �tv�ltozott. Most m�r egy ez�stsz�rke, fekete foltos, k�k szem� Huski �llt el�tte. Harry most vette csak �szre, milyen aranyos Alex kutyak�nt. El�z� este a sik�torban nem sok mindent l�tott bel�le. K�zeledtek a barlanghoz, �s m�r �tl�ptek a v�d�k�r�k�n, mikor bentr�l egy ideges hang zend�lt �s k�t p�lca meredt egyenesen r�. Ron m�r le akarta engedni a fegyvert mikor Hermione r�sz�lt.

- Ne Ron, lehet, hogy csapda! Bizony�tsd be, hogy te vagy az igazi Harry! - az �rintett s�hajtott egyet, de tudta, hogy a l�ny helyesen cselekedett.

- Harry James Potter vagyok, heted�ves Griffend�les. Id�n nem megyek vissza a suliba, amiatt, amit Dumbledore r�m b�zott. Ti vagytok a legjobb bar�taim, irdatlanul �hes vagyok, �s teljes sz�vemb�l bele vagyok z�gva Ginnybe, akit a h�lye megment�si k�nyszerem miatt el�ld�ztem magam mell�l. Ja, �s a h�resztel�sek szerint Magyar Mennyd�rg� van tetov�lva a mellkasomra. Ha m�g ez sem el�g, akkor Ronon van egy T�rpegolym�k �s Hermione pedig… - nem tudta befejezni, mert bar�tai szinte egyszerre vetett�k r� magukat, �s d�nt�tt�k le a l�b�r�l.

- Harry, � Harry! Hol j�rt�l? Mi tartott ennyi ideig? Megt�madtak? - A l�ny k�rd�sek �radat�t z�d�totta a f�ld�n fekv�re, aki igyekezett felt�p�szkodni a talajr�l.

- Azt hitt�k elkaptak! Megk�noztak vagy… vagy… meg�ltek! - Ron hangja iszonyat magas volt, szinte m�r r�miszt�.

- Mindent elmondok sz�pen sorj�ban, csak el�tte tudn�tok adni valami kaj�t? Tegnap �ta nem ettem! - K�t bar�tja csak elvigyorodott �s m�r indultak a barlang fel�, mikor halk ny�sz�t�st hallottak. Erre mindannyian a f�ld�n fekv� b�natos kuty�ra n�ztek.

- Te, Harry, mi�ta van neked kuty�d? - k�rdezte a v�r�s haj� az �llatot fix�rozva. Hermione odament �s megsimogatta a kuty�t, aki erre �sszerezzent �s f�jdalmasan ny�sz�tett egyet.

- Valami nincs rendben vele. Ez nem sima ny�sz�t�s volt, f�jdalmai vannak. M�gis mi t�rt�nt? Harrybe vill�mk�nt has�tott a felismer�s. Azonnal �j bar�tja mellett termett a f�ld�n, �s vizsg�lgatni kezdte. Mikor ezzel v�gzett, szemreh�ny�an dorg�lni kezdte az ebet.

- Te j� �g! Hiszen m�g nem gy�gyult�l meg teljesen, bels� s�r�l�sed lehet! Mi�rt nem sz�lt�l?! A rohadt �letbe… - Hermion�nak itt kezdett gyan�s lenni a dolog.

- � csak egy kutya Harry, nem tudja k�z�lni mi a baja… ha csak nem… - A l�ny szavai elakadtak, ahogy �ssze�llt benne a k�p. – anim�gus - suttogta maga el�, szinte hangtalanul. Ron bamb�n n�zett maga el�, nem �rtve a hirtelen keletkezett z�rzavart.

- Ron, van valamitek, ami j� a bels� s�r�l�sekre? - k�rdezte sietve. A v�lasz egy biccent�s volt.

- Akkor hozd ide, de gyorsan, mert sietn�nk kell! - Az eml�tett vetett egy b�tortalan pillant�st a l�nyra, majd elindult a h�tizs�kok fel�. Hamar vissza is t�rt kez�ben egy kis �vegcs�vel, amiben valami k�kes l�tty kavargott. Harry kikapta a kez�b�l �s r�ripakodott az el�tte fekv� kuty�ra.

- M�gis mire v�rsz, arra, hogy el�julj? Azonnal v�ltozz vissza, hogy be tudd venni ezt a vacakot! Azt�n m�g elbesz�lget�nk a felel�tlen �s h�lye fejedr�l… - a kutya mintha f�jdalmasan elvigyorodott volna. Belekezdett az �tv�ltoz�sba, de a kimer�lts�g �s l�z miatt nem ment olyan k�nnyen, mint amihez hozz�szokott. F�l perc is eltelt, mire imm�r emberi alakj�ban rogyott le a f�re �s f�jdalmasan felord�tott.

- Basszus! � hogy az a j�… - szem�ben k�nnycseppek gy�ltek a f�jdalom miatt. – Nagyon f�j Harry… - hangja hirtelen elcsuklott �s Alex el�jult. Harry m�g idej�ben le tudta �nteni tork�n a b�jitalt, �gy m�r csak v�rni kellett. Ron �s Hermione imm�r egym�s mellett �llva k�vett�k az esem�nyeket. Megd�bbenve vett�k tudom�sul, hogy az eml�tett sr�c valahonnan ismeri Harryt, �s bar�tjuk nagyon agg�dik �rte.

�vatosan bevitt�k a barlangba, k�zvetlen�l a kis t�z mell� fektett�k, ahol az �jszak�t t�lt�tt�k. Nem mertek megsz�lalni, k�rdezni, de oldalukat furdalta a k�v�ncsis�g. Harry le�lt a beteg mell� �s fej�t az �l�be fektette, s t�sk�j�ban kotor�szott egy kicsit, majd el�vett egy vastag pl�det, amit m�g a Black h�zban rakott el. A m�sik kett� is letelepedett a t�zh�z, �s k�rd�n n�ztek Harryre.

- � Alex… az Abszol �ton futottunk �ssze. Engem megt�madtak, de siker�lt �ket ler�znom, bemenek�ltem egy sik�torba. Azt�n… azt�n j�tt Alex kutya alakban, s�r�lt volt, �n meg ell�ttam. Azt�n megint j�ttek a hal�lfal�k �s elb�jtattam �t is a k�peny al�. Mikor elmentek �tv�ltozott �s besz�lgett�nk. Igaz nem sokat, de… zsupszkulccsal elment�nk a Black h�zba, ott voltunk az �jjel. Alex… - nem tudta befejezni, mivel az eml�tett mag�hoz t�rt �s ijedt tekintettel n�zett k�rbe. Gyors terepszemle ut�n megnyugodva a k�t idegent kezdte el n�zegetni.

- Szia, �n Hermione Granger vagyok, � pedig Ron Weasley. - a mellette �l� bamba k�p� sr�cra, aki sut�n intett egyet. – Bocs, hogy ezzel zargatlak, de mi t�rt�nt? - furcsa m�d a k�k �s a z�ld szemp�r tal�lkozott �s mikor megsz�laltak, k�s�rtetiesen hasonl�tott a szitu�ci� arra mikor a kisgyerekek rosszat csin�lnak, �s a m�sikra akarj�k kenni a dolgot.

- Harry… Alex… megmentette az �letem! - hangzott a t�k�letesen egybehangz� v�lasz. Erre mindenki elmosolyodott. Az id� m�r d�l k�r�l j�rt, �s a n�ma cs�ndet egy gyomorkorg�s t�rte meg. Mindenki a hang forr�s�t pr�b�lta beazonos�tani.

- Szerintem egy�nk, �n reggel kaj�ltam utolj�ra Hermion�val. - vallotta be a v�r�s haj�, mire k�t bar�tja elmosolyodott. Alex nem tudta, mi�rt lett ilyen j� a hangulat, �s furcs�n n�zett a m�sik h�romra. A v�laszt Hermion�t�l kapta meg.

- Tudod, Ron furcsa szerzet, neki a vil�g �sszes kaj�ja sem el�g - jelentette ki egyszer�en. Erre m�r Alex is somolyogni kezdett.

- H�t, azt hiszem, akkor az �n helyemben m�r �hen veszt�l volna - a tri� tagjai mind fel� ford�tott�k fej�ket �s v�rt�k a folytat�st. – Engem �gy �t napja kaptak el… �s az�ta semmit sem ettem… - vallotta be nemes egyszer�s�ggel. Ekkor Ron f�lpattan �s egy �ri�si szendvicset nyomott a sr�c kez�be, aki h�l�san n�zett r�. Miut�n mind megeb�deltek, elj�tt az id� a besz�lget�sre. Harry elmes�lte r�szletesen az el�z� est�t, de a med�lt kihagyta. Tudta, az m�g v�rhat most, hogy a kez�kben van.

- Alex, tudom f�radt vagy, de mes�ln�l magadr�l egy kicsit? - k�rdezte finoman a l�ny.

- Persze. Mire vagytok k�v�ncsiak?

- Mondjuk, kezdd az elej�n. Ki vagy? Honnan j�tt�l? Mi�rt vagy itt? Meg ehhez hasonl�k - hadarta Ron egy szuszra.

- Na, ez engem is �rdekelne. Kezdj hozz� pajti! - Harry epekedve v�rta az inform�ci�kat �jdons�lt bar�tj�r�l, hiszen eddig szinte semmit nem tudott meg r�la.

- Ok�. Sz�val: a nevem Alexandrosz P. Montgomery. Amerik�ban sz�lettem, �s ott is �ltem, de a sz�leim angolok voltak. Miel�tt megk�rdezn�tek, hogy mi az a P. a nevemben, ez m�g egy ideig hagy maradjon az �n titkom. Rendben? - N�ma b�lint�s �s egy aha volt a v�lasz a k�r�sre. – Sz�val ap�m nem ismerem, any�m �s a nagysz�leim neveltek fel, de sajnos a csal�db�l m�ra csak �n maradtam �s a h�gom. Lassan mindenki meghalt, aki fontos volt nekem. - Harry nagyon is �t tudta �rezni a helyzet�t, mivel vele is pont ez t�rt�nt.

- Most tizenh�t vagyok, �s tizenn�gy �vesen ker�ltem �rvah�zba a testv�remmel, Eileennel. Am�gy a Szent Johann�ba j�rtam, illetve j�rn�k. Most lenn�k utols� �ves, de nem megyek vissza. Dolgom van itt, meg kell keresnem valamit. Ki kell der�tenem az igazat egy szem�lyr�l. A tov�bbi k�rd�seitekre v�laszolva anim�gi�t a suliban tanultam, a p�lca n�lk�li var�zsl�s egy alacsonyabb szintje pedig a v�remben van.

- Az�rt ker�ltem a markukba, mert ezt valahogy kider�tett�k r�lam �s meg akart�k tudni, hogyan vagyok r� k�pes. Persze zsarol�si eszk�znek se lettem volna semmi ha… - hirtelen elharapta a mondat v�g�t, mert r�j�tt majdnem elsz�lta mag�t. – mindegy a t�bbi nem �rdekes. R�lam egyenl�re ennyit, �g�rem k�s�bb t�bbet is mondok, de, ha most mindent kit�lalok kidobtok innen. - Ron felh�borodva h�rg�tt egyet.

- Ugyan m�r, nem b�ntunk �s nem dobunk ki, hacsak nem vagy hal�lfal�, vagy esetleg nem Tudjukki az ap�d. - Ez olyan grimaszt v�ltott ki Alexb�l, amit�l a m�sik h�romban megh�lt a v�r. – Ugye nem? Mondd, hogy nem annak a szem�tnek a fia vagy?! - leveg� ut�n kapkodva meredt a k�k szemekbe.

- Nyugi, nem… de ap�m se jobb n�la, higgy�tek el. - N�ma csend, �s egy kis megk�nnyebb�l�s keveredett a leveg�ben. – Ap�m hal�lfal�… de �n el�bb v�gn�m �t a saj�t torkom, minthogy azok k�z� a mocskok k�z� �lljak - szem�ben olyan t�z �gett, ami ismer�s volt Harrynek, de nem tudta honnan. – Ha esetleg megtudt�k, ki az ap�m, velem zsarolhatt�k volna, ha ott akarn� hagyni �ket, b�r ez nem val�sz�n�. – Alex hangj�ban m�rhetetlen f�jdalom csengett. Hosszabb csend ut�n Harry megsz�lalt.

- Figyeljetek, szerintem b�zhatunk Alexben. Mondjuk el neki, minek is j�tt�nk ide igaz�b�l!

- H� haver, sz�p a bizalom, de n�zd csak meg, Dumbledore mire ment a fene nagy bizalm�val! Mikor a toronyb�l zuhant lefel�, Pitont se �rdekelte a h�s�g! - ezt a mondatot m�r kiab�lva mondta, de �szbe kapott. Viszont Alex felpattant �s idegesen j�rk�lni kezdett maga el� motyogva. – Ne haragudj Alex, tudom hogy te nem vagy olyan, mint Piton, hiszen � maga az �rd�g… - nem folytatta, mert egy p�lca hegy�vel tal�lta mag�t szemben.

- El�g… el�g legyen! �N NEM VAGYOK OLYAN, MINT PITON… nem vagyok olyan… �n nem hagyn�m el a menyasszonyom �s a gyerekeim egy elmebeteg miatt! �n nem… �n nem vagyok o… olyan mint az ap… AP�M! – A fi� az utols� sz� ut�n �sszerogyott �s kisgyerek m�dj�ra s�rva bekuporodott egy sarokba. A tri�t mintha hideg vizes zuhany �rte volna „Ap�m… � PITON fia!” ez j�rt mind a h�rom fiatal fej�ben �s k�zben meredten n�zt�k azt a g�rnyedt alakot, aki keservesen r�zk�dott.

- Basszus - Ront�l mind�ssze ennyire futotta. Hermione sz�nta meg a fi�t, �s lekuporodott mell�. Vigasztal�an �t�lelte. Alex a v�llaira borult, �gy telt el n�h�ny perc, mire Harry �sszeszedte mag�t. Leguggolt a sr�c mell�, maga fel� ford�totta, hogy az a szem�be tudjon n�zni.

- Egy valamit nagyon megtanultam, m�g a Roxfortba j�rtam. Dumbledore ezt a fejembe verte: a legnagyobb er� a szeretet �s a megbocs�t�s. � megbocs�tott Pitonnak, de az ap�d nem tudott saj�t mag�nak, ez�rt ker�lt oda ahol most van. Te nem � vagy �s… �s �n, vagyis mi nem haragszunk r�d amiatt, hogy ki az ap�d. �rted? - Alex b�lintott �s Ronra n�zett.

- Ron sem haragszik r�d, csak nem tud mit kezdeni a helyzettel. A megbocs�t�s k�l�nleges er�ny, aki k�pes r�, az m�r mindent el�rt. Ha… ha �gy alakulna a sorsunk �s kider�lne Pitonr�l, hogy �rtatlan, m�g �n is megbocs�tan�k neki. Ne n�zzetek r�m �gy, nem �r�ltem meg csak… nem is tudom… - nagy leveg�t vett.

- Van egy olyan �rz�sem, hogy sok mindent nem tudunk m�g, amit az igazgat� eltitkolt el�l�nk. - N�ma cs�nd borult a t�rsas�gra, gondolatok cik�ztak minden fel�. Harry el�re ny�jtotta a kez�t, majd �gy sz�lt:

- Tegy�k le a megszeghetetlen esk�t egym�snak, hogy mindent elk�vet�nk az�rt, hogy Voldemort elpusztuljon. - A kezek szinte egyszerre lend�ltek el�re �s �sszekapaszkodtak, amiket a Hermione p�lc�j�b�l kil�vell� ez�st�s dereng�s �lelt k�r�l.

- Esk�sz�nk, hogy mindent elk�vet�nk Voldemort pusztul�sa �rdek�ben! - K�vetkez�nek Ron p�lc�j�b�l j�tt a m�gikus fonal.

- Esk�sz�nk, hogy soha nem �ruljuk el a t�rsainkat, vagy egym�st a fekete m�gusoknak!

- Esk�sz�nk, hogy elpuszt�tjuk a horcruxokat, �s v�get vet�nk a h�bor�nak! - Harry miut�n befejezte Alexra n�zett, majd b�lintott egyet.

- Esk�sz�nk, hogy vigy�zunk egym�sra. Aki el�rulja a t�bbieket, az hal�llal lakol! - erre mind elismer�en n�ztek a sr�cra majd egyszerre sz�laltak meg.

- MEGESK�SZ�M! - Vak�t� f�ny t�lt�tte be a s�t�ts�get �s a n�gy fiatal esk�je megk�ttetett.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.