.oOo.

Lassan a kinti sz�rk�let �js�t�tbe v�ltott, �s a h�z lak�i fesz�lten �ltek a nappaliban. Draco az ablakon k�mlelt kifel�, m�g Hermione egy k�nyvvel pr�b�lta lek�tni figyelm�t. Harry a f�ld�n fekv� v�rfarkas f�l�t vakargatta, mik�zben az nyugodtan ott szuszogott a l�b�n�l.

- Furcsa, hogy most milyen b�k�s… - suttogta Harry.

- Lehet, hogy az�rt, mert m�r v�ge lesz a holdt�lt�nek. Tegnap volt a leger�sebb �jszak�ja �s el�gg� ki is f�radt – kezdett bele a magyar�zatba Draco.

- Az is k�zre j�tszik, de ne feledj�tek el, ha nem itta volna meg azt a b�jitalt, akkor mostanra farkaseledel lenne bel�l�nk. – Hermione pr�b�lkoz�sa, hogy viccel �sse el az id�t, cs�d�t mondott. A k�t fi� �sszesz�k�lt szemekkel n�zett a l�nyra, aki csak f�radtan vetette h�tra a fej�t.

- J�l van, csak pr�b�lom elterelni a gondolataimat. M�g mindig nem hiszem el, hogy Ron ezt tette. Annyira rossz volt elmes�lni mindezt Molly�knak. – A l�ny szomor�an hajtotta le fej�t. M�g a nap folyam�n lezajlott az a k�nkeserves besz�mol�, melyben a Weasley csal�d szembes�lt Ron tetteivel, �s ebb�l kifoly�lag a fi�t nem t�rt�k meg t�bb� a h�zban.

- Figyelj, Hermione, ink�bb �r�lj, hogy m�g id�ben tudtunk cselekedni �s nem lett rosszabb v�ge a dolognak. Ha t�ged �s a legjobb bar�tj�t k�pes volt el�rulni, akkor a csal�dja sem h�zta volna sok�ig. Annak a szem�tnek senki sem tud sok�ig ellenszeg�lni. El�bb-ut�bb mindenkit megt�r. – A sz�ke fi� m�g most is az ablakon b�mult kifel�, �gy nem l�thatta a l�ny megd�bbent arc�t.

- �gy veszem �szre, Draco lassan ism�t �nmaga lesz – suttogta a griffend�les fi�, hogy a sz�ke sr�c meg ne hallja. Hermione �r�lt is, �s egyben szomor� is volt. Kedvelte az „�j” Drac�t, de a r�gi visszat�rt�t�l is f�lt egy kiss�.

- Harry, a hall�som jobb az �tlagosn�l… - morogta Draco a m�sik sr�cnak, mik�zben odas�t�lt el�j�k. – Egyet mondhatok, m�r sohasem leszek a r�gi. Lehet, hogy m�g mindig nyafog�s, elk�nyeztetett �ri fics�r vagyok, de m�r tudom, hol van az igazi helyem: a keresztap�m mellett �s mellettetek, �s err�l nem vagyok hajland� letenni. Megismertelek, Harry, �s r�j�ttem, hogy egy�ltal�n nem volt igazam. – Kis sz�netet tartott.

- M�r nem vagyok egy aranyv�rm�ni�s h�lye. Nem �rdekel a p�nz, csak a csal�dom nev�t akarom tiszt�ra mosni, ami tudom, hogy pokoli neh�z lesz, f�leg ezzel a csini kis tetk�val az alkaromon, de… de megpr�b�lom. – Hermione megfogta a fi� jobb kez�t, �s felt�rte rajta az inget. Draco �rtetlen�l n�zte a l�nyt.

- Szerintem biztos l�tezik r� m�d, amivel el lehet t�ntetni – hadarta, mik�zben tanulm�nyozni kezdte a fi� b�r�t. Ahogy v�gigh�zta rajta mutat�ujj�t, a fi� megremegett, �s Hermione ijedten kapta h�tra a kez�t. – Bocs�nat… Ennyire �rz�keny? – Draco alig tudta meg�llni, hogy ne v�r�s�dj�n el, hiszen nem a rossz �rz�s miatt r�zk�dott meg, �ppen ellenkez�leg. Ekkor az emeletr�l k�h�g�st hallottak, �s egyszerre ugrottak f�l, �m a l�pcs� alj�hoz �rve Hermione visszatartotta Drac�t.

- Ne menj, ez az � idej�k. – A sz�ke fi� meg�rtette, mire is c�loz a l�ny. Harry annyira sietett, hogy fel sem t�nt neki a m�sik kett� hi�nya. Gyorsan nyitotta ki az ajt�t, �s r�gt�n a f�rfi mellett termett. Az m�g mindig g�rcs�sen k�h�g�tt, Harry pedig nem tudv�n mit csin�ljon felkapott egy poharat, majd megt�lt�tte v�zzel.

A f�rfi remeg� k�zzel fogta meg a poharat, �s �gy pr�b�lt meg kortyolni az italb�l. Harry �nk�ntelen�l �lt le az �gyra, majd elkezdte simogatni Perselus h�t�t. A f�rfi, amikor m�r al�bbhagyott k�h�g�se, kiss� k�b�n n�zett a fi�ra, akinek csak ekkor esett le, hogy val�j�ban mit is csin�lt. Gyorsan visszakapta kez�t, �s f�l akart kelni az �gyr�l, �m Piton hangja meg�ll�totta.

- Ne menj el… nem kell elmenned! – Harry f�lszegen �lt vissza az �gyra.

- Csak nem akarok zavarni – suttogta a fi�, mik�zben kez�t t�rdelve az �gy v�g�t leste. Nem akart r�n�zni a f�rfira, mert m�g mindig f�lt, hogy ott azt a j�l ismert hidegs�get fogja l�tni a reggel tapasztalt bizalom helyett.

- Nem zavarsz. Mennyit aludtam? – j�tt a k�rd�s, amit�l a fi� megk�nnyebb�lt.

- Csak f�l napot. Igaz�b�l t�bbre sz�m�tottunk – hadarta Harry. Perselus m�g mindig el�g s�padt volt, de a gyomra panaszosan korogni kezdett. Harry ekkor n�zett csak a f�rfira. - Azonnal hozok valamit enni. – F�lpattant, �s leszaladt a konyh�ba. Draco �s Hermione megillet�dve k�vett�k �t. V�gign�zt�k, amint a fi� elk�sz�ti az �telt. Nem sz�ltak semmit, csak b�mult�k Harry izgatott, de gyakorlott mozdulatait. V�g�l a r�gt�nz�tt vacsora elk�sz�lt�vel a fi� visszasietett.

- Itt is van – lelkendezett a griffend�les, majd odatette a f�rfi el� az �telt. Perselus megpr�b�lt �n�ll�an enni, �m ez nem bizonyult egyszer�nek. Harry annyira szeretett volna seg�teteni neki, de tudta, hogy azt a f�rfi b�szkes�ge nem viseln� el, �gy csak figyelte, ahogy az �tel sz�p lassan elt�nik a t�ny�rr�l. Miut�n a f�rfi v�gzett, Harry f�lretette a t�lc�t.

- K�sz�n�m. – Perselus megpr�b�lt k�z�mb�s hangnemet meg�tni, de ez nem siker�lt neki.

- Nincs mit… sz�vesen. – suttogta Harry, majd �sszeszedve b�tors�g�t �s �gy d�nt�tt, bevallja a f�rfinak, hogy mit �rez.

- Uram… - Piton, fel� fordult. – �n… nos, szeretn�m, szeretn�m elmondani, hogy… hogy mit �rzek. Tudom, hogy val�sz�n�leg �n nem fog a fi�nak tekinteni, de ez engem nem zavar… vagyis. De igen, azt hiszem zavarna. R�g�ta szerettem volna egy csal�dot, olyat, mint m�soknak van. Nem kell, hogy t�k�letes legyen, csak… csak, hogy t�r�djenek velem, egyszer�en vegyenek embersz�mba. Ezt sajnos sohasem kaptam meg.

- Csak a bar�taim tekintettek r�m �gy, mint egy k�z�ns�ges gyerekre. A nevel�sz�leimnek kolonc voltam a nyak�n, a var�zsvil�g egyik fel�nek megment�, m�g a m�siknak c�lt�bla. Egy kezemen meg tudn�m sz�molni, hogy h�ny ember tekintett egyszer�en csak gyereknek. M�g Dumbledore is a megment�t, a fegyvert l�tta bennem, �s csak azut�n a gyereket. – Tartott egy leveg�v�telnyi sz�netet.

- Tudom, hogy �nnek mennyire kellemetlen lehet ez az eg�sz, de �n m�gis szeretn�k a k�zel�ben maradni, ha ez lehets�ges. Erre akkor reggel d�bbentem r�, mikor azt hittem, hogy meghalt. Azt gondoltam, hogy ism�t �rva lettem, hogy… elvesztettem az ap�mat. Soha t�bb� nem akarom ezt �rezni. Soha! – A f�rfi tekintet�t kereste, �m a l�legzete is el�llt, amikor megl�tta azt. A f�rfi mosolygott, de szem�b�l egy k�nnycsepp hullott ki. A fi� elny�lt ajkakkal n�zte, ahogy az az egy csepp v�gigg�rd�l a megviselt arcon.

- Uram… maga s�r? – dadogta, mik�zben igyekezett pal�stolni d�bbenet�t. Piton f�lhorkantott, s egy laza mozdulattal let�r�lte azt a k�sza cseppet.

- Ugyan m�r, Potter! Csak er�s volt a levesed, ennyi t�rt�nt. – Harry j�t mosolygott a jeleneten.

- Uram… nem Potter. – Piton meglepett arc�t l�tva sz�lesen elvigyorodott.

- Ha te nem Potter, akkor �n se Uram! – v�gott vissza a f�rfi, amit�l m�r neki is kezdett jobb kedve lenni.

- Ez most olyan gyerekesen hangzott. – Kijelent�s�re Piton elnevette mag�t.

- Igazad van. �n, nem Potterezlek, de cser�be legal�bb annyit k�rn�k, hogy ne mag�zz, rendben? – Harry b�lintott. Perselus kiss� f�szkel�d�tt, majd megpillantotta az �gy mellett kuporg� macsk�t. – Lily… - Harry odakapta a fej�t, de csak a cic�t l�tta.

- Igen, a macska, de mi�rt n�zi… n�zed olyan meglepetten?

- Mikor meghaltam, tal�lkoztam az �desany�ddal. Itt v�rt r�m… - A fi� sz�jt�tva n�zte a fel�l�nk�l� macsk�t. – Azt mondta, neki m�g dolga van, �s hogy vigy�zzak r�d, �s… nagyon szeresselek. – Harry arc�n megannyi �rz�s futott kereszt�l. Csak n�zte az �ket figyel� macsk�t, �s agya hihetetlen sebess�ggel kezdett p�r�gni. Lehets�ges lenne? A k�nyv igazat �rt volna? Val�ban � lenne az? Megr�zta fej�t, �s igyekezett �sszeszedni minden j�zan gondolat�t, hogy v�gre rendbe tegye a k�r�l�tte l�v� dolgokat.

.oOo.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.