1. fejezet
Az �jszakai levelez�s

Az �jszakai �gen a csillagok f�nyesen ragyogtak, mindent bevil�g�tott a n�vekv� hold f�nye. L�gy szell� f�jdog�lt a ny�ri �jszak�n, els�p�rve az emberek mindennapi gondjait. Egy csendes kisv�rosi utc�ban �llt egy b�k�s �s meglehet�sen gondozott kerttel meg�ldott h�z. Az �p�let lak�i m�r mind aludtak, csak egy fiatal fi� volt m�g �bren. Hatalmas felel�ss�g �s megannyi vesz�ly leselkedett r� minden sarkon. Harry Potter a Privet Drive-on l�v� h�z kis szob�j�ban t�prengett, hogy mik�nt is oldhatn� meg egyre s�rget�bb probl�m�j�t.

T�bb �ri�si v�ltoz�s el�tt �llt, tekintve, hogy alig egy h�napon bel�l bet�lti a tizenhetet �s v�gleg el kell hagynia az addig otthon�ul szolg�l� h�zat. R�szben, mivel �desanyja v�delme ekkor m�r �rv�nytelen lesz, �s �t semmi sem fogja v�deni Voldemort ellen. Ugyanakkor nem is sz�nd�kozott az el��rtn�l tov�bb ott maradni, hiszen rokonai is csak kolonck�nt tekintettek r�. De nem akarta, hogy bajuk legyen az � ott tart�zkod�s�b�l. M�sr�szr�l, el�tte �llt m�g a nagy feladat, amit Dumbledore r�b�zott. Meg kell tal�lniuk a horcruxokat min�l el�bb. Ideges volt, tudta mit kellene tennie azt is, hogy, a t�tlens�g meg�rj�ti, min�l el�bb szabadulnia kell.

A szob�ban f�lledt meleg uralkodott, amit egyre nehezebb volt elviselni. Harry felkelt az �gyr�l, �s kinyitotta az ablakot. Sz�tn�zett a kis utc�csk�ban, ami l�tsz�lag nyugodt volt ugyan, de tudta, hogy figyelik. Lassan megfordult �s sz�tn�zett a helys�gben: Sz�tdob�lt k�nyvek �s tele �rt pergamenek hevertek minden fel�. Szomor�an n�zett az iskolai l�d�j�ra - ami f�lig kipakolva �llt -, �s nagyot s�hajtott.

- Huh… Na erre se lesz sz�ks�gem… tal�n soha t�bb�! - Egyre kellemetlenebb eml�kek kezdt�k gy�t�rni, ahogy le�lt a l�d�ja el�. A ruh�k �s pergamenek tetej�n egy fot�album hevert. Kez�be vette �s elkezdte n�zegetni. A m�gikus k�peken sz�lei �s bar�tai voltak.

- Most igaz�n nagy sz�ks�gem lenne r�tok… hi�nyoztok. - Mindezt olyan halkan motyogta maga el�, hogy azt rajta k�v�l senki sem �rthette volna meg. Az albumot let�ve tov�bb kutatott a tal�rok �s mindenf�le kacatok k�z�tt. Lassan el�ker�lt, amit keresett. Egy kis aranymed�los nyakl�nc, benne egy cetlivel. Harryt m�rhetetlen b�nat �s keser�s�g fogta el, hogy azon az est�n hi�ba j�rt�k meg a poklot az igazgat�val, az mind a semmi�rt volt. Hiszen ez nem az igazi med�l, hanem csak egy m�solat, amit egy rejt�lyes R.A.B nev� alak annak idej�n kicser�lt. Elkezdte n�zegetni a kis �kszert �s gondolkodott:

- Nem siker�lhet igazgat� �r… �n nem leszek r� k�pes. Mindenkit elvesz�tek… mindenkit. �gy nem lesz el�g er�m harcolni ellene! - Keser�en felnevetett erre a gondolatra, majd folytatta.

- Ugyan miket is gondolok, hiszen ahhoz el�bb m�g ezeket a szemeteket is el kellene int�znem, de fogalmam sincs, hol kezdjem a keres�st. Tal�n Hermion�nak lesz valami haszn�lhat� �tlete, de ehhez el�bb m�g �lve el kell hagynom ezt az el�tkozott h�zat, �s min�l tov�bb halogatom ann�l vesz�lyesebb lesz. - Ekkor tudatosult benne a gondolat, ha a Rend tagjai j�nnek �rte a kijel�lt napon annak biztos nem lesz j� v�ge. Voldemort sem h�lye, �s az�ta az �tkozott Piton biztos besz�molt neki a v�delemr�l! M�rgel�d�tt egy sort, de azt�n lenyugodott. Az egyetlen, amit valamennyire becs�lt az �rul�ban az a higgadts�ga volt, �s ahogy mondj�k t�z ellen t�zzel.

- Na majd megl�tjuk mit l�p erre! - Azzal kez�be kapott egy pergament �s �rni kezdett bar�tainak. � m�r eld�nt�tte, nem v�rja meg a sz�let�snapj�t a kivonul�ssal. De err�l az�rt valakinek tudnia kell, ha m�snak nem, legal�bb a bar�tainak. Hiszen ha �rte j�nnek, t�bb mint val�sz�n�, hogy valaki megs�r�l, s�t odaveszik a m�velet sor�n. Nem akarta, hogy m�g egy ember �lete az � lelk�n sz�radjon. �gy is neh�z volt elviselnie a b�ntudatot, amit �rzett, �s egyre csak mardosta a lelk�t. A sz�lei, Cedric, Sirius, �s v�g�l Dumbledore. Erre megr�zta a fej�t �s folytatta a levelet. �gy kellett fogalmaznia, hogy csak bar�tai �rts�k. Ekkor beugrott neki, hogy m�g az iskol�ban a kicsik ezt j�tszott�k �lland�an. Amolyan igaz/hamis j�t�k, ami igaz az hamis �s ami hamis az igaz. Hermione ebb�l tudni fogja!

Kedves Hermione!

Nem fogod nekem elhinni, amit �rok, de musz�j lesz! Olyan j�l �rzem magam az otthonomban, hogy arra szavak sincsenek. Mindenki olyan kedves velem, szinte el sem hiszem, hogy h�bor� van, minden olyan nyugodt.
Eszembe jutott az iskola, meg a kicsik azzal a h�lye j�t�kkal, amivel hal�lra ideges�tettek t�ged. Na mindj�rt eszembe jut… Igaz/hamis. Tudod, az eszement baroms�g, mindegy, �n j�t der�ltem az eml�ken. Sz�val j�l �rzem magam, itt minden ok�, olyannyira, hogy nem is akarok elmenni innen egy j� ideig. Maxim�lisan ki akarom haszn�lni az ittl�temet, b�r az�rt ti hi�nyoztok. T�nyleg mi van veletek? Rem�lem, megvagytok �s minden ok� K�ZTETEK RONNAL?! Ja igen, a m�ltkori leveledre v�laszolva szerintem a legromantikusabb hely az egy�ttl�tetek meg�nnepl�s�re valami sz�p t�j. Teszem azt park, erd� vagy ak�r a tengerpart, de fel�lem egy barlangba is mehettek. A l�nyeg, hogy egy�tt legyetek egy olyan helyen ahol m�r mindketten voltatok. Igaz kij�r�si tilalom van, �s p�ntek est�ig m�r nem tudtok valami eszement randi helyet kital�lni, �gy maradnak ezek. Na mindegy, szerinte tuti j� lesz, csak hagyd, hogy a MEG�RZ�SEID VEZESSENEK, NE AZ ESZED! Nem f�rasztalak tov�bb, ennyi el�g is lesz. Am�gy �lelem Ront, �s r�szletes besz�mol�t v�rok a „ randir�l ”, mintha �n is ott lenn�k, persze csak k�pletesen.(most r�h�g�k, hogy milyen k�t�rtelm�, amit le�rtam)
Akkor vigy�zzatok magatokra �s a sz�linapomon tal�lkozunk!

Harry

Ui: Nem kell rajtam r�h�gni, tudom kicsit szentiment�lis vagyok, de ti mit v�rn�tok t�lem? Ennyi trag�dia ut�n nekem is kij�r egy kis romantika. Puszi a csal�dnak, sziasztok.

Ui.i: Ron csukd be a sz�d! (igenis ilyen agyament vagyok �s nem is sz�gyellem!)

El�gedetten v�gigolvasta a pergament majd bagly�hoz l�pett:

- Hedvig tudom, hogy k�s� van de, ezt s�rg�sen el k�ne vinni Hermion�nak az Od�ba - Kedvesen megcir�gatta a bagoly fej�t, aki h�l�san huhogott egyet �s m�r emelte is a l�b�t.

- Rendben �s m�g valami! Ha �tk�zben elkapnak, ne izgulj a lev�l miatt, csak neked ne essen bajod! - Ezzel elengedte a madarat �s ideges n�zel�d�sbe kezdett az ablakn�l. Sz�m�tott r�, hogy a levelet elkapj�k, de az avatatlan olvas�nak ez csak egy �mleng�s, bar�ti, kiborul�s, azaz �tlagos lev�lnek t�nik. R�n�zett az �jjeli szekr�ny�n l�v� �r�ra, amin m�r elm�l �jf�l. F�radtan �s idegesen fek�dt le a hely�re �s lassan �lomba szender�lt.

A h�zt�l nem messze p�r sarokra s�t�t alakok vertek t�bort, �lland� megfigyel�s alatt tartva a „Kis T�l�l�.” V�rt�k a k�n�lkoz� alkalmat, hogy v�gre valami inform�ci�hoz jussanak a Rend tev�kenys�g�r�l. �ppen akkor k�sz�ltek lev�ltani egym�st mikor egy h�bagoly sz�llt el f�l�tt�k. A s�t�t alakok kapkodva a szeg�ny �llat ut�n eredtek, de annak m�g �gy sem volt es�lye a menek�l�sre. Egy k�b�t� �tok telibe tal�lta, �s a hal�lfal�k m�r rohantak is vele kis csapatuk vezet�j�hez.

A Privet Drive-t�l mind�ssze k�t sarokra l�v� kis csal�di h�z m�r egy j� ideje fekete tal�ros emberek gy�lekez� helye, �s a titkos megfigyel�sek sz�ntere volt. Folyamatos v�lt�sban, szinte mindenr�l tudtak, ami a h�z k�r�l t�rt�nik, de fels�bb utas�t�s n�lk�l nem cselekedhettek. Egy bozontos kin�zet� s�t�t alak szaladt fel az emeleti l�pcs�n kez�ben a dermedt mad�rral, majd szab�lyosan d�r�mb�lni kezdett az egyik szoba ajtaj�n. Bentr�l halk neszez�s hallatszott majd nagy robajjal kiv�g�dott az ajt�:

- Az �g szerelm�re! Rem�lem, �rt�kelhet� h�reid is vannak, mert esk�sz�m, most nem �szod meg! - mondta fenyeget�en a h�vatlan vend�g f�l� magasodva egy komor f�rfi.

- Perselus… - lihegte a f�rfi, aki a sok l�pcs�t�l alig kapott leveg�t - itt van a bagoly, Potter baglya… elkaptam! - jelentette ki mindezt olyan nagy b�szkes�ggel, hogy ha a mogorva b�jitaltan tan�rnak tov�bb kellett volna n�znie, menten elh�nyja mag�t.

- Ugye nem v�rtok gratul�ci�t, ti szerencs�tlen barmok! Rem�lem a mad�rnak semmi baja. Mert ha nem �r c�lt a lev�llel egy�tt, akkor tudni fogj�k, hogy itt vagyunk!- g�nyos vigyor ter�lt sz�t a k�p�n - hmm… �s abban nem lesz k�sz�net. - Hangja fenyeget�en nyugodt volt, b�r a f�rfi bel�lr�l majd sz�trobbant az izgalomt�l, hogy megtudjon valami �jat. Gyorsan kivette a mozdulatlan �llatot a m�sik kez�b�l, �s visszaindult a szob�j�ba, de miel�tt m�g becsuk�dott volna az ajt� visszasz�lt a kint �csorg�nak.

- Mire v�rsz m�g Dolohov? Tal�n tapsra?! Tudtommal �rs�gben lenne a helyed, �s te, amint l�tom, m�g mindig itt t�bl�bolsz. - Ezzel el�gedetten elt�nt az ajt� m�g�tt.

- Te szem�t, csak be tudjam egyszer bizony�tani, hogy �rul� vagy. Akkor majd megl�tjuk, ki fog nevetni a v�g�n! - Morogta maga el� Dolohov, majd elindult visszafel� az �rhely�re.
Perselus Piton ezalatt �vatosan levette a kis levelet �s egy p�lcamozdulattal, kinyitotta.
Moh�n falta a sorokat h�tha ki tud valamit silabiz�lni a f�l�sleges �s �rdektelennek t�n� szavakb�l, de hi�ba. B�r tudta, hogy a lev�lnek fele se igaz, arra nem tudott r�j�nni, hogy mit eszelt ki a fi�.

- M�gis mi az �rd�gre k�sz�lsz Potter? Mit tal�lt�l ki m�r megint? - Ehhez hasonl� gondolatokkal helyezte vissza a levelet 20 perc m�lt�n, majd levette a b�b�jt Hedvigr�l. Furcsa m�d a mad�r nem rep�lt el azonnal, pedig az ablak nyitva volt. Miel�tt odatotyogott az ablakhoz vetett egy utols� pillant�st Pitonra, majd meglep�dve huhogott egyet.

- Ostoba mad�r! Menj m�r, am�g lehet! - Kez�vel �ri�sit csapott az el�tte l�v� �r�asztalra, mire a kis post�s folytatta vesz�lyes �tj�t az Od� fel�. A f�rfi m�g sok�ig �llt az ablakban �s a sorokon gondolkozott. Nagyon j�l tudta, hogy semmi sincs rendben az �zenet k�r�l. �gy d�nt�tt, mostant�l jobban figyel a fi�ra, hogy a kell� id�ben k�zbe tudjon avatkozni.

Ezalatt Hedvig c�ltudatosan rep�lt a kijel�l �s biztons�got jelent� h�zik� fel�. �tja k�zben megannyi sz�nt�, v�ros �s erd� f�l�tt rep�lt el b�r ezekb�l az �jszakai s�t�ts�g miatt szinte semmit nem lehetett l�tni. M�r hajnali h�romfel� j�rt, mikor az Od� egyik emeleti ablak�ba sz�llt. Odabent k�t l�ny aludta b�k�sen az igazak �lm�t. Hermione kop�csol�sra �bredt. Mikor megl�tta a h�feh�r baglyot az ablakban, �gy megr�m�lt, hogy m�g az �gyb�l is kiesett. Gyorsan k�rben�zett, hogy szobat�rsa fel�bredt-e a zajra, de a m�sik �gy fel�l csak egyenletes szuszog�st lehetett hallani. Kinyitotta az ablakot, �s remeg� k�zzel leszedte a levelet.

- Jaj… rem�lem nincs semmi gond?! - suttogta az ideges k�rd�st a h�bagolynak. Azzal adott az �llatnak egy kis vizet �s egy kis bagolycsemeg�t, majd megsimogatta. F�lve bontotta ki a levelet, �s lassan olvasni kezdte. De nem jutott sok�ig mivel Ginny �gya fel�l mocorg�st hallott. �gy d�nt�tt, �tmegy a szomsz�d szob�ba, �s fel�breszti Ront. �vatosan kilop�zott, �s zaj n�lk�l nyitotta ki a kis szomsz�d szoba ajtaj�t. Tekintete v�gigsiklott a fi�n, akir�l most f�lig lel�gott a takar�. Megr�zta a fej�t, �s �bresztgetni kezdte.

- Ron, Ron hah� �bredj… levelet kaptunk Harryt�l - r�zogatta a nyugodtan alv� sr�cot, aminek semmi eredm�nye nem volt egy morg�son k�v�l.

- Na j�, musz�j bekem�ny�tenem - morogta �s kaj�n vigyorral az arc�n megsz�lat. - Von-Von dr�g�m itt van a te kis L�v-L�v-od. - �r�mmel nyugt�zta az eredm�nyt, ami abban nyilv�nult meg, hogy Ron egy �ri�si csattan�ssal kiesett az �gyb�l. Majd a fog�kat megsz�gyen�t� gyorsas�ggal felpattant �s k�rben�zett. Hermione ekkor m�r nem b�rta ki nevet�s n�lk�l, de ez nem tartott sok�ig.

- Hermione te meg�r�lt�l?! Az �jszaka k�zep�n belopakodsz a szob�mba… �s a sz�vbajt hozod r�m… Te nem vagy komplett! - H�b�rg�tt m�g egy ideig, viszont mikor a l�ny az orra al� dugta a levelet elhallgatott. K�rd�n Hermion�ra n�zett.

- Ez mi? - A l�ny m�r kezdte volna kioktatni, de � megel�zte. - Ok�, ok� tudom hogy egy lev�l, de kit�l?

- Harry �rt, m�g nem tudtam az eg�szet elolvasni, de valami nincs rendben, ez biztos!

- Ezt meg honnan veszed? - k�rdezte elkerekedett szemekkel, mik�zben a levelet olvasta. Amikor a „randi” r�szhez �rt, olyan v�r�s lett, mint a Griffend�l klubhelys�g. - �… m�r �rtem mire gondolsz! - Mikor m�r mindketten �tolvast�k legal�bb h�romszor a levelet, tan�cstalanul �ltek f�l�tte.

- Szerinted, mit akarhatott azzal… sz�val, hogy… iz�…- de a sr�c m�r nem tudta kiny�gni, amit akart, mivel a l�ny megel�zte.
- Ja, a randira gondolsz? Nem tudom, honnan vette. Hiszen � pontosan tudja, hogy m�r nem �rzek ir�ntad semmit - Hangja folyamatosan halkult a v�g�n pedig m�r csak suttogott. Mi�ta v�get �rt az iskola most el�sz�r besz�ltek ilyen t�m�r�l, �s mi tagad�s, el�g k�nos volt.

- Ohhh… akkor megnyugodtam… - s�hajtott egy �ri�sit Ron, mire a l�ny, k�rd� tekintettel n�zett r�. - Ja m�r �n se vagyok bel�d z�gva, �s �r�l�k hogy a bar�tom vagy. - Arc�n �szinte �r�m �s megk�nnyebb�l�s l�tszott, mire Hermione elmosolyodott, �s folytatt�k a tan�cskoz�st.

- N�zz�k sorra, van e valami utal�s… valamilyen k�dra, amit � haszn�lt?! - T�prengve n�zt�k a levelet, mikor Ron v�ratlanul megsz�lalt.

- Fogalmam sincs mit akart ezzel a sok s�letlens�ggel? P�ld�ul „Olyan j�l �rzem magam az otthonomban” vagy „Mindenki kedves velem” honnan szedte ezt a sok hazugs�got? - Ekkor a l�ny hatalmasat �t�tt a homlok�ra �s felki�ltott.

- Megvan! A k�d! Hiszen le is �rta. A j�t�k, ami igaz az hamis, �s ami hamis az igaz. - M�r Ronnak is leesett, �s elkezdt�k elemezni a sz�veget, v�g�l m�r csak egy k�rd�s maradt.

- Az rendben, hogy mit akar, de… m�gis hova menj�nk? - Tov�bb b�ng�szte, a ronggy� olvasott fecnit, de a v�laszt szinte azonnal meg is kapta.

- „valami sz�p t�j, fel�lem egy barlangba is mehettek, mintha �n is ott lenn�k.” H�t ez az! A barlang ahol tal�lkoztunk Siriusszal, mindh�rman ott voltunk. Az id�pont pedig P�ntek �jszaka.

- Harry egy zseni, az m�r tuti. Csak az a k�rd�s hogyan jutunk el oda felt�n�s n�lk�l. – suttogta Ron, majd egy gyors tan�cskoz�s ut�n �rtak egy v�laszlevelet Harrynek, �s bagolyfordult�val visszak�ldt�k. B�r Hedvig m�r nagyon f�radt volt, hiszen egy j� kis hajsz�n m�r �tesett az �jszaka, nem ellenkezett. Elindult haza gazd�j�hoz, l�b�n a lev�llel melyet m�r annyira v�rt.

Odakint m�r vil�gos volt, elm�lt hat �ra mire a h�bagoly viszontags�gos �tja v�get �rt. A nyitott ablakon berep�lve f�radtan lesz�llt gazd�ja mell� az �gyra, �s kedvesen csipkedni kezdte, hogy az megszabad�tsa terh�t�l. A fi� b�gyadtan emelte fel fej�t, �s megsimogatta a madarat.

- �gyes volt�l Hedvig! Nagyon �gyes. - Azt�n elvette a neki c�mzett pergament, �s olvasni kezdte. B�zott benne, hogy bar�tai tudni fogj�k a rejtett c�lz�sokat �s seg�tenek neki. Lassan bontogatta a levelet, k�zben pedig felrakta szem�veg�t, hogy l�sson is valamit.

Dr�ga Harry!

Nagyon-nagyon �r�l�k neki, hogy j�l �rzed magad. Lehet, megfogadom a tan�csod a randival kapcsolatban, �s elmegy�nk valami s�t�t helyre. De sajnos ez jelen pillanatban csak a pince lehet, mivel TILOS elhagynunk a h�zat. Na mindegy, az�rt megpr�b�lom kihozni bel�le a legjobbat. Am�gy Ron is elolvasta a levelet �s IGEN, leesett az �lla. V�rom m�r a sz�linapod, hogy v�gre vel�nk legy�l, �s egy�tt t�lthess�k az eg�sz nyarat a Weasley csal�ddal. Biztos szuper lesz, csak pihen�s semmi m�s! Na j�, lassan befejezem, mert m�g �jszaka van, �s aludni szeretn�k. Viszl�t Harry, �s vigy�zz magadra. M�g itt van Ron, � is �rni akar valamit.

Szia HAVER!
H� mikre buzd�tod te a bar�tn�met? Barlang, meg pince �s s�t�ts�g, (most elengedtem egy kaj�n vigyort) m�g a v�g�n rosszra gondolok. �n most megyek horpasztani, mert f�radt vagyok, �s ki kell pihennem magam a nagy randiig. V�runk haver, addig is �lvezd az �letet, pihenj, napozz vagy tudom is �n. Na j�, nem h�ly�l�k, szia �s vigy�zz magadra, tudod: „lankadatlan �bers�g.”

Ui: Ne ijedj meg, Ron megivott valami h�lye kotyval�kot, amit Fred�k k�sz�tettek, �s most f�lrebesz�l! Am�gy v�rom m�r, amit Ron mondott, s�t�t, romantikus hely, „micsoda kaland” (most pirulok), puszilunk.

Hermione �s Ron

Harry nagyot der�lt a frapp�ns lev�len, tudta, hogy minden rendben lesz, mert bar�tai v�rni fogj�k a barlangban, �s onnant�l kezdet�t veszi a kutat�s. Ekkor m�g nem is tudta milyen kalandok el� n�znek, �s hogy a nyugodt �t nem is lesz olyan biztons�gos. Izgalm�ban m�r nem tudott visszafek�dni, �gy ink�bb elkezdte �sszepakolni a holmijait.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.