Randev�

Sirius direkt mugli �lt�zetet vett mag�ra, hogy elmehessen Harry�rt az iskol�hoz. Sajnos m�g �gy is t�ls�gosan felt�n� volt, mert az ott v�rakoz� anyuk�k t�bbs�ge alaposan v�gigm�rte �t, �s azt tal�lgatt�k, vajon ki lehet. A kez�ben tartott h�tizs�kb�l biztosra vett�k, hogy az egyik gyerek�rt j�tt. Ahogy kicsengettek, a gyerekek elkezdtek kifel� szaladni. Harry egy kisfi� t�rsas�g�ban l�pkedett lefel�, �s mikor megl�tta keresztapj�t, meggyors�totta a l�pteit. A f�rfi, ahogy oda�rt hozz� a gyerek azonnal, f�lkapta, �s megp�rgette �t.

 

- Sirius, elsz�d�l�k – panaszkodta Harry, mire a f�rfi letette.

 

- Nem fogsz elsz�d�lni, rep�l�sre termett�l – kacsintott r� a f�rfi. M�r indultak volna, mikor valaki Harry ut�n ki�ltott.

 

- Harry! Itt hagytad a k�nyved! – j�tt a hang az els� emeleti ablak fel�l. Sirius h�trapillantva l�tta meg Harry tan�t�n�j�t. A fi� a homlok�ra csapott, �s visszafutott az ablakhoz, Sirius pedig k�vette �t.

 

- K�sz�n�m, tan�t� n�ni – h�l�lkodott Harry.

 

- Nem tesz semmit, de legk�zelebb figyelj oda, h�tf�n dolgozatot �runk, tudod j�l, �s ha nincs k�nyved, nem tudsz tanulni – oktatta ki a n�.

 

- J� napot, valami gond van Harryvel? – �rdekl�d�tt Sirius, de k�zben le sem vette szem�t a n�r�l.

 

- Nem, Mr Black, csak Harry annyira izgatott volt amiatt, hogy �nn�l alszik ma, hogy j�form�n eg�sz nap alig figyelt – mondta mosolyogva a n�.

 

- �n tudja a nevem, de �n nem tudom az �n�t – pr�b�lkozott a f�rfi.

 

- Eva Gold, �s miel�tt elkezdene udvarolni, csak sz�lok, hogy �n is a Roxfortba j�rtam, h�rom �vvel maguk alatt, �s a Hugrabugba – tiszt�zta.

 

Sirius szeme kikerekedett, nem is gondolta volna, hogy ez a n� boszork�ny, pl�ne, hogy roxfortos volt.

 

- Sajn�lom, de nem eml�keztem �nre – sajn�lkozott a f�rfi.

 

- Meg�rtem. Tudja a hugrabugosokra am�gy sem figyelnek oda, pl�ne ha az illet� szem�veges, k�v�r �s r�ad�sul �gyetlen is – kuncogta.

 

- H�t… ha ez igaz, akkor nagyon megv�ltozott – ny�gte ki a f�rfi.

 

- �n is. Egy�ltal�n nem t�nik olyan veszettnek, mint a Pr�f�ta lapjain mutatt�k – vigyorogta Ms Gold.

 

- Kik�rem magamnak, mindig kapok olt�st – dohogta Sirius, de persze nem komolyan. Harry �gy n�zett a k�t feln�ttre, mint akik megbolondultak.

 

- Sirius, menj�nk – r�ngatta meg a f�rfi ruh�j�nak ujj�t.

 

- Oh, t�nyleg. Eln�z�st, de halaszthatatlan fi�s napot kell tartanunk. Ha megbocs�t – hajtott fejet a f�rfi.

 

- Viszl�t, �s ne f�rassza le nagyon a fi�t, h�tf�n dolgozat matematik�b�l! – figyelmeztette m�g egyszer Harryt.

 

- Tudom. Viszl�t, Ms Gold – k�sz�nt el a fi�, �s maga ut�n r�ngatta Siriust is.

 

Black, m�g mikor ki�rtek a kapunk k�v�lre is, vissza-visszapillantott a m�r csukott ablakra. Harry furcs�nak tal�lta keresztapja viselked�s�t. Az rendben volt, hogy � szerette a tan�t� n�nij�t, de Sirius mi�rt viselkedett vele ilyen furcs�n? Teljesen �sszezavarodott. Elhat�rozta, hogy ezt m�g megbesz�li a m�sikkal a h�tv�ge folyam�n.

 

A d�lut�n csod�san telt Harry sz�m�ra. Sirius h�za maga volt a paradicsom egy gyereknek. Nyugodtan lehetett szaladg�lni, leverni a dolgokat, csokit �s pudingot enni vacsor�ra, �s nem kellett fogat mosnia lefekv�s el�tt. Minden olyasmit megtehetett, amit otthon egy�bk�nt nem tehetett volna meg. Ahogy Harry arra a sz�ra gondolt, hogy otthon, kiss� elszomorodott. Sirius azonnal �rz�kelte a kisfi�ban v�gbemen� v�ltoz�st.

 

- Na, mi a gond kis�reg? – k�rdezte a gyerekt�l.

 

- Semmi – motyogta a fi�cska.

 

- Egyik percben olyan vagy, mint egy bet�retlen hippogriff, a m�sikban meg �tm�sz egy kneazlebe – hahot�zta a f�rfi.

 

A fi� felvont szem�ld�kkel meredt r�. J�form�n alig �rtett abb�l valamit, amit a m�sik mondott.

 

- Mi az a hip… pippo… valami, meg a m�sik?

 

- A hippogriff �gy n�z ki, mintha egy griffet �s egy lovat kereszteztek volna. Nagyon �n�rzetes j�sz�gok, �s persze f�kezhetetlenek, ak�rcsak te volt�l a d�lut�n folyam�n. A kneazelle pedig egy nagyon f�l�s �llat – magyar�zta a f�rfi.

 

- �rtem - Harry most m�r �rtette az �sszef�gg�st.

 

- Na, �s el�rulod, hogy mi�rt l�gatod az orrod? – faggat�zott Sirius. Harry nem tudta, hogy bevallja-e a m�siknak a benne d�l� �rz�seket. V�g�l �gy d�nt�tt, tesz egy pr�b�t.

 

- Csak eszembe jutott az otthonom, �s hogy az Perselus b�csin�l van, de… de nem tudom, hogy meddig. Ha anya j�l lesz, akkor elk�lt�z�nk, de �n nem akarok. Szeretek ott �lni, szeretem Trixi f�ztj�t, a szob�mat, a nyulacsk�mat. Szeretek kint lenni a h�ts�kertben, �s Perselus b�csival elmenni a j�tsz�t�rre meg a patakpartra �s a boltba – hadarta, de Sirius v�g�l k�zbev�gott.

 

- �s szereted Pitont is – jelentette ki. Harry egy kicsit elpirult.

 

- Igen. Tudod, hogy nem volt apuk�m, nem eml�kszem r�, hogy milyen az. Vernon b�csi nagyon gonosz volt velem, de Perselus b�csi j�, meg t�relmes, �s sok mindenre megtan�t. Kaptam t�le sok mindent, befogadott, �s azt hiszem, hogy ilyen lehet, ha valakinek van egy apuk�ja – magyar�zta a kisfi�.

 

- Na, �s �n nem lenn�k j� apuka? N�lam azt lehet csin�lni, amit csak akarsz – h�zta f�lmosolyra a sz�j�t Black.

 

- Te szuper keresztapa vagy, de… egy igazi apuka nem engedi meg az ilyesmiket. Mindig este fogat kell mosni, meg�rni a h�zi feladatot, nem �sszet�rni semmit, rendesen viselkedni, �s seg�teni otthon, �s ez �gy j�. Ilyen egy igazi sz�l�, aki nem b�nt, de nem is enged meg mindent neked – taglalta a kisfi�. Sirius fels�hajtott. Furcsa volt, hogy ez a kisfi� a maga m�dj�n most kioktatta �t a nevel�si m�dszereivel kapcsolatban, �s igaza is volt. � maga is gyerekesen viselkedett, de h�t annyira �r�lt annak, hogy a gyerek n�la van.

 

- Tudod mit? Holnap mindent rendesen csin�lunk, meg�rjuk a leck�t, reggel fogat mosol, �s az eb�dn�l megeszed a z�lds�get – mondta komoly k�ppel Sirius.

 

- Rendben – egyezett bele Harry mosolyogva.

 

- Visszat�rve az otthonodra, ezek szerint te �r�ln�l neki, ha Piton lenne az ap�d? – k�rdezte. Harry p�r m�sodpercig hallgatott, �s komolyan elmerengett az �tleten.

 

- �n nagyon. � t�nyleg j� apuka lenne. Tudom, hogy ap�val rosszban voltak, �s te se szereted, de � rendes, velem �s any�val is. J� lenne egy igazi csal�d, any�val �s egy ap�val – �lmodozott a kisfi�.

Mivel m�r k�s�re j�rt, Harry egyre laposabbakat pislogott. Sirius �v�n betakarta �t, megv�rta, m�g Harry elalszik, majd sz�pen cs�ndben elhagyta a szob�t.

 

Benne is felmer�lt m�r ez a k�rd�s, vajon mi lenne j� Harrynek �s Lilynek. Eleinte azon volt, hogy majd odak�lt�znek hozz�, de az � �letvitele mellett csakis veszeked�s lett volna a v�ge. Valahol m�lyen sejtette, hogy Harry �s Lily m�r Pitonhoz tartoznak, �s csak id� k�rd�se, hogy mindez hivataloss� v�ljon.

 

Ek�zben a Fon� soron zajlott az �let. Perselus �s Lily viccel�dve �s j� hangulatban f�z�csk�ztek. Folyamatosan ker�lgett�k egym�st, �s furcsa, bizalmas f�lmosolyokkal jutalmazt�k meg a m�sik k�v�ncsi tekintet�t. Mindkett�j�knek szokatlan, de valahol ismer�s volt ez az eg�sz. Egy kicsit arra hasonl�tott, mint amikor m�g gyerekek voltak. Akkor nem ilyen �rzelmek domin�ltak a kapcsolatukban, de hasonl�an bens�s�ges pillanatokban volt r�sz�k a m�sikkal.

 

Lassacsk�n a vacsora elk�sz�lt, �gy m�r nem volt m�s h�tra, csak meggy�jtani a gyerty�kat az asztaln�l, �s folytatni a m�r megkezdett besz�lget�st. Az elej�n m�g mindketten zavarban voltak, kiss� abszurdnak t�nt a helyzet.

 

- J� �tv�gyat – mondta v�g�l Perselus.

 

- Neked is, biztos finom lett – mosolyogta Lily.

 

- Az a minimum, hogy finom lett! – k�rte ki mag�nak a f�rfi.

 

- Bocs�nat, elfelejtettem, hogy megr�gz�tt aggleg�ny vagy – �lt�tt nyelvet a n�. Perselus sz�vesen vitatkozott volna, azonban csakhamar bel�tta, hogy valamennyire igaza van a m�siknak. Elv�gre az �rz�sei ide vagy oda, nem keresett t�rsas�got az elm�lt �vek alatt.

 

- Szerinted Harry hogy viseli Blacket? – bukott ki hirtelen a f�rfib�l a k�rd�s.

Lily amennyire meglepte a dolog, annyira meg�r�lt neki, mert ez is azt bizony�totta, hogy a m�sikat �rdekli fia hogyl�te.

 

- Szerintem Sirius jobban lef�rad, mint Harry – kuncogta Lily.

 

- Harry nem olyan eleven, itthon mindig j�l viselkedik – kelt a gyerek v�delm�re Perselus.

ezt hallva ism�t elmosolyodott. Minden egyes perccel egyre biztosabb lett benne, hogy j�l cselekszik, �s �gy kell t�rt�nnie. Neki Perselusszal kell lennie.

 

- Itthon? – k�rdezett r� v�g�l. Perselus kapcsolt, �s megpr�b�lt visszakozni, de m�r k�s� volt.

 

- H�tigen, itthon. Bevallom, furcsa hogy nem hallom �t vacsora k�zben folyamatosan besz�lni, hogy nem �rta d�lut�n a leck�j�t az asztaln�l – vallotta be kiss� sz�gyenkezve.

 

Igenis sz�gyellte mag�t. Eddig az ilyesfajta �rz�seket gy�nges�gnek �s h�tr�nynak tartotta. Most viszont lassan olyan �rzelg�s bolondd� v�lik, mint az igazgat�. Ha valaki f�l �vvel ezel�tt ilyesmit mondott volna neki, azt egyenesen a Mung�ba juttatta volna. Mereng�s�b�l Lily �rint�se z�kkentette ki. A n� �tny�lt az asztalon, �s megfogta a kez�t. A puha, meleg �rint�s �jabb �rz�seket ind�tott el benne. Kiss� elgyeng�lve n�zett a vele szemben �l� n�re.

 

- Szereted �t, ugye? – k�rdezte Lily kedvesen mosolyogva. Perselus megk�sz�r�lte a tork�t, �s megpr�b�lt norm�lisnak t�nni.

 

- H�t… igen, nagyon megkedveltem, megszerettem, igen – morogta maga el�.

 

Az el�re eltervezett, kiv�l� kivitelez�s cs�d�t mondott. Enn�l m�g egy els�s hugrabugos is pazarabbul fogalmazott volna, �llap�totta meg.

 

- �r�l�k neki. Mondd csak, ha �n nem… sz�val, ha nem siker�lt volna megmenteni, akkor mi lett volna Harryvel? – k�v�ncsiskodott a n�. Perselus anno sokat agyalt ezen a probl�m�n.

 

- �szint�n bevallom, hogy nem tudom, mi lett volna a v�ge. Az �n munk�m, a m�ltam mellett el�g neh�z lett volna Harryt nevelnem. �lland�an kritiz�ltak volna. Tal�n jobb lett volna, ha Harry egy rendes csal�dhoz k�lt�zik, ahol van egy anya, egy apa �s tal�n testv�rek. Mondjuk, mint Weasley�k – hadarta.

A boszork�ny, hasonl� v�laszra sz�m�tott.

 

- De ha �gy alakult volna, ak�r te is befogadtad volna, igaz?

 

- Persze. Furcsa, mikor elindultam �rte, csakis arra gondoltam, hogy szeg�ny gyereknek milyen sz�rny� sorsa van, �s seg�tenem kell, hogy ne kelljen �gy �lnie, ahogy nekem. Mikor meghallottam a nev�t, mintha a vill�m csapott volna bel�m. El�sz�r elmentem, de v�g�l visszat�rtem, �s magamhoz vettem. Sok�ig v�v�dtam, hogy mik�nt viselkedjek vele. Annyira hasonl�t k�ls�re az apj�ra – taglalta.

 

Lily csak b�szen b�logatott. Maga is ak�rh�nyszor Harryre n�zett, �gy �rezte, mintha James pillantott volna vissza r�. Ez�rt is �rezte mag�t m�g mindig kiss� k�nyelmetlen�l Perselus jelenl�t�ben.

 

- Perselus, te hogy k�pzeled el a mi, k�z�s �let�nket? – k�v�ncsiskodott. Piton felvonta a szem�ld�k�t. Na, erre azt�n v�gk�pp nem sz�m�tott.

 

- Ez m�g csak az els� randev�nk – pr�b�lt volna h�r�tani.

 

- Ne akad�koskodj, m�r tizen�t �ve ismerlek, ez minimum f�l �ves kapcsolatnak megfelel. Tudom, hogy ut�lod a te�t tejjel, hogy ki�t�ses leszel a m�ln�t�l, hogy hal�losan f�lsz a v�rfarkasokt�l, hogy b�r mindig azt mondod, nem �rdekes, ha kar�csonykor egyed�l vagy, titkon arra v�gysz, hogy b�rcsak valaki ott lenne veled, hogy… – �s m�g �r�kig sorolta volna, ha a m�sik meg nem �ll�tja.

 

- El�g! J�, rendben, igazad van, el�gg� ismerj�k egym�st.

 

- Teh�t, hogyan tudn�d elk�pzelni?

 

H�t nem volt menekv�s. Perselus Piton k�nytelen volt v�laszolni erre a k�rd�sre. Ami m�g sz�rny�bb volt, hogy ki tudja, j� v�laszt ad-e. Mert elk�pzelhet�, hogy a n� egy bizonyos v�laszt v�r, �s ha nem azt kapja, akkor Pitonnak fel is �t, le is �t.

 

- �n, b�rmilyen furcsa is, de hiszek a h�zass�g szents�g�ben �gy… �sszeh�zasodn�nk. Igyekezn�k Harryt �gy nevelni, hogy der�k fiatalember legyen majd bel�le. Biztosra veszem, hogy lenn�nek �sszet�z�seink kett�nknek, de azokat mindig megoldan�nk �s… – Lily leintette.

 

- Na, �s mi lenne, ha id� k�zben r�j�nn�nk, hogy ez nek�nk m�gsem j�n �ssze? – tette f�l a nagy k�rd�st a boszork�ny.

 

- Szerintem megpr�b�ln�nk helyre hozni a dolgot, de ha m�r v�gk�pp menthetetlen lenne, jobb �gy elv�lni, hogy att�l m�g, hogy k�l�n vagyunk, bar�tok tudjunk maradni, Harry �rdek�ben is – adta meg a v�laszt.

 

- Nagyon diplomatikus vagy. Ha m�r ennyire Harryre t�maszkodsz, meg�g�red, hogy sohasem b�ntan�d? – Piton vagy f�l percig hallgatott, mire meg tudott sz�lalni.

 

- Tudod, hogy fizikailag nem b�ntan�m, de neh�z ember vagyok. Sok rigoly�m van, mogorva vagyok, �s ezzel sokszor megb�ntok m�sokat. Nem sz�nd�kozom lelkileg b�ntani Harryt, de el�fordulhat – f�leg ha Harry m�r nagyobb lesz – hogy lesznek n�zetelt�r�seink. �s mint ahogy arra m�r volt p�lda, �n is mondan�k olyan dolgokat, amiket k�s�bb megb�nok, �s � is. S�t, biztosra veszem, hogy egy-egy ilyen veszeked�s alkalm�val – m�g ha nem is lenne t�l s�r�n, el�j�nne az apja �s az �n m�ltam. Ezt nem lehet kiv�deni. Harry b�tor, becs�letes, de ugyanakkor konok is tud lenni.

 

Mire befejezte Lily m�r �mulva n�zett r�. Perselus nem tudta, hogy ez most j� vagy rossz. F�lt megsz�lalni. Lily m�g pislogott p�rat, majd sz�lesen elmosolyodott, Piton sz�v�r�l pedig lezuhant egy �ri�si k�.

 

- Perselus, ha nem szeretn�lek, most megszeretn�lek – suttogta Lily.

Piton sz�ve nagyot dobbant. Tudta, hogy ez m�g mindig nem szerelem a m�sik r�sz�r�l, de egy l�p�ssel k�zelebb volt hozz�, hogy szerelmes viszonz�sra tal�ljon.

 

- Na �s te hogyan k�pzeled a mi k�z�s �let�nket? – k�rdezett vissza. A boszork�ny elmosolyodott, �s mes�lni kezdett.

 

- Az �n t�rt�netem is sokban hasonl�t a ti�dhez. �sszeh�zasodunk, �s egy�tt nevelj�k Harryt, annak minden �r�m�vel �s b�nat�val. Harrynek lesz egy-k�t testv�re, �s rem�lhet�leg az apjuk esz�t fogj�k �r�k�lni – kuncogta el mag�t.

 

- Csak akkor, ha k�ls�re az anyjukra hasonl�tanak. Valljuk be, nem vagyok valami sz�vder�t� l�tv�ny – ironiz�lt a f�rfi.

 

- Ostobas�gokat besz�lsz. Fiatal vagy, er�s, eg�szs�ges, �s ha hiszed, ha nem, de annak ellen�re, hogy nem r�lad mint�zt�k a D�vid szobrot, nagyon is szexinek mondhat� a megjelen�sed.

 

Perselus majdnem megfulladt a korty bort�l, amit �ppen megpr�b�lt lenyelni. Kisebb k�h�g�si roham ut�n, rekedtesen sz�lalt meg.

 

- �n? Szexi? – Ezt majdnem �gy mondta, mintha felh�bor�t�nak tal�ln�.

 

- Tudod, a kiss� bor�s, s�t�t szem�lyis�ged m�gnesk�nt hat a n�kre. Minden n� titkon im�dja a kiss� mor�zus, �m ann�l c�ltudatosabb f�rfiakat. Ami a k�ls�det illeti, lehet, hogy nem vagy egy kigy�rt k�t ajt�s szekr�ny, de igenis izmos vagy, csak a sok ruha el�gg� eltakarja. Volt szerencs�m megtapasztalni, hiszen �gy kikapt�l az �gyb�l p�rszor, hogy majdnem elrep�ltem – kuncogta.

 

- Az csak az�rt volt, mert szinte nincs is s�lyod – v�gta r� a f�rfi.

 

- H�t persze. Visszat�rve r�d. Az arcod nem szab�lyos, nem finom �s sz�p v�g�s�, de a szemeid ann�l besz�desebbek. Tudsz vel�k k�ny�rtelen lenni, de ugyanakkor van egy n�z�sed, amit�l bevallom, remegni kezd a l�bam – somolyogta a n�. Perselus arc�ra el�gedett vigyor �lt ki.

 

- Melyik az a n�z�sem? – k�v�ncsiskodott.

 

- Azt nem �rulom el – trill�zta a n�.

 

- Te aljas kis boszork�ny – h�borgott a f�rfi j�t�kosan.

 

- Sajn�lom, de nem adom ki minden �t�k�rty�m. Sz�val az arcodn�l tartva, nem egy tipikus f�rfi sz�ps�g, de karakteres, er�t sug�roz. Ha t�k�letesen akarok fogalmazni, s�t r�la az elfojtott szexualit�s – fejezte be Lily.

 

Perselus azt hitte, �lmodik. Biztosra vette, hogy a m�zbor kiss� t�ls�gosan is erjedt lehetett, mert m�r mindketten olyasmir�l besz�lnek, amit�l m�s esetben illetve helyzetben mindketten sz�vsz�l�t�st kapn�nak minimum.

 

Mivel mind a kettej�kkel kiss� elszaladt a l�, �gy a vacsora tov�bbi r�sz�ben cs�ndesen �tkeztek. Amikor pedig v�geztek, �ttelepedtek a kanap�ra. Perselus el�b�v�lte azt a r�gi dobozk�t, amiben a Lilyvel kapcsolatos eml�keit �rizte.

 

- Azt hiszem, ezeket megn�zhetn�nk – kezdte, majd kinyitotta a dobozt, �s kivette az els� f�nyk�pet.

 

- Rendben.

 

Az els� k�pen egy tizenegy �v k�r�li l�ny �s egy kisfi� voltak. Lily sz�lei k�sz�tett�k ezt a f�nyk�pet, mikor Perselus�k megkezdt�k az els� �v�ket a Roxfortban.

 

- Jaj, erre eml�kszem! Anya mennyit szenvedett a f�nyk�pez�vel, mire be tudta �zemelni – nevetg�lte a n�.

 

- De eg�szen j� lett. A v�g�n m�r g�rcsbe r�ndult az arcom. �n mondom, �letfogytig tart� k�rosod�st szenvedtem akkor, nyugodtan r� lehet fogni, hogy ez�rt nem vigyorgok annyit – h�zta a m�sikat a f�rfi.

 

- De kegyetlen vagy! Na, n�zz�nk egy m�sikat – aj�nlotta.

 

A k�vetkez� f�nyk�p m�r m�gikus volt. A rajta mozg� k�t fiatal boldogan egym�sba karolva �llt egym�s mellett.

 

- Ez harmadik tel�n volt, eml�kszem, iszonyatos mennyis�g� h� esett, alig tudtunk Roxmortsb�l visszamenni az iskol�ba – eml�kezett vissza a f�rfi.

 

- Na, igen, �s �t k�zben m�g arra is figyelni kellett, hogy kiker�lj�k a fel�nk sz�guld� h�goly�kat – kuncogta a n�. Letette a k�pet, �s el�vett egy kis mugli k�peslapot.

 

- H�t ez m�g megvan? – lep�d�tt meg a n�.

 

- Persze, mindent meg�riztem – vallotta be kiss� feszengve a f�rfi.

 

- Eml�kszem, hogy Tuni mennyit hisztizett, ami�rt meg kellett �llnunk �t k�zben, hogy ezt f�l tudjam adni neked.

 

- A dr�ga j� n�v�red ink�bb ne emlegess�k f�l, ha lehet – k�rte a m�sikat.

 

- Igazad van.

 

Tov�bbi f�nyk�pek, pap�rfecnik, csomagol�pap�rok �s egy�b apr� lim-lom ker�lt el� a doboz m�ly�b�l. Minden, az � k�z�s �let�k, a gyerekkoruk, a bar�ts�guk lenyomata. Azt�n Lily tekintete megakadt valamin. Ahogy kiemelte a dobozb�l d�bbenten n�zett Perselusra.

 

- Perselus ez… – kezdte, de m�g a szava is elakadt.

 

- Ez az a vir�g, amit �letedben el�sz�r b�v�lt�l meg – suttogta a f�rfi.

Lily annyira meg volt hatva, hogy nem tudott megsz�lalni.

 

- M�g ezt is eltetted? – hitetlenkedett.

 

- Att�l a pillanatt�l kezdve, szeretlek, hogy ott megl�ttalak, �s m�g most is im�dlak – felelte a n� fel� ford�tva fej�t.

 

Lily arca elpirult, �s szeme furcs�n csillogni kezdett a kandall� f�ny�ben. Sz�ve egyre hevesebben vert, ahogy tekintete �sszekapcsol�dott az �nix szemekkel, amib�l most gyeng�ds�g sug�rzott. Ez volt az a bizonyos tekintet, amit csak ritk�n l�tott, de oly nagy �r�mmel �dv�z�lt. Lassan, szinte alig �szrevehet�en hajolt el�re, hogy ajk�t a m�sik�hoz �rintse. Nem akart kapkodni, mintha f�lt volna, hogy azzal elijeszti a m�sikat, de legal�bbis elillan ez a borzongat�an t�k�letes pillanat.

 

A t�vols�g cs�kkent kettej�k k�zt, Lily lassan lecsukta a szem�t, de m�r nem is kellett l�tnia a m�sikat. Egy bels� er� vezette kedvese ajkaihoz. Az els� cs�k �vatos, puhatol�z� volt. Szinte alig �rintett�k meg egym�st. Azt�n mindketten felb�torodtak, �s �jabb cs�kban forrtak �ssze. Ez m�r j�val intenz�vebb volt, de kor�ntsem az a l�ngol� szenved�lyt�l f�t�tt, vad cs�k, amir�l mindenki �lmodozik. Ez jobb volt. Ebben benne volt sz�v�k, lelk�k.

<<      >>

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.