�rzelmek vihar�ban

Hermione reggel iszonyatos fejf�j�ssal �bredt. M�g a szem�t is nehez�re esett kinyitni. Pr�b�lt r�j�nni, hogy mi t�rt�nt az el�z� este, de az eml�kei mind �sszemos�dtak. Az utols� tiszta pillanata, amire vissza tudott eml�kezni, az volt mikor bel�ptek Perselus lakr�sz�be. Itt azt�n elakadt a gondolatmenete.

– Perselusn�l voltam… - ny�gte a n�. Azt�n persze mintegy megvadult thesztr�l csorda t�rt r� a felismer�s, hogy � el�z� este ivott Piton t�rsas�g�ban, s�t! Valamit mondott neki, de azt m�r v�gk�pp nem tudta meg�llap�tani, hogy mit. Csak rem�nykedett benne, hogy nem csin�lt mag�b�l bolondot. Persze Perselus am�gy sem sz�rakozna rajta, legal�bbis nem nyilv�nosan, de az�rt tartott a dologt�l. Gyorsan rendbe szedte mag�t, ivott n�mi f�jdalomcsillap�t� b�jitalt �s elindult a nagyterembe. M�r el�g sokan voltak, de szerencs�j�re m�g �gy is kor�n volt. Persze Perselus m�r jav�ban k�v�zott mire � oda�rt.

– J� reggelt – k�sz�nt a f�rfi kiss� elmosolyodva.
Ez mer�ben nem vallott Pitonra, �gy Hermione kezdett megijedni.

– Neked is, b�r jobb lenne, ha tudn�m, hogy mi t�rt�nt tegnap este – mondta suttogva. Perselus felvont szem�ld�kkel n�zett a n�re. Ezek szerint Hermione nem eml�kezett r�, hogy mit mondott neki.

– Csak koccintottunk, azt�n te, szinte azonnal becsiccsentett�l �s visszak�ldtelek a szob�dba – mondta a f�rfi.
Hermione �gy �rezte, hogy valami s�nt�t a t�rt�netben.

– Csak ennyi t�rt�nt? – k�rdezte gyanakodva.

– Nem, igaz�b�l elkezdt�l el�ttem vetk�zni �s feh�rnem�ben t�ncolt�l, mikor is v�gre siker�lt r�la meggy�zn�d, hogy gyereket akarsz t�lem �s �n belementem a dologba – mondta kaj�n vigyorral a f�rfi.
Hermione els�padt, majd elv�r�s�d�tt.

– Csak viccelsz, ugye? – k�rdezte v�szesen elv�konyodott hangon.
Piton felh�borodottan v�laszolt.

– Na n�, hogy viccelek! Merlinre, azt hittem ennyire az�rt ismersz, hogy nem haszn�lok ki egyetlen n�t sem, f�leg nem t�ged! – l�zongott.

– Ne haragudj… �n csak nem szeretem, ha nem �n ir�ny�tom a dolgokat. Nem tudom, hogy mit csin�ltam vagy mondtam, de az biztos, hogy valamit mondtam neked – sz�gezte le a n�. Perselus elgondolkodott rajta, hogy sz�ljon-e a m�siknak a kis vallom�s�r�l, v�g�l �gy d�nt�tt, hogy ez megmarad az � titk�nak.

– Csak azt mondtad, hogy k�sz�n�d, ami�rt itt vagyok �s melletted �llok, ennyi – hazudta. Hermione sz�v�r�l hatalmas k� esett le, kezdett megnyugodni, hogy nem mondott semmi v�szeset a m�siknak.

Reggeli k�zben az igazgat�n� bejelentette, hogy a k�t taner� k�z�tti p�rbaj eld�ntetett �s a v�geredm�nye egy igazs�gos d�ntetlen lett. Ezut�n Perselus fel�llt �s nekikezdett a besz�d�nek.

– Mint meg�g�rtem, ha vesz�tek mindenki el�tt elismerem hogy Hermione Granger professzornak itt a helye a katedr�n, �s ezt most meg is teszem. Ms Granger… Gratul�lok – ny�jtott kezet a n�nek.

Hermione sz�ja t�tva maradt, de lassacsk�n mag�hoz t�rt �s elfogadta a fel� ny�jtott kezet. A di�kok k�z�l n�h�nyan tapsolni �s f�ty�lni kezdtek, de voltak akik csak a sz�jukat h�zt�k – ezek t�bbnyire a mardek�rosak k�z�l ker�ltek ki.



A napok ezut�n m�r sokkal gyorsabban teltek. Lassan a tan�rok �s a di�kok is hozz�szoktak az �j tan�vhez. Hermione is egyre jobban boldogult. Persze n�ha alaposan meggy�lt a baja a mardek�rosakkal. F�leg Nott band�j�val, akik �let�k c�lj�nak t�zt�k ki, hogy megkeser�tik az �let�t.

Nem tehetett r�la, de mikor Nott direkt �t vizslatta, �gy �rezte, hogy szemmel vetk�ztetik. Ilyenkor elkapta a h�nyinger �s csak er�s �nkontrollj�nak volt k�sz�nhet�, hogy nem szaladt ki a teremb�l �s rogyott le a fal t�v�ben zokogva. �gy k�t h�ttel az iskola kezd�se ut�n, volt egy olyan incidens, mikor Nott �s a bar�tai sutyorogva arr�l besz�ltek, hogy vajon, hogy n�zhet ki meztelen�l. Hermion�nak elege lett a dologb�l �s az eg�sz band�nak b�ntet�munk�t adott. Na n�, hogy a dolog nem maradt annyiban.

Hamarosan �rkezett n�h�ny panaszlev�l a sz�l�kt�l, hogy az � gyerek�ket mi�rt b�ntetik meg �lland�an, mikor azok semmit sem tettek. McGalagony ilyenkor r�szletesen kifejtette, hogy hogyan viselkednek az eml�tett csemet�k. Nem tisztelik a tan�rukat, �s obszc�n kijelent�seket tesznek r�, valamint ez m�r-m�r a szexu�lis zaklat�s hat�r�t s�rolja. Ez n�mik�nt hatott, �s a legt�bb sz�l� nem reklam�lt t�bbet. De mint minden esetben, most is volt kiv�tel. Hermione s�rg�s baglyot kapott az igazgat�n�t�l, hogy azonnal menjen az igazgat�i irod�ba.

F�lbehagyta a dolgozatok jav�t�s�t, �s azonnal az id�s boszork�nyhoz sietett. Nem sejtette, hogy mi�rt is h�vatj�k, de ha tudta volna biztos, hogy olyan messzire menek�l, amilyen messzire csak tud. Az ajt� el� �rve bekopogott, mire Minerva kisz�lt:

– Szabad – hallotta meg a hangj�t �s benyitott. Perselus ott �llt az ablak el�tt, Minerva pedig az �r�asztala m�g�tt �lt. A r�gi faragott sz�kben nem l�tta, hogy ki �l, �gy b�tran l�pett be a helyis�gbe.

– J� napot igazgat�n�, Piton professzor – b�lintott a f�rfi fel�, aki viszont j�val merevebbnek t�nt, mint �ltal�ban. Ekkor azonban meghallotta azt a hangot, amit b�r soha ne hallott volna.

– Ms Granger, nekem m�r nem is k�sz�n? – k�rdezte neg�des hangon Malfoy. Hermione arc�b�l kifutott a v�r �s szeme is kikerekedett.

– �n… nem vettem… �szre – ny�gte ki alig hallhat�an.

– Hermione, foglalj helyet k�rlek – mutatott egy szabad sz�kek fel� Minerva.
Piton gyorsan reag�lt �s be�lt kettej�k k�z�, hogy a n� min�l t�volabb lehessen Luciust�l. Malfoy kiss� undorodva n�zett v�gig egykori bar�tj�n.

– Mi�rt h�vatott ide? – k�rdezte meg v�g�l a l�ny, mikor siker�lt meggy�znie mag�t, hogy min�l el�bb lerendezi a dolgot, ann�l el�bb szabadul.

– Mr Malfoynak ellenvet�sei vannak, a nevelt fia, Mr Nott b�ntet�s�vel kapcsolatban – mondta McGalagony.

– A fi� csak azt kapta, amit meg�rdemelt. �n sem adtam volna neki m�sik b�ntet�st, elv�gre nem csak tiszteletlen volt az egyik tan�rj�val, de m�r majdnem, hogy szexu�lis c�lzat� aj�nlatokat is tett neki – dar�lta Perselus komor arckifejez�ssel.
Malfoy halkan felnevetett.

– Oh, k�rlek! H�t mi is voltunk fiatalok, mindenkivel el�fordult az ilyesmi… Bizony�ra Te is eml�kszel arra a spanyol tan�rn�re, aki p�r h�napra idej�tt tan�tani az iskol�ba – merengett el Malfoy. McGalagony kapva kapott az alkalmon.

– Igen, a kisasszony hossz� t�von akart itt dolgozni, de valami�rt nem b�rta tov�bb �s ink�bb elmenek�lt. Most m�r �rtem, hogy mi�rt – jegyezte meg rosszall�an.

– Gyerekek voltunk… - legyintett Malfoy.

– Igen, de a h�lgynek m�s volt a h�ttere, mint Ms Grangernek – vetette oda Piton.

– Ezzel mire c�loz? – �rtetlenkedett Malfoy. Hermione biztosra vette, hogy tudja mir�l van sz�, csak direkt adta az �rtatlant.

– M�r minden di�k, s�t j�form�n az eg�sz var�zsl�vil�g tudom�st szerzett Ms Granger h�nyadtat�sair�l, �s szerintem ez pontosan t�led ered Lucius – morogta Piton.
Malfoy s�rt�d�tt arckifejez�ssel fordult oda hozz�juk.

– Kik�rem magamnak! �n m�gis mi�rt terjeszten�k ilyesmiket?

– Mert nem b�rja ki, hogy ne szem�tkedjen – sziszegte Hermione.

– Kisasszony, k�rem, f�kezze mag�t! �n egy tisztess�ges �llampolg�r vagyok! Nem tehetek r�la, hogy a fi� az apja �s a b�tyja ir�nti elvakult szeretet�ben mag�ra z�d�totta a haragj�t! Val� igaz, hogy a fi� tudja a csal�dja kiv�gz�s�nek t�rt�net�t… de ez minden – sz�gezte le Malfoy.

– Viszont ne tagadd, hogy te sz�tottad f�l benne a gy�l�letet. A fi�nak eg�szen addig nem volt semmi baja am�g Hermione meg nem jelent itt – akad�koskodott Piton.

– M�r eln�z�st, de nem �n bolond�tom a fi�k fej�t �s keringnek k�r�l�ttem cifra pletyk�k a mag�n�letemr�l. Ki tudja, hogy a kisasszony mik�nt b�tor�tja a fi�kat, �s hogy h�ny szeret�je lehetett m�r az elm�lt �vek alatt. Elv�gre, senki nem tud r�la semmit… Elt�nt a k�ztudatb�l. A k�tes �gyletei pedig, minden bizonnyal visszavezethet�k az iskol�s �veire, v�gt�re is k�t fi�val… hogy is mondjam, k�borolt, hossz� h�napokon �t. M�r pedig tudjuk, hogy a kamaszok mire k�pesek… - mondta g�nyosan.

Hermione azt hitte lefordul a sz�kr�l. Leveg� ut�n kapkodott �s igyekezett tiszt�n gondolkodni. Ez a f�reg most v�dolta meg azzal, hogy � igaz�b�l egy kurva �s m�g �lvezte is amikor meger�szakolt�k, valamint, hogy kikezd a di�kokkal.

– Mr Malfoy! Azonnal fejezze be vagy kidobatom az iskol�b�l! Milyen jogon becsm�rli az iskola egyik pedag�gus�t, akinek r�ad�sul makul�tlan a h�rneve �s a becs�lete?! – kiab�lt vele Minerva. Perselus arca m�r v�rv�r�s volt �s a p�lc�j�t is kis h�j�n kett�t�rte. Hermione v�g�l f�lpattant �s p�lc�t szegezett Malfoyra, akit v�ratlanul �rt a t�mad�s.

– Maga utols�, mocskos szem�tl�da! Maga tudja a legjobban, hogy sz�z voltam, amikor els�k�nt meger�szakolt! Tudom, hogy maga volt, csukja volt a fej�n, de a hangj�t felismerem. Maga egy undor�t�, gennyes alak Malfoy. M�g a cip�m nyom�ig sem �r fel… Hah, aranyv�r? �n ink�bb p�cel�nek mondan�m, ami az ereiben folyik – sziszegte indulatosan a l�ny.
Malfoy �rezte, hogy szorul a hurok a nyaka k�r�l �s azonnal taktik�t v�ltott.

– Igaza van kisasszony, bocs�natot k�rek, ami�rt ilyesmiket �ll�tottam mag�r�l… Tudja, csak nagyon f�ltem a fi�t, mintha a saj�tom lenne. Biztos az apai �szt�n�k miatt voltam ennyire goromba… Majd besz�lek a gyerek fej�vel, hogy fogja vissza mag�t, most pedig t�vozom – mondta rideg arckifejez�ssel, majd fejet hajtott �s kiviharzott.

Hermione reszket� kez�b�l kiesett a p�lc�ja �s � is a f�ldre rogyott. Tehetetlen d�h�ben zokogni kezdett �s Minerva hi�ba pr�b�lta meg vigasztalni, csak m�g idegesebb lett t�le. V�g�l od�ig fajult a dolog, hogy Hermione t�rni-z�zni kezdett az irod�ban. Csak miut�n a f�l helyis�get darabokra t�rte �s Piton er�nek erej�vel lefogta nyugodott meg. A f�rfi h�tulr�l karolta �t, nem t�l szorosan, de biztosan tartotta, hogy Hermione lassan lehiggadjon.
Minerva nem tudott arr�l, hogy Malfoynak milyen szerepe volt Hermione m�ltj�ban, de m�r nagyon b�nta, hogy odah�vatta �t.

– Hermione dr�g�m… Mi�rt nem mondtad el, hogy az az alak tette azt veled? – k�rdezte. Perselus rosszall�an meredt az id�s asszonyra, aki m�g mindig v�rta a v�laszt. Hermione k�nnyes szemeivel n�zett az id�s boszork�nyra.

– Mert �n se tudtam… Soha, senki nem k�rdezte, hogy h�nyan voltak. Mindenki azt mondta elkapt�k �ket… Megvan mind. Azt hitt�k csak azok voltak, akik a h�zban voltak, de ott volt � is. � volt a vezet�j�k. Meg�lt�k az any�m, az ap�m, azt�n Malfoy meger�szakolt… - hadarta d�h�sen a l�ny. M�r elege volt ebb�l. Mindig mindenki �gy kezelte, mint valami bizarr �s furcsa jelens�get. Vagy megvet�en n�ztek r� n�mi g�nnyal keveredve, vagy sz�nakoz� pillant�sokkal �ld�zt�k.

– Sajn�lom, nem tudtam… - motyogta Minerva.

– Hagyjuk… Perselus, elengedn�l? – k�rdezte a f�rfit�l, aki m�g mindig �t�lelve tartotta �t.

– Persze – azzal engedett a szor�t�son, de Hermione nem szakadt ki az �lel� karok k�z�l, csak megfordult �s a f�rfi mellkas�ba temette arc�t �s imm�r n�m�n zokogott. �gy �rezte, hogy az egyetlen mened�k, ahova elb�jhat mindenki el�l az nem m�s, mint Perselus. �get� sz�ks�g�t �rezte a m�sik jelenl�t�nek, az �rint�s�nek, hogy hallja a l�gv�tel�t �s �rezze a sz�ve dobban�s�t.

Perselus �gy �rezte mindent meg kell tennie annak �rdek�ben, hogy Hermione megnyugodjon �s egy kicsit jobban �rezze mag�t. �gy teh�t hagyta, hogy a m�sik hozz� b�jjon �s n�la keressen vigasztal�st. K�zben Minerva elhagyta az irod�t, de Piton sem akart sok�ig id�zni ott. Valahogy bosszantotta Albus sokatmond� tekintete. Odaterelte Hermion�t a kandall�hoz, majd �tl�ptek rajta. Hermione el�sz�r azt hitte, hogy Perselushoz mennek, de t�vedett. A saj�t szob�j�ban tal�lta mag�t. K�rd�n n�zett a m�sikra, aki csak b�tor�t�n b�lintott fel�. Elengedte Hermione kez�t, majd visszal�pett a kandall�ba �s elt�nt. Hermione r�m�lten meredt a z�ld l�ngokra. �gy �rezte, hogy elhagyt�k.

Sokkal f�j�bb �s rosszabb volt, mint az, amikor tal�lkozott Malfoyjal, vagy ak�r m�g ann�l is, mikor visszaeml�kezett a sok sz�rny�s�gre. M�r kezdett ism�t visszaroskadni a depresszi� megszokott bugyraiba, mikor a kandall� z�ld l�ngjai �jra fellobbantak �s megjelent benn�k Perselus. Hermione szemei megteltek k�nnyel, m�g ajka lefel� biggyedt.

– Mi a gond? – k�rdezte a f�rfi.

– Azt hittem… Azt hittem itt hagyt�l – szipogta a n�. Tudta, hogy mennyire gyerekesen �s ostob�n hangzik amit mond, de akkor is �gy �rzett. Perselus viszont nem reag�lt �gy, ahogy � v�rta. Azt hitte a m�sik majd kineveti vagy kig�nyolja �t, de nem tette. Helyette le�lt a kanap�ra, maga el� tett egy st�cnyi pap�rt �s egy sz� n�lk�l jav�tani kezdte �ket.

Hermione nem tudta eld�nteni, hogy d�h�s legyen vagy szomor�. Elv�gre minek j�tt ide a m�sik, ha nem foglalkozik vele? V�g�l kiss� duzzogva, de le�lt a f�rfi mell� �s kitart�an fix�rozta �t.

Perselus mindv�gig tudta, hogy figyelik, de �gy volt vele, hogy ink�bb tudom�st sem vesz r�la. Elj�tszadoztak egy ideig, m�g v�g�l Hermione karba font k�zzel, felf�jt k�ppel �s �sszevont szem�ld�kkel fordult a m�sik fel�. Erre m�r Piton is r�harapott �s �rdekl�dve n�zett a m�sikra.

– Most pont olyan vagy, mint egy durc�s gyerek – jegyezte meg Piton.

– Nem vagyok gyerek! – akad�koskodott a n�.

– Tiszt�n kivehet� a hisztis hanglejt�sedb�l, hogy ez bizony egy ideges feln�tt n� hangja – g�nyol�dott Piton.

– Kik�rem magamnak! Egy�ltal�n minek vagy itt, ha csak bosszantasz �s gonosz vagy velem?
– k�rdezte d�h�sen.

– Hogy eltereljem a figyelmedet… - morogta Perselus.

– M�gis mir�l k�… Ne… �… - ny�gte Hermione. H�t ez�rt viselkedett �gy a m�sik, hogy az agya ne Malfoyon kattogjon.

– Kicsit lassan esett le, de nagyot koppant – g�nyol�dott tov�bb Piton.

– Ha-ha, nagyon vicces – �lt�tt nyelvet a n�, amivel t�nyleg gyerekesnek t�nt.

– Na j�, most ezeket ki kell jav�tanom, de ut�na ha akarsz besz�lgethet�nk, rendben? – aj�nlotta a m�siknak.

– J� – z�rta r�vidre Hermione, majd � is folytatta ott, ahol abbahagyta.

Legal�bb k�t hossz� �ra telt el, mire mind a ketten v�geztek a maguk jav�tanival�j�val. Hermione valamivel el�bb v�gzett �s elm�ly�lten figyelte a m�g mindig dolgoz� f�rfit. Lassan r� kellett d�bbennie, hogy mennyire f�gg a m�sikt�l. Szinte m�r �gy �rezte, hogy nem is tudna �lni, ha Piton nem lenne a k�zel�ben.

Perselus �rezte azt a furcsa v�ltoz�st, ami m�r vagy �t perce jelen volt a helyis�gben. Tett egy t�tova pillant�st oldalra, de zavarba is j�tt a l�tv�nyt�l. Hermione �gy b�multa �t, mintha � lenne a vil�g nyolcadik csod�ja.

– Valami gond van? – k�rdezte kiss� rekedt hangon.

– Hogy? – t�rt mag�hoz a n�.

– Csak mert m�r egy ideje b�mulsz – jegyezte meg Perselus.
Hermione zavar�ban elv�r�s�d�tt �s igyekezett er�sen m�sra koncentr�lni.

– Csak szugger�ltalak, hogy hagyd m�r abba – hazudta.

– H�t ez nem igaz�n j�tt �ssze… Ugyanis v�geztem – mondta a f�rfi, majd letette az utols� dolgozatot is a kez�b�l.

Most m�r mind a ketten szabadok voltak �s r��rtek volna besz�lgetni. De nem tett�k. Csak zavartan �ltek egym�ssal szemben �s a helyzet egyre k�nosabb� v�lt.

– Sz�val Malfoy… - kezdte a f�rfi, mire Hermione megfesz�lt.

– Mi van vele?

– Ne agg�dj miatta, el�bb vagy ut�bb, de r�bizony�tjuk a dolgot �s nem nyugszom addig am�g Azkabanba nem ker�l – sz�gezte le hat�rozottan Perselus.

– K�sz�n�m… de azt hiszem ez lehetetlen. � Malfoy…

– Voldemortr�l is azt mondt�k halhatatlan, �s Harry meg�lte – jegyezte meg elm�sen Piton, ami egy kis mosolyt csalt Hermione arc�ra.

– Van benne valami.

– Na l�tod! Viszont van itt valami m�s is. Hermione, ez �gy nem mehet tov�bb, vissza kell t�rned a val�s �letbe… - A n� f�lbeszak�totta.

– De h�t ott vagyok!

– Hallgass meg k�rlek. Igen itt vagy, tanult�l, dolgozol �s tan�tasz, de ez minden. Egy ilyen fiatal �s csinos n�nek, mint te, sz�rakozni k�ne j�rnia, �s nem bent kuksolnia a n�gy fal k�z�tt. J�rj emberek k�z� – tan�csolta Piton.
Hermione szem�ld�ke �sszesz�k�lt �s �gy n�zett a m�sikra.

– De hiszen naponta emberek k�z�tt vagyok – morogta. Kezdte �gy �rezni, hogy valami nagyon nem j� fog kis�lni a besz�lget�s�kb�l.

– Igen, de ezek az emberek csak gyerekek.

– Nem, itt vagytok ti is! – tiltakozott a n�.

– Na igen… Egy csapatnyi �regember, ez igaz�n sz�p kil�t�s. �n f�rfi t�rsas�gra gondoltam Hermione. Nem maradhatsz �r�kk� mag�nyos, pr�b�lkoznod kell, h�tha lesz egy olyan f�rfi, akivel �jrakezdheted az �leted – taglalta Perselus.

Hermione kiss� gyerekes m�don reag�lt �s kimondta az els� gondolatot, ami az esz�be jutott.

– Nekem nem kell egy f�rfi sem, k�l�nben meg itt vagy te.
Piton kiss� meglep�d�tt a n� vallom�s�n, de l�tva annak zavart arckifejez�s�t tudta, hogy csakis f�llent�sr�l lehet sz�.

– �, ezek szerint f�rfik�nt tekintesz r�m? Net�n vonz�dsz is hozz�m? – sz�gezte a n�nek a k�rd�seket.
Hermione nagyot nyelt. Nem tudta mit mondjon.

– �n… nem �gy… Vagyis, nem tudom… - habogta.

– Hermione, akkor is neki kell l�tnod f�rfiakkal ismerkedni. Nem azt tan�csolom, hogy fek�dj le az els� utadba akad� f�rfi egyeddel, de ismerkedj. Menj el randev�zni.

– De m�g annyi id�m van! – v�gta r� a n�. Mindig is azzal nyugtatgatta mag�t, hogy milyen sok ideje van m�g, r��r, nem kell elsietnie semmit. Azt�n egym�s ut�n j�ttek a h�napok, majd az �vek �s mire f�leszm�lt itt tan�tott a Roxfortban.

– Hermione, az id� nagyon gyorsan elszalad. �n m�r csak tudom… �vekig b�nk�dtam egy n� miatt, azt�n �vekig gy�szoltam �t. Mikor �szbe kaptam m�r t�l voltam a harmincon, �s ha az �let nem sodorja az utamba Nathaniel �desanyj�t a fiam se lenne.

– Most �gy besz�lsz, mint aki halni k�sz�l – mondta kiss� g�nyol�dva a n�.

– K�rlek ne l�gy gyerekes. �n komolyan pr�b�lok veled besz�lni – k�rlelte. Hermione lassan bel�tta, hogy a m�siknak igaza van. Tudta � is nagyon j�l, hogy mit k�ne tennie, de nem ment. Nem volt r� felk�sz�lve.

– Nem megy… F�lek – suttogta v�g�l.

– H�m… Tudod mit? Mit csin�lt�l, ha nem ment egy b�b�j? – k�rdezte hirtelen a f�rfi.

– Gyakoroltam – adta meg az egyszer� v�laszt a n�.

– Akkor tedd azt most is – tan�csolta Piton.

– De m�gis hogyan? Egyik f�rfi ut�n a m�sikkal menjek randev�zni vagy mi? M�g a kez�t se mern�m megfogni egyiknek se – panaszolta.

– Akkor gyakorolj velem – aj�nlotta f�l. Azonban nem csak Hermione lep�d�tt meg az �tlett�l, de m�g � maga is, hogy volt b�tors�ga kimondani.

– De… De te a bar�tom vagy. Veled nem menne �gy – nyafogta a n�.
Piton egy �tlett�l vez�relve k�zelebb h�z�dott a kanap�n Hermion�hoz, majd a jobb karj�val elkezdte simogatni a n� haj�t, m�g a m�sikkal f�lemelte Hermione bal kez�t �s egy �vatos cs�kot lehelt r�.

– Soha �letemben nem l�ttam m�g n�lad csod�latosabb n�t. Amikor r�m nevetsz, �gy �rzem, hogy b�rmire k�pes lenn�k. Im�dom a kecses alakod, �s ahogy kioktat�n besz�lsz velem… - duruzsolta.

Hermione el�sz�r elv�r�s�d�tt majd els�padt. V�g�l, mint egy riadt �z ugrott el a f�rfi mell�l mikor az k�zel�teni pr�b�lt fel�.

– Hagyd abba! – k�rlelte m�r-m�r hiszt�rikus hangon.
Piton �nel�g�lten elvigyorodott.

– Ha Voldemortot �tvertem t�ged is k�pes vagyok… L�tod? El�g volt ennyi, �s te m�ris �gy reag�lt�l, mintha egy idegen f�rfi lenn�k – magyar�zta a n�nek.
Hermione d�bbenten emelte kez�t a sz�j�hoz.

– Basszus… Te j�s�gos �g. Igazad van… Sajn�lom. Gondolod, hogy ez m�k�dhetne? – v�lt egyre izgatottabb� a n�.

– Szerintem el�g gyakorl�ssal b�rmi el�rhet�.

– Na j�, de m�gis, hogy gondoltad? – �rtetlenkedett a n�. M�g mindig �llt, nem mert vissza�lni Piton mell�.

– El�sz�r is randev�ra h�vlak. Mit sz�ln�l a j�v� h�t p�ntekhez? Addig van el�g id�d lelkileg felk�sz�lni.

– Na �s mire sz�m�tsak azon a randin? M�rmint neked mi tartozik bele egy randiba? – k�rdezte ism�t elv�r�s�dve.

– Nem vagyok egy Casanova, �gy ne sz�m�ts arra, hogy ber�ngatlak az �gyamba… B�rmennyire is k�ny�r�gsz, m�g a k�zel�be se ker�lsz majd – sz�gezte le kiss� bek�pzelten a f�rfi.

Ez Hermione arc�ra is var�zsolt n�mi eg�szs�ges sz�nt �s �jra elmosolyodott.

– J�, teh�t a biztons�g kedv��rt egy randev�n mit csin�ln�l?

– Mondjuk vacsor�zn�nk, azt�n esetleg t�ncolhatn�nk vagy s�t�lhatn�nk a parkban. Szerintem ez egy els� randev�ra b�ven el�g – jelentette ki Perselus.

– Igen �s a… fizikai kontaktus? – k�rdezte kiss� neh�zkesen a n�.

– �gy v�lem, ha mindent el�rulok nem lesz benne semmi megterhel� a sz�modra. A l�nyege a dolognak, hogy v�ratlan helyzetekben hogyan reag�lsz. A t�ncb�l pedig m�r lesz�rheted, hogy valamilyen szinten hozz�d fogok �rni.

Hermione h�mm�gve nyugt�zta az inform�ci�t. Agya m�r most sebesen kattogott, hogy mit fog csin�lni. Perselus �gy l�tta j�nak, ha most mag�ra hagyja a m�sikat a gondolataival, �gy gyorsan elk�sz�nt �s visszat�rt a szob�j�ba. Hermione �gy �rezte, hogy tan�cstalan. Az �let�b�l a randev�z�s valahogy kimaradt. Persze a tananyagr�l, meg mindenf�le ocsm�ny sz�rny legy�z�s�r�l tudott volna tan�csot adni b�rkinek, de hogy mik�nt viselkedjen egy randev�n?

�gy k�t �r�nyi k�rbe-k�rbe m�szk�l�s ut�n, elhat�rozta mag�t, hogy seg�ts�get k�r att�l a n�t�l, akinek n�la biztosan t�bb tapasztalata volt. El�kapott egy darab pergament, �s sebesen kezdett el �rni.



M�r este h�t�ra is elm�lt, mikor a Potter h�z ablak�n egy sz�rk�s-fekete bagoly kopogtatott. Harry �rdekl�dve nyitotta ki az ajt�t, de a v�rttal ellent�tben a mad�r nem hozz� j�tt, hanem Ginnyhez rep�lt.

– Szia, h�t te meg ki vagy? – �rdekl�d�tt a mad�rt�l, aki a l�b�t l�b�lva megvillantotta a Roxfort gy�r�j�t.

– Egy roxfortos bagoly – d�nny�gte Harry.
Ginny gyorsan elvette a levelet �s siet�sen olvasni kezdte. Mikor a v�g�re �rt kiss� tan�cstalanul n�zett Harryre, majd neki is felolvasta.


Szia Ginny!

Tudom, hogy nem vagyok a legjobb bar�tod, hogy mennyit s�rhatt�l miattam m�r ink�bb nem is eml�tem. Tal�n m�r nem is tekintesz olyan igaz bar�todnak, mint r�gen, de most elkelne a seg�ts�ged. Ma volt egy hosszabb besz�lget�sem Piton professzorral, amiben kifejtette, hogy randev�znom k�ne. M�rmint hozz� k�ne szoknom a f�rfiak k�zels�g�hez, de �n teljesen be vagyok tojva! Erre felaj�nlotta, hogy akkor gyakoroljak rajta… M�rmint vele. Kiss� f�lre�rthet� a dolog, de csak, mint bar�t aj�nlkozott, viszont olyan hihet�en sz�n�szkedik, hogy m�g t�le is megijedtem, sz�val seg�ts. Egy h�t m�lva randev�zom Perselus Pitonnal!

Szeretettel Hermione

Ui:. Harrynek is megmutathatod, h�tha van valami tan�csa.

Harry megvakarta a fej�t. Ez volt az utols� dolog ami megfordult volna a fej�ben. Kiss� gondterhelten n�ztek egym�sra feles�g�vel. Elj�tt az ideje, hogy seg�tsenek a bar�tjukon �s ehhez minden tud�sukat �s tapasztalatukat �ssze kellett szedni�k.

<<      >>

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.