Kutat�s
 

Az elk�vetkez� nap Harry j�form�n nem is l�tta Pitont, csak a f�lig csukott ajt�n kereszt�l. Perselus m�g az �tkez�sekkor sem jelent meg. Harry igyekezett feltal�lni mag�t, de hi�nyzott neki a friss leveg�. V�gy�dva n�zett kifel� a szabadba. A t�volban l�tott n�h�ny f�t, �s mintha valamilyen kis patak cs�rgedezett volna alattuk, de nem lehetett biztos benne. Ugyan baja biztos nem lett volna bel�le, ha megk�rdezi, ki mehet-e a szabadba, de ink�bb nem er�ltette. Be kellett �rnie a sz�k�s h�romszor h�rom m�teres kis h�ts� kerttel.

 

A legjobb indulattal sem lehetett ezt kertnek nevezni. �reg faker�t�s vette k�r�l, ami m�g�l ki sem lehetett l�tni. Odabent nem volt f�, csak valami parajnak mondhat� aljn�v�nyzet. M�g egy vir�g sem volt, amit legal�bb n�zegethetett volna. A nap f�nypontj�t az jelentette, mikor egy b�ka, valami csoda folyt�n, besz�k�tt az udvar �rny�kosabb fel�re, �s ott elmer�lt az iszapos kis pocsoly�ban.

 

Harry eleinte csak t�volr�l szeml�lte az apr�cska j�sz�got, majd egy f�sz�llal kezdte el b�kd�sni. Mikor ezt is megunta, beszaladt a h�zba, �s k�rt egy �veget Trixit�l. A man� nem �rtette, minek az a fi�nak, de persze odaadta neki. Mikor azt�n megl�tta, hogy a fi� egy z�ld sz�n� b�k�t hoz be a lak�sba, s�p�tozva el� �llt.

 

- De �rfi, ezt nem szabad.

 

- Mi�rt nem? Olyan aranyos – panaszolta a fi�.

 

- De neki jobb odakint, a szabadban – mutatott ki a man�. Harry elh�zta a sz�j�t, �s bosszankodva visszakullogott. Trixi sajn�lta Harryt, �gy ut�nament, �s azon a sarkon leker�tettek egy kis r�szt, hogy a b�ka ne sz�khessen el onnan.

 

- �gy neki is j�, �s az �rfi is n�zheti – mondta a man�.

 

- Igazad van – b�logatott egyet�rt�n Harry.

 

D�lut�n Perselus egy fiol�nyi b�jitalt nyomott a h�ziman� kez�be, hogy itassa meg Harryvel. A man� ugyan hezit�lt, �gy v�lte, ezt ink�bb Pitonnak k�ne csin�lnia, de Perselus egy�rtelm� utas�t�st adott neki. Harry undorral n�zte a furcsa sz�n� �s szag� folyad�kot, viszont nem sok�ig ellenkezett. Egy hajt�sra megitta a b�jitalt, �s igyekezett nem panaszkodni. Trixi meg is dics�rte, ami�rt fiatal kora ellen�re nem nyafogott.

 

Harry napja ezut�n zavartalanul folyt tov�bb. Legt�bb idej�t a b�k�j�val t�lt�tte, vagy Trixinek seg�tett. Este, mikor Perselus vacsor�zni se j�tt ki, Harry m�r nem b�rta tov�bb, �s bekukucsk�lt hozz�. Piton els�re �szre sem vette, hogy a fi� ott van, csakis a pap�rokkal foglalkozott.

 

- Uram… Perselus b�csi? – kezdte f�l�nken. Piton meglepetten kapta f�l a fej�t. Azt hitte, egyed�l van. A fi� most olyan kicsinek t�nt a f�lig csukott ajt�ban �llva.

 

- Igen?

 

- Nem vacsor�zik? – k�rdezte a fi�.

 

- Nem vagyok �hes – v�laszolta Piton, mik�zben megd�rzs�lte az orrnyerg�t.

 

- De ha eszik, jobban tud gondolkodni… - taglalta Harry. Perselust egyre k�v�ncsibb� tette a gyerek viselked�se.

 

- Mi ez a hirtelen j�tt aggodalom?

 

- Semmi – vont v�llat a gyerek, �s m�r fordult volna ki, de Piton hangja meg�ll�totta.

 

- �rdekel, hogy mire jutottam? – k�rdezte kiss� rekedtes hangon. Harry azonnal megfordult, �s csillog� szemekkel n�zett a f�rfira.

 

- Azt hiszem – felelte bizonytalanul. Piton csak felhorkantott. Nem igaz�n tudott kiigazodni a gyereken. Egyszer �gy viselkedett, mint egy gyerek, m�skor, mint egy feln�tt. A makacs�g�t pedig biztos volt benne, hogy Pottert�l �r�k�lte.

 

- �lj le, ez egy kicsit hossz� lesz – morogta a fi�nak, aki azonnal lehuppant az �r�asztal el�tt �ll� sz�kre. Perselust meglepte, hogy a fi� milyen intenzit�ssal fordul fel�. Azt hitte, majd ism�t h�r�tani fog, de nem ez t�rt�nt.

 

- Nos, ahogy ut�nan�ztem, az ilyen k�m�s betegek �llapota k�t dolog miatt lehet olyan, amilyen. Az egyik, hogy a test�k megs�r�lt – vagyis az agyuk – ami miatt nem k�pesek f�l�bredni. A m�sik pedig, hogy olyan trauma, sokk �rte �ket, ami kiv�ltotta, hogy a tudatlans�gba menek�ljenek.

 

- Any�nak melyik van? – faggat�zott Harry.

 

- M�g nem tudom. �tn�zem az �sszes feljegyz�st. Ha testileg van baja, akkor b�jitallal illetve b�b�jokkal tal�n tudom kezelni…

 

- �s, ha a m�sik? – k�rdezte r�m�lten Harry.

 

- Abban az esetben m�g nem tudom, hogy mit tegy�nk. Mindenesetre, azzal nem �rtunk neki, ha besz�l�nk hozz�. �tn�ztem mugli orvosi feljegyz�seket, �s a fel�bredt k�m�s betegek t�bbs�ge azt mondja, hogy hallotta a szeretteit, amint hozz� besz�ltek – taglalta a f�rfi. Harry kiss� sz�gyenkezve fix�rozta a padl�t.

 

- Te f�lsz az any�dt�l? – sz�gezte a fi�nak a k�rd�st Piton. Harry f�lkapta a fej�t, �s tiltakozni kezdett, de szem�ben megcsillant a f�lelem szikr�ja.

 

- �n nem!

 

- M�r pedig nem �gy t�nik. Ha nem f�ln�l, be akarn�l menni hozz� – vetette oda Piton.

 

- �n csak… �szint�n, anya fel�bred, miel�tt letelik az ideje? – sz�gezte Perselusnak a k�rd�st Harry. Piton megmerevedett. Annyira szerette volna azt mondani, hogy biztosan rendbe j�n, de erre olyan kicsi volt az es�ly, minthogy Voldemort felt�madjon.

 

- Nem kertelek… kev�s r� az es�ly. Minden att�l f�gg, hogy melyik eshet�s�g �ll fenn. Viszont akkor is csak olyan t�z… tizen�t sz�zal�kos es�ly van r� – jelentette ki a f�rfi. Harry m�g nem ismerte annyira a sz�mokat, de azt tudta, hogy ez nagyon kev�s. Nem tudta, hogy mihez kezdjen, �gy �rezte, hogy teljesen egyed�l van, �s ez igaz is volt. Nem tartozott senkihez �s sehova.

 

- Ha anya meghal, akkor valaki �r�kbe fogad majd – kezdte rekedten. Perselus egy kicsit megsajn�lta a gyereket. Ismerte a kil�t�stalans�got, amit most neki kell �t�lnie. A k�l�nbs�g csak annyi volt, hogy neki voltak sz�lei, m�gis ugyan�gy egyed�l volt, mint �.

 

- Igen. Viszont garant�lom, hogy egy rendes csal�dhoz ker�lj – �g�rte meg a f�rfi. Harry elh�zta a sz�j�t, de nem v�laszolt. Lecsusszant a sz�k�r�l, �s elindult z ajt� fel�.

 

- J� �jt – k�sz�nt el �s becsukta maga m�g�tt az ajt�t. Piton iszonyat rosszul �rezte mag�t. B�ntudata volt a gyerek miatt, de hogy pontosan mi�rt, azt nem tudta. Csak nehezen tudott visszat�rni a pap�rokhoz, �s b�ven �jf�l ut�n hagyta csak abba a tanulm�nyoz�sukat.

 

~L/P~

 

M�snap reggel Harry fesz�lten �s idegesen kelt. Piton sejtette, hogy a l�togat�s miatt ilyen a gyerek, de �gy v�lte, ez elengedhetetlen. Ha nem alakulnak j�l a dolgok – m�r pedig nem �gy n�zett ki – nem akarta, hogy Harrynek b�ntudata legyen egy �leten �t, ami�rt nem is l�togatta meg az anyj�t. Harryre indul�s el�tt m�g a hasg�rcs is r�j�tt, de Piton egy b�jitallal gyorsan orvosolta a helyzetet, �gy a fi� m�r nem tal�lt t�bb kifog�st, k�nytelen volt menni.

 

Ahogy Roxmortsba �rtek, Harrynek m�g a sz�ja is t�tva maradt. Rengeteg embert l�tott, furcsa ruh�kat viseltek, sepr�n r�pk�dtek �s var�zsoltak az utc�n.

 

- Ty�ha – ny�gte a gyerek csod�lkozva.

 

- Ez Roxmorts. Az egyetlen csakis var�zsl�k lakta v�ros eg�sz Angli�ban – magyar�zta Perselus.

 

- Az egyetlen? De a t�bbiek hol laknak? – k�rdezte elt�n�dve Harry, mik�zben elindultak.

 

- �gy, mint �n, elvegy�lve a muglik k�z�tt – adta meg a v�laszt a f�rfi. �pphogy el�rt�k a Sz�rnyas Vadkant, mikor az ajt� kiv�g�dott, �s egy f�lr�szeg var�zsl� landolt az utcak�v�n.

 

- M�g egyszer meg ne l�ssam, hogy csalsz var�zsl�sakkban – d�h�ng�tt egy id�s ember, majd egy j� nagyot k�p�tt a f�ld�n fekv� ember mell�.

 

- Aberforth – k�sz�nt neki Piton, mire a f�rfi arr�bb �llt, �s beengedte �ket. Harry sz�jt�tva n�zett a kocsm�rosra.

 

- No mi van, fiam? Nem l�tt�l m�g kocsm�rost? – k�rdezte az �reg a gyerekt�l, mik�zben felk�s�rte �ket az emeletre.

 

- Ilyen koszosat m�g nem – vallotta be Harry, majd ijedten n�zett Pitonra, aki rosszall�an �sszevonta szem�ld�k�t. Azonban �gy t�nt, a beolvas�s tetszik Aberforthnak.

 

- Sz�kimond� gyerek, ez tetszik… Ha b�rmikor szeretn�l megtanulni kecsk�ket r�ptetni, h�t sz�lj – aj�nlotta f�l az �reg �s Harry boldogan r�b�lintott. Piton csak a szem�t forgatta.

 

Lassan oda�rtek az ajt� el�. Harry ledermedt, �s nem akart megmozdulni, f�leg, mikor m�r Albus is kij�tt el�j�k.

 

- Harry, j�l vagy? – k�rdezte az id�s m�gus.

 

- Nem – ny�gte a fi�cska, �s l�pett egyet h�tra.

 

- Megegyezt�nk, bem�sz, �s besz�lsz hozz� – parancsolta Piton.

 

- De mit mondjak? – k�rdezte riadtan a fi�.

 

- Nem tudom! Fel�lem azt is elmes�lheted neki, hogy elfenekeltelek, a l�nyeg, hogy besz�lj hozz�, b�rmir�l – t�rta sz�t a karj�t a f�rfi. Albus annyira megsajn�lta a fi�t, hogy k�rt egy kis id�t Pitont�l, �gy Perselus ment be els�nek.

 

Lily most is ugyan�gy fek�dt az �gyon, mintha csak aludt volna. A f�rfi le�lt az �gy mell�, megfogta Lily kez�t, �s besz�lni kezdett.

 

- Szia, Lily, ism�t itt vagyok. Van egy meglepet�sem a sz�modra. Elhoztam a fiad. Nemsok�ra � is bej�n hozz�d… kicsit zavarban van, ne haragudj r� ez�rt. Lehet, majd �rulkodni fog, ez�rt el�re sz�lok, elfenekeltem, ami�rt nem j�tt el a m�ltkor. Nem volt olyan v�szes a dolog, csak t�zet csaptam a h�ts�j�ra, �s nem b�ntom t�bbet. Egy�bk�nt m�r bevette a csontforraszt�t, �s est�re leveszem azt a barb�r gipszet a kez�r�l. Aprop�, �tn�ztem a vizsg�lati eredm�nyeidet, m�g nem jutottam vele sokra, de vannak elk�pzel�seim – mes�lte kedvesen. Folyamatosan simogatta a n� kez�t, rem�lve, hogy az reag�l r� valamit, tal�n megszor�tja, de semmi.

 

- Azt hiszem, bek�ld�m a fi�t, ideje megismerned �t – �llt f�l t�tov�n a n� mell�l.

 

Ahogy kinyitotta az ajt�t, Harry ijedten rezzent �ssze. Rettegett, tal�n m�g �let�ben nem rettegett ennyire semmit�l. Szab�lyosan rosszul volt att�l, hogy az anyj�t �gy kell l�tnia. Viszont v�g�l Piton haragos tekintete l�tt�n besomford�lt. Nagyot ugrott, mikor becsuk�dott m�g�tte az ajt�.

 

F�l�sen indult el az �gy fel�, hogy jobban l�thassa azt, aki ott fekszik. Egyszer�en nem tudta elhinni, hogy az ott az � anyja. Eleinte csak �llt ott, �s b�multa a beesett arcot. Tal�n att�l f�lt, hogy hirtelen f�l�bred, �s r�t�mad, mint a mugli horrorfilmekben. V�g�l legy�zte a f�lelm�t, �s le�lt a sz�kre.

 

- Szia… – k�sz�nt bizonytalanul. Igaz�b�l butas�gnak tartotta ezt az eg�szet. Elv�gre az anyja �gy sem hallja �t, akkor meg minek besz�ljen hozz�.

 

- Perselus b�csi mondta, hogy besz�ljek… de nem tudom, hogy minek. Azt mondta, kicsi az es�lye, hogy f�l�bredsz… – taglalta, de igyekezett nem anyj�ra n�zni.

 

- Jobb lenne, ha tudn�l besz�lni. Akkor k�rdezhetn�l – s�hajtott f�l. V�g�l egy �tlett�l vez�relve � maga vette �t az anyja szerep�t is.

 

- Hogy vagyok? H�t el�gg� izgultam, �s egy kicsit f�j a karom. Biztos a b�jitalt�l, amit megitattak velem – panaszolta el.

 

- Igen, ettem, de csak keveset. Nem volt j� a hasam, f�jt, de arra is kaptam valamilyen b�jitalt – mondta. V�rt egy kicsit, elt�prengett, hogy mire lenne k�v�ncsi az �desanyja.

 

- Hogy kij�v�nk-e Perselus b�csival? El�gg� furcsa, nem sokat besz�l, cs�ndben a szob�j�ban van, � egy nagyon szomor� ember – mes�lte elm�l�zva. Lassan kezdett felold�dni, �s m�r a l�b�t is l�b�lta a sz�ken �lve.

 

- Hogyan b�nik velem? Velem rendes… azt hiszem. Petunia n�ni�k nem voltak rendesek, �k vertek, �s �heztettek, meg bez�rtak. Nem volt ruh�m, szob�m, semmim… Viszont most van. Perselus b�csi nekem adta a r�gi szob�j�t. Sz�p k�k lett a fala, �s vannak j�t�kaim meg ruh�im. Albus b�csi fog tan�tani �rni, olvasni �s sz�molni. �s mindig van sok ennival�. Trixi, tudod, � egy h�ziman�, � f�z. Szoktam neki seg�teni. Azt�n ott van Kvakk, a b�k�m! Trixi seg�tett csin�lni neki egy otthont, hogy ne b�nthassa senki. Kint lakik a kertben – hadarta. Ezut�n m�r szinte le sem lehetett l�ni. Perselus �gy f�l �ra m�lva kopogott be hozz�juk.

 

- Szabad – sz�lt ki Harry.

 

- Kibesz�lted magad? – k�rdezte Perselus.

 

- Azt hiszem – felelte Harry bizonytalanul.

 

- Szeretn�l m�g besz�lgetni �desany�ddal? – j�tt a k�rd�s az igazgat�t�l.

 

- Azt hiszem – hangzott a v�lasz.

 

- Nagyszer�, ugyanis a tov�bbi kezel�sek �s kutat�s miatt �desany�dat �tvissz�k a h�zamba – jelentette be Piton. Harry szab�lyosan leugrott a sz�kr�l.

 

- Hogy mi?! De h�t mi�rt? Hol fog lakni? – �rtetlenkedett a gyerek. Az egy dolog volt, hogy most besz�lt hozz�, de nap mint nap v�gigcsin�lni ugyanezt, azt nem b�rn�, biztos hogy nem.

 

- Az �n szob�mban fog aludni – v�gta r� Perselus.

 

- Mag�val? – kerekedett ki Harry szeme. Perselus, l�tva a gyerek zavar�t, helyesb�tett.

 

- �n lek�lt�z�m az irod�ba, any�d pedig megkapja a h�l�mat, ilyen egyszer� – felelte v�g�l.

 

- De ez nem vesz�lyes? – faggat�zott Harry.

 

- Nem, �desany�d alszik, nem tud �rtani sem neked, sem senki m�snak, nem mintha akarna – d�nny�gte Albus. Harry nem t�nt t�l boldognak, de Perselust ez nem �rdekelte. Siker�lt meggy�znie az igazgat�t, hogy jobb, ha Lily a k�zelben van, �gy k�zvetlen�l tud vele foglalkozni.

 

- H�t j� – adta meg mag�t a gyerek, de nem t�nt t�l lelkesnek. Ezut�n m�g megbesz�lt�k, hogy Dumbledore minden nap egy �r�t korrepet�lja Harryt, illetve hogy Lily mikor �s hogyan ker�l majd �t a Fon� sorra.

 

Perselus m�r alig v�rta, hogy nekikezdhessen szob�ja �talak�t�s�nak. M�g �gy is �r�lt Lily jelenl�t�nek, hogy az semmilyen �letjelet nem adott ir�ny�ban. Harry ezzel ellent�tben ism�t begub�zott, �s ki sem akart mozdulni a szob�j�b�l. Piton eleinte pr�b�lkozott, de azt�n r�hagyta a gyerekre. Valahogy jobban lek�t�tte, hogy Lily nemsok�ra meg�rkezik. Mikor azt�n a Lily szob�j�val k�szen volt, elkezdte �talak�tani az irod�j�t. Nem is vette �szre, hogy Harry a l�pcs� alj�n �lve figyeli �t. A fi� el�gg� gondterhelt k�pet v�gott, �s aggodalma egyre csak n�tt, ahogy figyelte Pitont.

 

- Mi baja az �rfinak? - k�rdezte Trixi, mik�zben friss vir�got tett a nappaliban l�v� v�z�ba.

 

- Semmi – morogta Harry.

 

- A semmit�l az �rfinak nem l�gna �gy az orra – jegyezte meg a man�.

 

- Nem tartozik r�d – vetette oda kiss� s�rtetten a gyerek. Trixi csak pislogott p�rat, de nem t�r�d�tt a fi�cska s�rteget�seivel.

 

- Harry �rfinak rossz a kedve, Perselus uramnak pedig j�. Itt valami nagyon nincs rendben – d�nny�gte a man�. M�r felt�nt neki, hogy mi�ta Piton bejelentette, hogy Lily ott fog lakni, Perselus boldog, de Harry ideges.

 

- Nem �rtem – d�nny�gte Harry elszomorodva.

 

- Mit nem �rt?  – n�zett r� hatalmas szemekkel Trixi.

 

- Mi�rt akarja Perselus b�csi annyira, hogy anya itt lakjon? �gy sokkal rosszabb lesz �t elvesz�teni – panaszolta a gyerek. Trixi m�r �rtette, hogy honnan f�j a sz�l. �vatosan lekuporodott a fi�cska mell�. K�zben az irod�ban t�nyked� Pitont fix�rozt�k mind a ketten.

 

- Tudja �rfi, az �r, nagyon szerette, �s m�g most is nagyon szereti Lily asszonyomat. Az �rnak nagyon fontos az asszonyom jelenl�te, m�g ha ilyen szomor� v�get is kell �rnie… – taglalta a man�.

 

- Bar�tok voltak – jelentette ki Harry, de �gy t�nt, nem hib�zott r� a dologra. Trixi nem felelt semmit, csak cs�ndesen od�bb �llt. Harry k�v�ncsian szeml�lte a m�r-m�r majdnem mosolyogva k�sz�l�d� f�rfit. Nem �rtette a m�sik megnyilv�nul�s�t, egyszer�en nem �rtette.

 

~ L/P ~

 

Odakint m�r j� ideje s�t�t volt, a Fon� sori h�z lak�i m�r r�gen megvacsor�ztak. Harry, b�r m�skor szeretett sok�ig f�nt maradni, most id� el�tt �gyba b�jt. Szab�lyosan menek�lt azel�l, hogy l�tnia kelljen, ahogy az �desanyja meg�rkezik. Ezzel szemben Perselus izgatottan v�rta Albust, �s vele egy�tt Lilyt is. M�r tizenegyet �t�tt az �ra, mikor az ajt�n valaki kopogtatott. Piton Trixit f�lrel�kve rohant kinyitni azt. Dumbledore volt, karj�ban egy al�lt �s t�r�keny n�i testet tartva. Piton azonnal az emelet fel� ir�ny�totta �t.

 

- Siker�lt elk�sz�lnie? – k�rdezte Albus.

 

- Igen, minden k�szen van – v�gta r� Perselus, �s kit�rta az ajt�t. A szoba, amiben el�z� �jszaka m�g � aludt, mostanra teljesen �tv�ltozott. A fal r�zsasz�n� volt, a b�torok pedig vil�gosak. Legal�bb h�romv�z�nyi vir�g volt a helyis�gben, amit�l olyan �rz�se t�madt az embernek, mintha egy r�ten lenne. Albus �vatosan letette Lilyt az �gyra, �s betakarta.

 

- Rem�lem, nem hi�ba hoztam �t ide – suttogta, mik�zben szel�den v�gigsim�tott a n� arc�n.

 

- Megteszek minden t�lem telhet�t – jelentette ki Perselus hat�rozottan. Azonban Dumbledore nem t�nt el�gedettnek.

 

- Nem csak Lilyr�l van sz�, pontosabban nem r�la – kezdte suttogva. – Perselus, tudja, hogy nem sok es�ly van r�, hogy Lily �letben maradjon. A legf�bb c�lunk, amellett, hogy mindent megtesz �rte, az, hogy Harry megb�k�ljen az anyj�val. Nem v�lhatnak el �gy egym�st�l – sz�gezte le ellentmond�st nem t�r�n az igazgat�. Perselus arca megmerevedett, �s ism�t fell�ngolt benne a r�gi d�h.

 

- Maga k�tsz�n�, manipul�l� szem�t… Nem volt el�g, hogy maga miatt Lily ilyen �llapotba ker�lt? Most m�g az is fontosabb, hogy a fi�nak ne legyenek komplexusai majd a n�kkel? – f�rmedt r� idegesen.

 

- Na, �lljon meg a menet! Nem �n voltam, aki el�rulta Voldemortnak a j�slatot, ha m�r a b�n�st akasztjuk, kutasson csak a saj�t lelkiismeret�ben – dohogta az igazgat�.

Perselus d�h�sen felt�pte az ajt�t, �s lev�gtatott az emeletr�l, egyenesen ki a h�zb�l. Elege volt, nem akarta tov�bb hallgatni. Tudta � nagyon j�l, hogy hib�zott. Viszont az nem hi�nyzott neki, hogy pont Albus Dumbledore v�gja a k�p�be. M�g, ha igaza is volt az �regnek, � feleannyit sem szenvedett az �gy miatt.

 

Nem volt neki el�g, hogy nap, mint nap r�m�lmai vannak, hogy nincs egy nyugodt perce, r�ad�sul Potter fi�t is el kell viselnie. Most m�g r�ad�sk�nt a k�p�be v�gj�k, hogy � a hib�s! M�r j� messze j�rt, m�rg�ben azt sem tudta, merre van. Lassan ki�rt a v�rosb�l, �s m�r csak az �ton l�v� l�mp�k szolg�ltattak neki n�mi f�nyt. F�radtan s�t�lt le a kis patak partj�ra, �s �lt le a f�be. A vize nem volt olyan tiszta, mint r�gen, de m�g nem is volt elviselhetetlen, b�r a n�hol el�bukkan�, d�gl�tt halak jelezt�k a k�zeli gy�r „j�t�kony” hat�s�t, amely visszaford�thatatlan v�ltoz�sokat fog majd okozni a j�v�ben.

 

Ahogy ott �lt, megl�tott egy apr�cska, barna nyulat a f�ben, amint k�ts�gbeesetten pr�b�l szabadulni a l�b�ra szorult hurokb�l. Piton egy darabig csak n�zte, majd p�lc�j�t a hurokra ir�ny�tva elv�gta azt. V�rta, hogy a ny�l majd elszalad, de nem ez t�rt�nt. Szerencs�tlen p�ra, csak hevert ott, kiny�jtott l�bakkal, mint aki alig v�rja, hogy utol�rje a v�g. A f�rfi betudta ezt az �let ir�ni�j�nak. � is hasonl�tott erre a ny�lra.

 

Csapd�ba esett, mikor be�llt a hal�lfal�k k�z�, azt�n egyszerre egyed�l tal�lta mag�t. Minden �s mindenki elhagyta. Ott hevert, a nyomor�s�gos b�kly�val az alkarj�n, amelyt�l nem tudott szabadulni. Mikor azt�n Voldemort elpusztult, �s � megszabadult, m�r nem volt ereje begy�gy�tani a sebeit. Az�ta is csak fetreng a saj�t nyomorult �let�ben, �s v�rja, hogy el�rkezzen hozz� a megv�lt� hal�l.

 

Biztosra vette, hogy ennek a kicsi ny�lnak is volt csal�dja, csakhogy azok elhagyt�k �t, mikor bajba ker�lt. Meg�rtette �ket, hiszen mindenki f�lti a saj�t �let�t, de akkor is f�jt �gy l�tnia szerencs�tlent. Lassan fel�llt, �s odas�t�lt hozz�. A kis �llat pr�b�lt volna menek�lni, de nem tudott. A bal mells� l�ba megs�r�lt, �s �gy n�zett ki, hogy m�r nem is lehet rendbe hozni. �vatosan leguggolt a ny�l mell�, �s alaposabban megvizsg�lta a seb�t.

 

- Sajn�lom, de ezen m�r nem tudok seg�teni – motyogta maga el�, majd f�lemelte a p�lc�j�t �s a ny�lra c�lzott vele. A kis �llat �sszerezzent, vinnyogott p�rat, majd Perselus var�zslata ut�n minden elcs�ndes�lt. M�r nem lehetett hallani a ny�l szuszog�s�t, sem a k�ts�gbeesett, vinnyog� hangot, amit eleinte adott ki mag�b�l.

 

Perselus m�g p�r percig ott maradt, �s n�zte a j�kora v�rt�cs�t a f�ld�n, m�g v�g�l �gy d�nt�tt, hogy ideje hazat�rnie. B�rmennyire nem volt kedve visszat�rni, meg kellett tennie. Eld�nt�tte. Megtesz mindent Lily�rt, m�g ha � maga bele is hal. Ha le kell pakt�lnia mag�val a S�t�nnal, h�t megteszi, ha meg kell �lnie valakit az�rt, hogy Lily �ljen, megteszi. D�nt�tt, nem hallgat tov�bb Albus Dumbledore-ra, nem lesz tov�bb a szolg�ja, v�gre azt fogja tenni, amit � akar. Amit pedig mindenn�l jobban akart, az Lily �lete volt. Ha a n� k�s�bb �gy d�nt, bossz�t �ll f�rje miatt, az sem �rdekelte. Meg fogja menteni �t, b�rmi legyen is az �ra.

 

~L/P~

 

Ahogy bel�pett a h�zba, Dumbledore m�r nem volt ott. R� oly jellemz� m�don szerette elker�lni a konfliktust, �s ism�t kereket oldott. Tett n�h�ny l�p�st a konyha fel�, de ekkor meghallotta Trixi r�m�lt sik�t�s�t. A man� hal�lra v�lt arccal meredt a f�ldre �s az ott l�v� v�res l�bnyomokra.

 

- Merlinre, uram megs�r�lt? – k�rdezte agg�dva a man�. Perselus j�l �sszefogta maga el�tt k�peny�t, majd �gyet sem vetve az agg�d� pillant�sokra, eliramodott szob�j�ba.

 

- J�l vagyok – vetette oda f�lv�llr�l, majd becsapta maga m�g�tt az ajt�t.

 

Nem akart besz�lni senkivel, m�g egy man�val sem. Le�lt az �gy sz�l�re, �s elkezdett lepakolni. Sz�pen, lassan, kom�tosan, nem rohant. K�ld�tt mag�ra egy tiszt�t� b�b�jt, hogy a v�rt�l megszabaduljon, majd elindult a konyh�ba. M�r b�ven elm�lt �jf�l is, �s Trixit sem tal�lta sehol. Elkezdett kotor�szni a mugli h�t�ben, h�tha tal�l benne valamit. M�g volt egy kis marad�k a vacsor�b�l, �gy azt megmeleg�tette, majd f�lkapott egy alm�t, �s elindult vissza a szob�j�ba. Evett p�r falatot, b�r igaz�b�l nem volt �hes. K�zben tekintet�vel a v�res tal�rj�t fix�rozta, ami ott hevert az ablak alatt a f�ld�n. V�rta, hogy a ruhakupac megmozduljon. Mikor azt�n egy p�r hossz� f�l kalimp�lt ki a fekete anyag m�g�l, gyorsan ott termett, �s a f�lbev�gott alm�t letette a ny�l el�. Az apr�cska ny�l riadtan n�zett k�rbe, nem �rtette, hogy hol van. F�lt a furcsa szagokt�l, a hatalmas embert�l, m�g az alm�ban sem b�zott, minek pedig nagyon j� illata volt.

 

- Enned k�ne, vagy �hen halsz – mordult r� Perselus.

 

Odakint el�gg� drasztikus volt, �s amput�lta a ny�l s�r�lt l�b�t, �gy a bal mells� l�ba – vagy ami maradt bel�le – most be volt k�t�zve. Piton ell�tta �s adott neki p�r csepp f�jdalomcsillap�t� b�jitalt, illetve gondoskodott r�la, hogy kis vend�ge ne k�sz�lhasson el az �jszaka folyam�n. Mikor mindennel v�gzett, led�lt az �gyra, �s eloltotta a gyerty�kat. P�r percig n�ma cs�nd volt, majd Perselus sz�ja mosolyra h�z�dott, ahogy meghallotta a serceg� r�gcs�l�st. A ny�l elfogadta az alm�t, �s b�szen falatozni kezdett.

<<      >>

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.