- Na, mire v�runk? Menj�nk be �s indulhat a k�nvallat�s. – Kiss� groteszk m�don ezen csak Draco tudott nevetni, a t�bbiek mind az el�zm�nyek hat�sa alatt voltak. Odabent helyet foglalva k�nos csend k�vetkezett. Kis id� m�lva Ron t�rte meg a n�mas�got.

- Hogy t�rt�nt ez? – Hermione arca els�t�t�lt, �s alig b�rt uralkodni mag�n.

- Ilyen �rtelmes megjegyz�st is csak t�led hallhatok, Ronald Weasley. Amennyiben a „hogy t�rt�ntre” vagy k�v�ncsi, semmi �jjal nem szolg�lhatok. Gondolom annyit m�g te is tudsz, hogyan k�sz�l egy gyerek. Valamint adn�k egy j� tan�csot – magasodott fenyeget�en a sr�c f�l�
- Amennyiben az el�bbi mondatodban az „EZ” sz�cska a fiamat takarta aj�nlom, vigy�zz magadra, mert k�pes leszek �s esetleg v�letlen�l r�d k�ld�k egy p�r �tkot. – Draco k�zben �szrev�tlen�l a l�ny m�g� lop�dzott �s lassan h�tr�l�sra k�nyszer�tette. Sz�m�tott ilyesmire, de nem gondolta volna, hogy m�r az els� �t percben ez lesz.

- Hermione, most �lj le sz�pen �s nyugodj meg! Rendben? – A l�ny b�lintott egyet, majd vissza�lt a hely�re.

- Ne haragudj r�m, csak v�ratlanul �rt a dolog. Elm�sz t�bb �vre, azt�n visszaj�ssz egy gyerekkel! �n azt hittem… - Ginny f�lbeszak�totta testv�r�t.

- Te azt hitted, majd �r�kk� v�rni fog r�d! Igaz? Persze azt se vetted �szre, hogy m�r akkor terhes volt mikor elment, mi? Ugyan m�r Ron, te sem lehetsz ennyire h�lye!

- Semmi gond Ginny csak egy kicsit rosszul t�r�m, ha a fiamat semmibe veszik… – Sz�r�s szemekkel n�zett a vele szemben �l� v�r�s sr�cra, aki nyak�t beh�zva �lt.

- Ez azt jelenti, hogy te tudt�l az eg�szr�l, Ginny? – Harry hangja d�bbent volt.

- Igen tudott r�la, de meg�g�rtettem vele, hogy nem mondja el nektek. Am�gy meg mi�ta elmentem, j�, ha p�r sort tudtunk v�ltani. Azt is k�s�ssel tudtam meg, hogy megsz�letett a l�nyotok. – Apr� mosolyt engedett meg bar�tn�je fel�.

- Am�gy meg minden k�ls� kapcsolat meg volt tiltva, a mi �rdek�nkben – f�zte tov�bb a sz�t Draco.

- Ne haragudj Mio, de ki az apja? Tudom indiszkr�t a k�rd�s, de ezt tudnunk kell! – K�zben odasand�tott a sz�ke sr�cra. A fiatal n�, mikor ezt �szrevette, hars�ny nevet�sben t�rt ki.

- Azt… azt hiszitek Draco volt! Ez vicces, komolyan vicces… – Szemei m�r k�nnybe l�badtak. – Nem gondolj�tok, ha a fiam egy Malfoy lenne, akkor sz�ke haja lenne �s nem fekete?

- Akkor, ha nem Malfoy volt, kicsoda? – t�rt ki a k�rd�s a v�r�s sr�cb�l.

- Ez az, amit nem fogtok megtudni. Rajtam k�v�l �sszesen h�rom ember tudott arr�l, hogy terhes vagyok! Ginny, az igazgat�n� �s Draco. Egyed�l Drac�nak �rultam el, hogy ki az apja a fiamnak, de miel�tt let�madj�tok, esk�t tett nekem, hogy soha nem �rulja el! – Itt jelent�s�gteljes pillant�st k�ld�tt a mellette �ll� sz�ke fi�nak, akin semmi meglepetts�g nem l�tszott, ellenben majd sz�tvetette az idegess�g, hogy a l�ny �t is belekeverte ebbe.

- Rendben akkor nem faggatunk tov�bb. Most mes�ljetek, mit csin�ltatok ez id� alatt? – Minerva hangja nyugodtan csengett.

- Ahogyan �n k�rte, �n letettem a gy�gy�t�i diplom�t, m�r dolgoztam h�rom h�napot egy g�r�g ispot�lyban – hadarta a sz�ke sr�c.

- Malfoy, mint gy�gy�t�! Ez egy vicc ugye?

- Nem vicc, Weasley! K�l�nben is Te mit csin�lt�l ez alatt az id� alatt? – hangja fenyeget�en csengett.

- �n harcoltam �s nem elb�jtam egy titkos helyen, mint egy patk�ny – sziszegte vissza.

- Ebb�l el�g! – mennyd�rg�tt egy hang a s�t�tb�l, mindenki odakapta a fej�t. – Weasley, maga se sz�gyenkezhet, hiszen harcolt az �vek sor�n, de Draco mit tehetett volna? Van egy l�nya, akire vigy�znia kell. A hal�lfal�k m�g jobban �ld�zik, mint mag�t, mert bossz�t akarnak �llni. F�ltette a gyereke �let�t, ez�rt ment el, nem gy�vas�gb�l, ahogyan maga mondta! – Draco h�l�san n�zett az egykori tan�r�ra, majd biccentett egyet. – K�l�nben meg azt hiszem Ms Granger m�g nem mes�lte el mivel t�lt�tte az idej�t. – Furcs�n tekintett a nem messze �l� fiatal n�re, aki pr�b�lta meg�rizni nyugalm�t. Draco ezt �szrev�ve az asztal alatt megszor�totta a l�ny csukl�j�t. Az vette az �zenetet �s megpr�b�lt higgadtan v�laszolni.

- Ha ennyire �rdekli �nt mi t�rt�nt velem, nyilv�n m�r t�j�koz�dott egy keveset… – A f�rfi v�gigm�rte a n�t majd vontatottan megsz�lalt.

- Val� igaz… tudom�somra jutott, hogy �n is b�jitalmesteri k�pes�t�st kapott! Mi t�bb… ha j�l tudom nem is ak�rmilyen eredm�nnyel v�gzett az Erisz Akad�mi�n. – Mindezt olyan hangnemben �s arckifejez�ssel mondta, mintha fizikai f�jdalmat jelenten�nek sz�m�ra a szavak.

- K�sz�n�m az elismer�st, b�r ezen szavak kimond�sa biztos nagy k�nt okozott �nnek professzor �r. – Piton �sszesz�k�lt tekintettel figyelte Hermione minden mozdulat�t. Furcsa m�d m�g mag�nak se tudta megmagyar�zni, de valami vonzotta a fiatal n�ben.

�ppen valami frapp�ns v�laszon t�rte a fej�t, mikor az ajt�b�l halk nyikkan�st hallottak. Persze mindenki odafordult, ekkor vett�k �szre a h�rom kisgyereket, akik meglepetten n�zt�k a magas, s�t�t tal�ros alakot. Hirtelen Hel�na sz�lalt meg.

- Juj, egy �ri�s denev�r! – Kis kezeit a sz�ja el� kapta.

- Nem szerintem ink�bb egy v�mp�r – eg�sz�tette ki az el�bbieket Antonius. K�zben �gy forgatta a fej�t, mint egy bagoly.

- �, dehogy! � csak a professzor! Elvisz minket, ha rosszak vagyunk. – Mindezt olyan higgadtan mondta a legkisebb Lupin, hogy azon mindenki meglep�d�tt. – Most mi van? Anya szokta mondani, ha rossz vagyok, sz�l a professzornak, �s � majd elvisz… – Piton sz�ja sz�le erre egy kicsit megr�ndult.

- Sz�val, kedves Nymphadora. Nem lesz el�g a gyereknek, amit az iskol�ban kap majd t�lem? L�tom, m�r el�re kapja a kik�pz�st. – El�g furcs�n m�regette a kis h�rmast, akik �gy n�ztek f�l r�, mint valami furcsa �llatra. Gondolt egyet, majd lehajolva a kicsikhez megijesztette �ket.

Teddy �s Hel�na sikoltozva rohantak a sz�leik h�ta m�g�, Antonius viszont furcs�n kezdte el n�zegetni a f�rfit. � nem tudta mire v�lni, �gy leguggolt a kisfi� el�. Hermione azt hitte, menten el�jul, csak Draco er�s szor�t�sa tartotta m�g benne a lelket.

- Te mi�rt nem szaladt�l el? Tal�n nem f�lsz a v�mp�rokt�l? – A kicsi megr�zta a fej�t. – Rendben, �s a denev�rekt�l, meg a zs�kos embert�l se? – Antonius ism�t heves fejr�z�sba kezdett. – Akkor ennyire b�tor vagy? Semmit�l se f�lsz? – A kicsi elgondolkozott, majd belekezdett.

- Nem vagyok b�tor, mert f�lek a gonosz b�csikt�l, akik b�ntani akarnak minket. N�ha szoktam �lmodni r�luk. Van egy nagyon cs�nya is k�zt�k. – Nagy leveg�t vett - �gy n�z ki, mint egy k�gy�. – Bizony�t�sul b�lintott m�g p�rat. Mindenki idegesen pillantott Hermione fel�, aki hitetlenkedve b�multa gyermek�t.

- �n soha nem mes�ltem neki semmit az itteni �letr�l. Egyszer sem eml�tett�k el�tt�k Voldemortot. Kincsem, honnan szedted ezt? – Gyorsan le�lt a f�ldre a gyerek mell�, aki most fogta csak f�l, hogy valami olyat mondott, ami a feln�tteket nagyon �rdekli.

- Csak �lmodtam vele, rossz volt, harcoltak. Volt m�g egy m�sik b�csi is azt hiszem… azt hiszem, m�r tudom ki… � – mutatott az asztaln�l �l� Harry fel�, aki k�nosan mocorgott a hely�n.

- Sokszor �lmodtad m�r ezt? – k�rdezte Piton a lehet� legt�relmesebb hangon, mire a kisfi� csak b�lintott. - Azt hiszem, a gyereknek l�tom�sa lehetett. Arra esetleg eml�kszel, hogy ki gy�z�tt a v�g�n?

- Nem, mert mindig f�l�bredek. Csak arra eml�kszem, hogy elindul egy piros �s egy z�ld f�ny… azt�n, azt�n a szob�mban vagyok.

- Nos, �n m�g azon csod�lkoztam, hogy t�lem nem ijedt meg! Ilyen lid�rces �lmok mellett nem is lep�d�k meg, hogy engem �d�t� l�tv�nynak tart a k�ly�k – f�zte hozz� szinte csak mag�nak. Persze Antoniusnak se kellett t�bb, odahajolt Pitonhoz.

- Te vicces vagy! – mosolyogva r�m�szott a f�rfira, hogy az �l�be f�szkelje mag�t. Perselus nem tudott mit tenni, csak k�ts�gbeesve n�zett Hermione fel�, aki szint�n r�m�lt k�pet v�gott. V�g�l f�l�llt karj�n a kisfi�val, majd a kanap�ra �lt.

- Nicsak, ezt is meg�rt�k, hogy a j� �reg Perselus karjaiban egy kisgyereket l�thatunk – somolygott a h�tt�rb�l Mordon. A kicsik, mikor megl�tt�k odarohantak a kanap� m�g�.

- Nicsak, R�mszem t�led jobban f�lnek, mint t�lem! Nem ironikus ez egy kicsit? – K�zben a f�szkel�d� Antonius k�nyelembe helyezte mag�t. Mell�j�k m�szott Hel�na �s Teddy is.

- Ez egy kicsit sokkol� volt – �llap�totta meg Harry. – Hermione nem akarsz f�lkelni a f�ldr�l?

A l�ny m�g mindig azon a helyen t�rdelt, ahol az el�bb m�g fia volt. K�nnyeivel k�szk�dve talpra �llt, de m�g el�tte egy pillanatra tekintete �sszeakadt a f�rfi�val. Folytatt�k a besz�lget�seket az asztaln�l �s a kanap�n is folyt az eszmecsere. Persze a feln�ttek �gy csin�ltak, mint akik nem hallj�k, de n�ha j�t mosolyogtak Piton reakci�in.

- Te szokt�l b�jitalt k�sz�teni? – tette fel az els� k�rd�st Antonius.

- Igen szoktam. Tudod, b�jitalmester vagyok – fintorodott el az el�bbi k�rd�sre.

- De j� �n is az akarok lenni, mint a mama!

- Szoktunk neki seg�teni… n�ha – folytatta Hel�na.

- Ez igaz Ms Granger? Val�ban szoktak seg�teni? – n�zett furcs�n a n�re.

- Igen. Nincs vel�k semmi gond… seg�tenek odahozni a hozz�val�kat. – Szemei ism�t megteltek k�nnyel, b�r igyekezett pal�stolni �rzelmeit, ez most nehezen ment.

- Nyugodtan menj �s pihenj le, majd �n fedezlek. Antoniusra is vigy�zok – s�gta oda neki Draco. A l�ny csak b�lintott egyet.

- Bocs�ssatok meg, �n most felmenn�k a szob�mba. El�gg� kif�rasztott az utaz�s. Draco gondoskodn�l Tonyr�l? K�sz�n�m.

Azzal elindult f�lfel� a l�pcs�n. Amint ki�rt, szinte azonnal elkezdett zokogni, gyorsan szedte a l�pcs�fokokat, m�g el�rte a szob�ja ajtaj�t. Az asztaln�l �l�k k�z�l senkinek nem t�nt f�l a dolog kiv�ve egy szem�lyt. Harry kis id� m�lt�n a l�ny ut�n ment. Volt egy olyan �rz�se, hamarabb megtudja ki Antonius apja, mint azt gondolt�k volna.

.oOo.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.